Bemutatjuk Márkházát, ahol továbbra is növelik a falukép egyediségét

A községvezetés évekkel ezelőtt több célkitűzéssel vette át az irányítást, s az eltervezett falufejlesztő beruházások egy részét önerőből valósították meg.

Polgármester:

Ipolyi János Lajos

Alpolgármester:

Maczák Attila

Jegyző:

Dr. Sárvári Eszter

Képviselő-testület:

Fügedi Csaba,

Mikuska Zoltán, Bangó Illés

Elérhetőség:

3075 Márkháza, Rákóczi út 23. Tel./Fax:

+36-32/390-054. E-mail:

[email protected]

Lakosságszám: 250

A falu már a középkorban is fennállt: nevét a monda szerint a rablólovag, Sámson fiáról – Márkról – kapta, akinek egykor édesapja adományozta a területet. Az 1548-as leírások szerint a törökök teljesen leigázták a települést, amelyet a 18. század elején élesztettek fel romjaiból.

Ezt követően 1770-ben Jáni László özvegye, illetve Lipthay János és László voltak Márkháza birtokosai, míg a 19. század elején Michaleczky János és Irsay György tulajdona volt. Az 1890-es években újabb csapás érte a községet: egy hatalmas tűzvészben Márkháza negyedrésze a lángok martalékává vált.

A településen hazánkban is egyedülálló ősborókás található, amelynek különlegességét az eredeti élőhelyükön termett gyönyörű és védett növénytársulások adják. Márkházát is érinti a Közép-Európán átívelő zarándok- és turistaút-hálózat, a Mária-út.

A környék falvaira felfűzött útvonalon gyakran szerveznek csoportos zarándoklatokat, így a templom előtt kialakított kisebb tér a turisták pihenését is biztosítja.

Egyebek mellett felújították és bővítették a ravatalozót, kiépítették a temetőhöz vezető utat, rekonstruálták a több mint százéves haranglábat és a Mária-útnál pihenőhelyet hoztak létre. A falu központjában található polgármesteri hivatal még 1960-ban épült, így a fűtési és a szigetelési problémák egyre rontották a hivatali dolgozók komfortérzetét.

Az önkormányzat TOP-os pályázatával megoldást talált a probléma forrására, amelynek köszönhetően a hivatal teljes körű energetikai felújítása – nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés, akadálymentesítés, hőszigetelés, napelemes rendszer kiépítése – történt meg. Mindezzel lecsökkent az épület energiaigénye, károsanyag-kibocsátása és működési költsége is. A polgármesteri hivatal földszintes épületének fejlesztése azért is indokolt volt már, mert annak kisebbik részében működik az orvosi rendelő és a könyvtár is.

Egy kistelepülési pályázat 750 ezer forintos támogatásából sikerült felújítani a kultúrotthont is, amely során kifestették a közösségi tér belsejét és új színpadot is kialakítottak. Emellett a Rákóczi úton orvosolták a vízelvetési gondokat is, a közmunkaprogram keretében pedig folyamatosan gondoskodnak a település rendezettségéről és tisztaságáról.

A községvezetés jóvoltából a lakosság között évről évre szétosztják a szociális tűzifát is, míg karácsonykor több ezer forintos utalvánnyal minden háztartást meglepnek.

Megkérdeztük: Milyen az élet Márkházán?

Maczák Attila: Ez a falu igazi kincs: a természeti értékek és a zarándokút sok turistát vonz Márkházára. Az önkormányzat a lehetőségeihez mérten több szükségszerű beruházást megvalósított, de elkötelezett az utak javításában is. Idén némi kihagyás után újból falunapot rendeztünk, a lakosok nagy örömére. Hamarosan a szupergyors internet is kiépül, amit már nagyon várunk!

Ottmár Tamásné: Tizenöt éve élek itt, jelenleg a hivatalban dolgozom. A lakosság barátságos és összetartó, a környezet magával ragadó. Az önkormányzat nyertes pályázatainak köszönhetően közösségerősítő programok indultak, s nemrég meg is újult a kultúrház. A község határában működő pálinkafőzdében készülő minőségi italokat országszerte megirigyelhetik!

