Bemutatkozik Galgaguta, ahol több támogatásból is fejlesztik a falut

A község központjában az evangélikus templom szomszédságában, hangulatos park sarkában áll a falumúzeum, aminek korszerűsítését fontos feladatának ­tartja az önkormányzat, hiszen a helyi értéktárnak megfelelő színvonalú helyet illik adni.

Polgármester:

Agócs Gábor

Alpolgármester:

Orgoványi László

Képviselő-testület tagjai: Imró Jánosné, Nagy Jenő,

Varga Csaba.

Jegyző: dr. Bata Ákos

Önkormányzat elérhetősége:

2686 Galgaguta, Kossuth út 86. Telefon: 35/578-015. [email protected]

www.galgaguta.hu

Óvodavezető:

Megyeri Attiláné

Háziorvos: dr. Unger Gyula

Lakosság száma: 623

Jeles napok:

Gyermeknap (május utolsó vasárnapja); GutaFeszt (falunap, augusztus vége); idősek napja (október eleje); adventi készülődés

Galgaguta büszke a szlovák hagyományaira. A 17–18. század fordulóján a földbirtokosok folyamatosan telepítettek le itt szlovákokat, olyannyira, hogy 1720-ra már háromszor annyi szlovák háztartást írtak össze, mint magyart.

Mai napig a lakosság közel fele kettős identitásúnak vallja magát, és javarészt a nyelvet is beszéli. A szlovák népviselet kiemelt tartozéka a lyapuskás csepjec, a nógrádikummá választott különleges főkötő.

A Lechner Tudásközpont pályázatán nyertek támogatást, a 2,6 millió forintot ugyanekkora önerővel egészítették ki, ebből újítják fel a tájházat. Nem messze innen, a közösségi térről a főutcára nyílik a postával egybeépült egykori tűzoltószertár. Ebben alakítják ki a község új könyvtárát, amire a források is rendelkezésre állnak már.

Visszafelé haladva, hamarosan az óvodához érünk. Itt a fejlesztést több lépcsőben oldják meg. A terasz felújítását a Fundamenta munkatársai végezték el, a cseréptető kicserélése a Várépítő pályázat segítségével valósult meg, erre később, a meglévő napkollektor mellé, napelem kerül, és a belső tér is megszépül, az intézményi konyha fejlesztésével egybekötve.

A falu vezetése reménykedik, hogy a gyarapodó gyermeklétszám okán hamarosan az iskolát is újra működtethetik. Az orvosi rendelőre hárommillió forintot szánnak, eszközfejlesztéssel együtt, közte egy huszonnégy órás vérnyomásmérővel, ami az egész környéken hiányzott eddig.

Az önkormányzat a közelmúltban vásárolt egy traktort, amivel a külterületi földutak környezetének tisztítását végezhetik, illetve télen a havat takaríthatják.

A legvégére hagytuk a legjelentősebb beruházást, ami hét dél-nógrádi település konzorciumában valósul meg. Galgaguta határában van a szennyvíztisztító telep, ez teljesen megújul, a felhasználható központi támogatás falura eső része egymilliárd forint.

Megkérdeztük: Mi a véleménye Galgagutáról?

Hugyecz Jánosné nyugalmazott tanítónő: – Nagyon lényegesnek tartom a szülőföld, a szülőhely határtalan szeretetét, ami ma is éppolyan fontos, mint sok évvel ezelőtt, és amit ez a vallomás tökéletesen tükröz: „bármerre visz sorsom útja, hazavágyom csendes kis falumba”. Szeretném, ha a feltörekvő nemzedékek is magukénak vallanák ezt a szép bölcsességet.

Megyeri Attiláné, a Manóvár óvoda vezetője: – Ide születtem, itt nevelkedtem, és most itt is dolgozom Galgagután. Békés természetű és dolgos nép lakja a falut, jó közösséget alkotva, ez jellemző az intézményünk szülői társaságára is. Nagy öröm, hogy folyamatosan gyarapodik az óvodánk gyermeklétszáma, ami ősztől újabb csoport megnyitását igényli.

Nagy Mártonné, a Gutai Varróműhely munkatársa: – Kiváló lehetőséget biztosít nekünk az önkormányzat, hogy a műhelyben kedvünkhöz illő munkát végezhetünk. Nagyon szeretek itt dolgozni, mert amellett, hogy értékes és sokaknak tetsző termékeket készíthetünk, még a saját ötleteinket, elképzeléseinket is bátran beleilleszthetjük a tevékenységünk folyamatába.

