Bemutatkozik Ősagárd, az agarászokról elnevezett település

A falu a helyiek szerint a régebben itt lakó agártenyésztőkről, agarászokról lett elnevezve. A falu címere is bizonyíték erre, melyben két ágaskodó agár látható.

Polgármester: Agárdi András

Képviselő-testület:

Domanovics Tivadar

Lestyánné Gazsó Eszter

Makrai Tamás, Piller Kinga

Jegyző: Császár Károlyné

Polgármesteri hivatal:

2610 Rákóczi út 93.

Tel.: 35/360-368.

E-mail: [email protected]

Lakosság: 336 fő

A nagy számban szlovák nemzetiségiek által lakott kicsiny falu szemmel láthatóan a hátrányos helyzetű települések közé tartozik, bár a víz-, gáz- és csatornahálózata kiépült, tehát összkomfortosnak mondható, ám a természet nyújtotta csodákon kívül nemigen akad itt látnivaló. Lakói mégis tettek próbálkozásokat az elmúlt években, hogy a falut élhetőbbé tegyék.

Az itt élőket sokat foglalkoztatta a gondolat, hogyan állíthatnának méltó emléket településük névadóinak, a község címerében is fellelhető, ágaskodó agaraknak. Végül tizenkét évvel ezelőtt megszületett az Agárfesztivál ötlete, a Magyar Versenyagár Egyesület és az Élő Nemzeti Kincseink Alapítvány összefogásának eredménye.

Az esemény volumene és a hozzá kapcsolódó kulturális műsorok miatt kezdettől fogva fesztiválnak indult a rendezvény. Minden év augusztusában valódi fesztiválhangulat, eszem-iszom, hagyományőrző ételek, kirakodóvásár várja a vendégeket Ősagárdon. A gyönyörű agarak felvonulása során az állatok eleganciája, áramvonalas formái és arisztokratikus megjelenése mellett szédületes gyorsaságukat is megcsodálhatják az érdeklődők.

Költségvetésük kiegészítéseként az önkormányzat a községháza tetőterében négyszobás szálláshelyet működtet a Kéktúra nyomvonalán haladók számára, ahol az esetlegesen eltévedt túrázókat akár a késői órákban is szívesen fogadják.

TOP-Pályázatok

Az orvosi rendelő és a közösségi ház energetikai fejlesztésére 54 millió 300 ezer forintot nyert a település a TOP-3.2.1-16-NG1 pályázaton. A rendelő fejlesztése során az épület homlokzatát szigetelték, a nyílászárókat cserélték, a fűtési rendszert korszerűsítették. A közösségi ház külső szigetelést kap, kicserélték a nyílászárókat, a tetőre pedig napelemrendszert telepítettek. A beruházás működési költségmegtakarítást jelent hosszú távon, és környezetvédelmi szempontból is fontos fejlesztésnek számít.

MEGKÉRDEZTÜK: Mi a véleménye Ősagárdról?

Andorko Mária, pályázati koordinátor: Sokat fejlődött a falu a pályázatoknak köszönhetően, javult a közösségi épületek állapota. A fiatalokat egyre jobban be tudjuk vonni a község rendezvényeibe, hiszen szívesen segítenek az előkészületekben. A munkalehetőségek viszont hiányoznak, ezért az emberek kénytelenek Vácra, Rétságra és Pestre járni dolgozni.

Vachó Sámuelné, nyugdíjas: A közelmúltban jött létre a nyugdíjas klub, ami eddig hiányzott a faluban. Bízunk benne, hogy ez majd felpezsdíti az itt élő idősek mindennapjait. Eddig is rendszeresen részt vettünk a rendezvények szervezésében: sütöttünk-főztünk, hozzájárultunk a vendégek ellátásához. Most már kicsit szervezettebb formában tesszük majd mindezt.

Lestyánné Gazsó Eszter, hivatalsegéd: Az elmúlt években sok fiatal elhagyta a falut, a közösség most kezd újra magára találni. A fiatalok, kisgyerekes szülők próbálják összekovácsolni a közösséget, most Erzsébet-bált, tökfaragást, süteménysütést szervezünk. Nagyon örülök, hogy az óvodánk még működik, ez nagy segítség, hogy nem kell máshová vinni a kicsiket.

– Falugondnokként milyen tevékenységeket lát el?

