2019.10.18. 13:50
Hatvan év után találkoztak az egykori bátonyi nyolcadikosok
Az a bizonyos szombat valószínű lélekmelengető szép emlékként marad meg a kisterenyei Kossuth Lajos Állami Általános Iskola 1959-ben végzett – hajdani – nyolcadikosai körében. Az akkori osztályból (25 lány és 24 fiú) hatvan év után 17 volt diák találkozott a Szekér Fogadó kistermében.
Az őszinte, az ember életében ritkán megadatott emlékezetes és értékes együttlét volt nyolcadikosai: Kürti Irén (Mustó Györgyné), Kakukk Maria (Juhász Ferencné), Farkas Kálmán, Bender Annamária (dr. Szomszéd Andrásné), Vas Erzsébet (Hortobágyi Károlyné) Vass Éva (Maróti Béláné), Bencsik Ilona (Kazareczki Zoltánné), Bazsó Anna (Szomszéd Lászlóné), Koós l. Erzsébet (Kiss Lajosné), Andrásy Piroska (Stánicz Jánosné), Szomszéd György, Szakács László, Koós Ferenc, Fodor Emil, Kecskés Mihály, és Szomora Vilmos
Meghitt, kicsit maghatott, de mindenképpen jó hangulatú emlékezés keretében idézték fel a régi – az 1929-ben épült, ám azóta teljesen „eltűnt” – iskolájukban töltött évek megannyi epizódját. Az azóta eltelt hat évtizednyi élethez alapul szolgáló értékek – emberség, helytállás, becsület, tisztelet és szeretet… – egy életre szóló megismerésének helyszínét.
A Budapesten élő Kecskés Mihály „ötlete alapján” elindult, s Koós Ferenc – aki tanulmányai befejezése után Pilisvörösváron elismert és nagyszerű pedagógusként megmaradt „örök kisterenyeinek” –, valamint a Salgótarjánban élő Kakukk Marika (Juhász Ferencné) főszervezők kitartó és lelkes munkája eredményeként újra együtt lehetett az osztály.
Meggyújtották az emlékezés gyertyáját, szinte ideidézve az elhunyt tanítóikat-tanáraikat, s a társakat, akiket nem felejtenek, s jó egészséget kívántak a betegségük miatt távolmaradóknak. Koós Ferenc csokorba szedett emlékezetes „pillanatai” valamennyiükben elindította az „arra emlékeztek?” kérdés után elhangzott történetek sokaságát. Megismerhették az eltelt évtizedek egyéni sorsukat alakító mozzanatait, a jelen mindennapjait.
