Szinte népbetegség az őszi avarégetés

2015 március 5-én lépett hatályba az az Országos Tűzvédelmi Rendelet, amelytől a jogalkotók azt várták, minden magyar állampolgár, gazdasági szervezet, önkormányzat és civil szereplő számára jelentős változásokat hoz majd. Különösen a vidéki települések lakosságának jelenthetne ez szó szerint fellélegzést, hiszen a nagyobb városokra kevésbé jellemző a zöldhulladéktól való megválásnak ez a formája, azaz az égetés. Az új rendelet kimondja, hogy a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék, azaz falevelek, gallyak, nyesedékek égetése tilos, illetve csak az adott település önkormányzati rendeletében kijelölt időszakban és módon lehetséges.

Fontos tudni, hogy ezek az önkormányzati rendeletek településenként változnak, tehát mindenkinek egyéni felelőssége a saját lakóhelyére vonatkozó előírások megismerése, és ennek tudatában kell gondoskodnia a zöldhulladék égetéséről a továbbiakban. Amennyiben a település nem rendelkezik erre vonatkozó rendelettel, úgy az égetés tilos. Megkérdeztük néhány megyei településen, hogyan oldották meg ezt a problémát.

Cserhátsurányban például csak hétfői napokon lehet égetni 10–18 óráig, kizárólag tiszta időben és csak száraz zöldhulladékot – tájékoztatta portálunkat Szántó József, a falu polgármestere.

Hozzátette: az égés folyamatának gyorsítására légszennyező vagy bűzös segédanyag nem alkalmazható, illetve az avar és kerti hulladék között más egyéb szemét égetése tilos. A rendelet egyébként kimondja, az avart és a kerti hulladékokat elsősorban komposztálással kell kezelni.

Markó Antal, Szügy polgármestere megkeresésünkre elmondta, településükön biztosítják a zöldhulladék elszállítását, a kijelölt zöldhulladékgyűjtő-ponton biozsákokban vagy kötegelve lehet kihelyezni, ahonnan áprilistól novemberig havonta legalább egy alkalommal szállítja el a szolgáltató.

Jogosan merül fel sokakban a kérdés: egyáltalán miért kell égetni? Az avarégetés hosszú távon komoly egészségügyi károsodásokat okozhat, de nem csak ezért veszélyes. Az őrizetlenül hagyott tüzekből hamar keletkezik nagy baj. Ezért ha azt tapasztalják, hogy környezetükben valaki a rendeletben nem szereplő időszakban, esetleg szeles időben felelőtlenül éget a szabadban, úgy minden esetben forduljanak az illetékes önkormányzathoz. Amennyiben pedig a tűz veszélyezteti akár a közeli erdőt, vagy más kertre, ingatlanokra tovább terjedhet, úgy haladéktalanul értesítsék a tűzoltókat.

Azok, akik megszegik a tűzvédelmi előírást, százezer forinttól akár egymillió forintig terjedő összegű bírsággal sújthatóak. Ám ha valaki ezzel tüzet idéz elő, és a tűzoltóság beavatkozása is szükséges, a büntetés összege kétszázezer forinttól akár hárommillió forintig is terjedhet.

Van más is a nap alatt

Az égetést könnyen helyettesíthetjük komposztálással, vagy mélymulcsos gazdálkodással. A komposztáláshoz mindössze néhány négyzetméter árnyékos helyre és egy kis időre van szükségünk. Fontos a komposztálandó anyagok megfelelő aprítása, a komposzt rendszeres keverése, nedvesen tartása és a tűző nap elleni védelme. A mélymulcsos gazdálkodás egy természetes körfolyamatot utánzó gazdálkodási módszer, nem más, mint a talaj felszínén történő komposztálás. Lényege, hogy ősszel a fagyok beállta előtt 60 centiméteres vastagságban komposztálódásra alkalmas keverékkel – tehát pont az égetésre szánt kerti hulladékkal – takarjuk a talajt, anélkül, hogy előtte felástuk volna. Tavaszra ebből televény talaj keletkezik, mely biztosítja a növények szervesanyag-szükségletét.