– Ez egy szociális alapszolgáltatás, minden olyan területen segítek, ami a falu hátrányos helyzetéből adódóan nehezen elérhető az itt lakók számára. A szociális ellátás feladatain túl – betegeket szállítok orvosi szakrendelésre, kiváltom a patikában a gyógyszereket – a nagybevásárlásokat is elintézem, így csak a kisebb napi beszerzésekről kell gondoskodniuk. Heti szinten 30-40 ember keres meg az aktuális gondjaival, és nem csak az idősek. Természetesen segítek a váratlanul jelentkező személyes problémák, feladatok elvégzésében is. A gyerekeket elviszem sportrendezvényekre, a focicsapatot én hordom edzésekre.

– Milyennek látja a településen élőket?

– Az Alföldről kerültem ide 2003-ban. Szeretek itt élni, Ősagárd egy nyugodt, csöndes település, az emberek pedig összetartóak. Egy ilyen kis faluban nem lehet másképp megmaradni, csak ha kölcsönösen segítik egymást az emberek. Én a munkám révén is ezt teszem mindennap.

– Milyen fejlesztésekre lenne szükség a jövőben?

– Az előző ötéves ciklusban sikerült lecserélni a falugondnoki kisbuszt, ami most még jó állapotban van. Viszont mivel erősen igénybe van véve, és az itteni utak állapota igencsak megterheli a járműveket, gondolom öt év múlva esedékes lesz egy újabb csere. A legnagyobb gond az utakkal van, de hamarosan elkezdődik a felújításuk.

Civilben is a falu továbbéléséért szervezkedik

Ősagárd egyetlen intézménye, az óvoda, ami ebben az évben nyolc kisgyerek ellátását biztosítja. Ez egyfajta mélypontot jelent az intézmény fennállásának történetében, mivel ennél mindig több gyerek járt ide, de sajnos az elmúlt években történt elvándorlás, ami elsősorban a fiatalokat érintette, megtette a hatását.

Pillanatnyilag úgy fest a helyzet a településen, hogy nem sok remény van arra, hogy a közeljövőben több gyerek járjon a helyi óvodába. Nyolc fő a minimális létszám, amivel az oktatási minisztérium még engedélyezi önálló intézmény működését, és ezt is csak azért, mert itt szlovák nemzetiségi nyelvet is oktatnak.

– Elsődleges cél a nyelvtudási alapok elsajátítása. A gyerekek egyszerű, játékos formában ismerkedhetnek a szlovák nyelv hangzásával – mondja Vidovszkiné Béres Ágnes óvodavezető.

Nem szavakat és mondatokat tanulnak, hanem különféle játékos, számukra érdekes szituációkban reagálnak a szlovák nyelvű instrukciókra, az éppen adott cselekvésekhez, a mozgáshoz, illetve a természetes helyzetekhez viszonyulva.

Az óvodai nemzetiségi nyelvtanítás sikeressége attól is függ többek között, hogy ezt a nyelvet a család és a helyi közösség megéli-e, és hogy van-e helyi szinten igény a nemzetiségi hagyományok ápolására.

Az óvodavezető fontosnak tartotta megemlíteni, hogy bár a szlovák nemzetiségi kultúra ápolása mindig is kiemelt szerepet kapott a faluban, az itt élő gyermeket nevelő családok az iskolában már inkább gyakorlati hasznosság alapján választanak nyelvet. A fontossági sorrendben a karrier, a boldogulás áll első helyen, emiatt elsősorban a nyugat-európai nyelveket tanulják gyermekeik, s nem a szlovákot.

Vidovszkiné Béres Ágnes civilként jelentős szerepet vállal a településen zajló rendezvények megszervezésében. Mint mondja, a faluszépítő és hagyományőrző tevékenységük egész évben zajlik, farsangtól karácsonyig szervezik a különféle programokat társrendezőként az önkormányzattal karöltve, beleértve a már nemzetközi hírű Agárfesztivált is. Emellett kiveszik részüket a falu közterületeinek megszépítéséből is.

Nevezetességek:

Evangélikus temploma barokk stílusban épült 1785-ben. A település környezete természeti értékekben gazdag, sok kirándulási lehetőség kínálkozik.

Násznép-barlang: a néphagyomány szerint egy lakodalmas nép menekült a török elől a barlangba…

Zsömle-barlang: a Násznép-barlangtól keletre található, a geológiai ritkasága miatt nevezetes, körülbelül két méter átmérőjű gömbfülke.

Híres emberek: Fabó András (1810–1874) evangélikus lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Élete utolsó negyven évében Ősagárdon a lelkészi hivatásának és a tudománynak élt.