– Mit tart Galgaguta legfőbb értékeinek?

– Kedvező a földrajzi fekvésünk, hiszen dél felől Nógrád egyik kapujának számítunk. Ezt igyekszünk a legmegfelelőbben kihasználni, méghozzá három pillérre építkezve. Az egyik a falusi turizmus, amiben rengeteg lehetőséget látok. Három portát már kiszemeltünk erre a célra. A másik a munkahelyteremtés, amire jó példa a bevételt is képző varróműhely. A harmadik a gazdaságfejlesztés, amit egy agrárgyűjtőpont létrehozásával, ezáltal a gyümölcstermesztés fellendítésével, a termékek piacra juttatásával szeretnénk elérni.

– Mi az, ami hiányzik, amit feltétlenül meg kell oldani?

– Fájdalmunk a vasúti közlekedés leépülése. Az Aszód–Balassagyarmat vonal fejlesztése a térség ­gazdasági súlyának megnövelése szempontjából fontos lenne, mind személy-, mind teherforgalmi vonatkozásban, arról nem beszélve, hogy a nagyobb városok, például Hatvan, Gödöllő vagy Budapest, innen tömegközlekedéssel, leggyorsabban vonaton érhetőek el.

– Hogyan próbálják megtartani a fiatalokat?

– Ez szintén sarokpontja a fejlesztési elképzeléseinknek. Ma már tíznél kevesebb az üresen álló ház Galgagután, és azzal számolunk, hogy a szomszédos berceli ipari park munkaerőigénye miatt ez az arány tovább csökkenhet, szívesen látjuk a fiatal szakembereket, akik a mi falunkban telepednének le, ehhez többfajta segítséget nyújt az önkormányzat.

Nógrádikum lett az egyedi lyapuskás csepjec, vagyis a galgagutai főkötő

Önkormányzata 2017-ben fogadta be a nógrádikumok sorába a lyapuskás csepjecet.

Ez a szlovák nyelvből származtatottan elnevezett főkötő tipikusan három dél-nógrádi község, Galgaguta, Bér és Vanyarc népviseletének szerves tartozéka.

Az áll alatt, elöl kapcsos, vagy megkötős formában rögzíthető, két lapocskával (lyapuskával) megvarrt öltözékkiegészítő több mint háromszáz éves hagyományra tekint vissza. A lapocskák kísértetiesen hasonlítanak az evangélikus lelkészek úgynevezett Luther-kabátján található fehér lapocskákra, hiszen ez is jelzi vallási hovatartozásukat. Ilyen „csepjec” nemcsak másutt a megyében, de szerte az országban nem lelhető fel az öltözeteken.

A három falu vallásossága közös gyökerekből táplálkozik. Először a vanyarciak és a bériek jártak együtt a sziráki templomba, később áttelepültek a galgagutaiba, a fáma szerint ezért kizárólag e három községhez kapcsolható a különleges főkötő. A helyi szlovák nemzetiségi önkormányzat gyűjteményében százötven lyapuskás csepjecet őriznek.

Belgiumban is kelendők termékei

A foglalkoztatási helyzetkép javítása érdekében, egyben értékteremtési céllal, a START-mintaprogram keretében létesített textilműhelyt a község önkormányzata. Az előkészületek után a művelődési ház emeletén kialakított varrodában 2017 nyarán kezdődött el a munka. Az itt dolgozó hölgyek komoly hozzáértéssel készítik a különböző termékeket, például kötényeket, ülőpárnákat, díszpárnákat vagy szütyő-táskákat, és saját márkával is rendelkeznek. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő géppark beszerzése, amelyet belügyminisztériumi támogatásból folyamatosan fejlesztenek, és a különböző termékek értékesítéséből származó bevételt visszaforgatják a műhelybe.

Komoly az érdeklődés a termékek iránt: szállítanak Balassagyarmat, Szécsény, Dunakeszi és Rétság viszonteladóinak, megjelennek a környék falunapjain és egyéb rendezvényein, találkozhatunk velük a szeptemberi megyenapon. Legutóbb egy külföldi partner révén belgiumi kapcsolat alakult ki, azaz már nemzetközileg is ismertek a Gutai Varróműhelyben megformálódott alkotások.