Dacára a gondoknak, megfizethető marad a nógrádi méz

Fekete József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökhelyettese és Nógrád megyei szaktanácsadója elmondta: az elmúlt években új betegségek jelentek meg, úgy mint az Ázsiából származó atka, amellyel szemben világszerte harcolnak a méhészek. Az alapvető eszköz, a munka vagy a vándorlások költségein túl ezek a problémák további pluszkiadásokat jelentenek a méhészeknek.

– A felvásárlási árak alacsonyak, az elsősorban Ázsiából származó hamisított mézek áraival nem tudunk versenyezni. Ebből az is következik, hogy a méhészettel megkereshető bevétel – megyénk kedvező adottságai ellenére – napjainkban már nem versenyképes. Úgy látom, az ágazatunk túl van a csúcson, de szerintem ez nem probléma. A közelmúlt munkaerőpiaci válsága idején a könnyű bevétel reményében mindenki méhész szeretett volna lenni, akár értett hozzá, akár nem. A méhészet azonban nem „egy hétvégés elfoglaltság”, így most egy minőségi tisztulás zajlik – tette hozzá Fekete József.

Az előbb említett okok miatt sok szakavatott méhész is lecsökkentette a méhállományát, vagy teljesen feladta e mesterséget. Innen a tendencia: csökken a méhészek és a méhállomány száma is. A szakember szerint – az eddigivel ellentétben – a nyugati mintát fogjuk követni, vagyis a hazai piacra termelünk mézet, méghozzá jó minőséget, megfizethető áron.

Kifejtette: A megyei méhészek érdekeit a Palóctáj Méhész és Környezetvédő Egyesület képviseli, amely 2016-ban 556 tagot számlált. Az ezt követő két évben több mint 560, az idén pedig 543 fő alkotja a szervezetet, így szűkebb hazánk területén szinte változatlan a méhészettel foglalkozók száma.

A méhészek zömében idős emberek, a fiatalok között egyre kevesebben akadnak lelkes jelentkezők, akik szívesen csatlakoznak szűkebb hazánk méhészei közé. Persze akadnak kivételek.

Lehoczki Dávid négy évvel ezelőtt vásárolt három méhcsaládot. Napjainkban a 27 éves varsányi méhész kaptárjaiba immár hetvenegy méhcsalád szállítja a virágnektárt.

– Hivatásomat tekintve asztalosként keresem a mindennapi kenyeremet, emellett méhészkedem. A kezdő méhészek jó ha tudják: az első lépésekhez nagy anyagi ráfordításra lesz szükség, majd évekig vissza kell forgatni a bevételt ahhoz, hogy sikeres méhésznek vallhassák magukat. Egy méhcsalád ára 30 és 40 ezer forint között mozog, illetve az eszközök is nagy anyagi ráfordítást követelnek. Tapasztalataim szerint a szakma iránt érdeklődőknek sok kihívással kell szembenézniük, idén például az időjárást sínylették meg a kaptárlakók, így a méhészek is. Ezenkívül úgy érzem, hogy a felvásárlási árak sem tükrözik a ráfordított munka- és anyagköltségek valós értékét. Talán ezért olvasom a szakfórumokon, hogy egyre többen adják fel ezt a hivatást. Minden év más kihívást hoz a méhészek számára, ezért nem kevés elhivatottságra és alkalmazkodóképességre van szükségük. Ugyanakkor a szakmának vannak szép oldalai is, amelyek némi kárpótlást nyújtanak, így például a nyugalom és a természetközelisége – hangsúlyozta Lehoczki Dávid.

Hozzátette: napjainkban az idősebb korosztály mellett elsősorban a harmincas éveikben járók választják mesterségükként a méhészetet.

Tíz évvel ezelőtti szinten az árak

Fekete Attila Balassagyarmaton él, a szabadidejét évek óta tölti a mézelő rovarok gondozásával. Mint mondta: ez a mesterség nagy szaktudást igényel, így a kezdők számára érdemes csupán néhány családdal belevágni. A méhcsaládok és a méz eladásával megszerezhető bevétel megrekedt egy megközelítőleg tíz évvel ezelőtti szinten, „köszönhetően” annak, hogy egyre több helyről importálnak mézet az országba, amely a hazaival keverve kerül a boltok polcaira. További kihívást jelentenek a méhészek számára például a mezőgazdasági területekre kijuttatott vegyszerek, mivel tapasztalataik alapján ezek használata után több mézgyűjtő rovar pusztul el. A méhész szerint ezek az okok mind-mind ahhoz vezetnek, hogy – főként az idősebb termelők közül – egyre többen felszámolják a méhészetüket.