Fügedi Csaba: Márkháza a nyugalom szigete, nagyon szeretek itt élni. A helyiekkel jó kapcsolatot ápolok, s képviselőként szívügyem a falu fejlődése. Az elmúlt években az önkormányzat közös erővel sok mindent megoldott. A hivatal épületének a felújítására hatalmas igény mutatkozott, amellyel párhuzamosan az orvosi rendelőt és a könyvtárat is sikerült modernizálni.

– Milyen a közösségi élet?

– Képviselőtársaimmal a közösség erősítésén folyamatosan dolgozunk: két nyertes pályázatnak köszönhetően klubfoglalkozásokat, sportolási lehetőségeket, kirándulásokat és színes programokat szervezhetünk. A humán szolgáltatások fejlesztését célzó pályázat keretében több mint nyolcmillió forintból pezsdíthetjük fel a lakosság életét, míg a Barangolás a Belső-Cserhát és a Karancs-völgy településein című projekttel az identitást erősítő rendezvények kerülnek előtérbe.

– Miben látja Márkháza varázsát?

– A sajátos településkarakter és a megőrzött történetiség egyre jobban felértékelődő adottsága a településnek. Márkháza természettel való harmóniája évszázados múltú. Ez egyedi hangulattal ruházza fel a települést. Az előbbiekben említett sajátos településkarakter és a falu épített és természeti elemeinek megőrzése kiemelt fontosságú az önkormányzat számára annak érdekében, hogy a helyiek otthonérzete erősödjön. Zsáktelepülésként nincs átmenő forgalmunk, így a falu rendkívül csendes és nyugodt. Ezen előnyöket kihasználva egyre többen alakítanak át palócházakat hétvégi ingatlanná.

– Hogyan tovább?

– Az utak felújítását illetően a Mester, az Alkotmány és a Petőfi utca rendbetétele a legfontosabb. A Magyar Falu Programban ezen szakaszok felújítására már pályázatot is benyújtottuk, bízunk a pozitív elbírálásban. Ezenfelül a temetőnél szélesebb járdát alakítanánk ki, valamint a falu felső részén is orvosolnánk a vízelvezetés problémáját.

Közösségi összefogással építették a templomot

A kis zsáktelepülés szívében büszkén magasodik a falu legfontosabb szakrális építménye, a Krisztus Király templom.

Az Isten házát 1978-ban Szabó István Ybl-díjas építész tervezte, amelyet közösségi összefogással építettek fel.

A budapesti – nagyrészt betonból épült – templomoktól eltérően a márkházai épület stabil kő alapjaira könnyebb faszerkezetet helyeztek a szakemberek, míg a dinamikus tetőforma különleges kinézetével máig csábítja a látogatók tekintetét. A templomot modern díszítőelemekkel is felruházták: a tornyon és a belső térben látható feszületek kiemelik az építmény egyedülállóságát, amely a falu jelképévé is vált.

Az építmény egyik pontján a bejárat, míg a másik oldalon a szentély található. Az oltár mögött elhelyezkedő sekrestyét paraván választja el a templomhajótól. Isten házától pár száz méterre áll a – későbarokk stílusjegyeket hordozó – harangtorony, amely szintén a község egyik értéke. Itt egy emlékhely is található, amellyel a falu első és második világháborús áldozatai előtt tisztelegnek.

Különleges technológiában rejlik a titok

Márkházán immár kilenc éve működik pálinkafőzde, ahol újszerű és különleges ­lepárlási technológia jóvoltából ízekben és illatokban ­gazdag szíverősítőt tudnak előállítani. Az üzemet a Márkházi Pálinkafőző Társaság építette fel zöldmezős, nyertes pályázat jóvoltából. A pálinkafőzők maguk végzik italaik elkészítésének összes munkafázisát, így a gyümölcsvásárlás, a cefre­készítés, a főzés és a palackozás feladatait is ellátják.

Az összehangolt munkának köszönhetően évente több mint húszezer palack minőségi pálinkát készítenek. Korunk gasztronómiájának igényei szerint hazánkban is egyre több gyümölcspárlat készül külföldi technológiával, amellyel illatosabb és gazdagabb ízű italok készülhetnek.

Erre a kihívásra a márk­há­ziak különleges technológiával válaszoltak: a finomítóüst után egy aromaerősítő oszlopot is beépítettek az üzembe. Kezdetben a társaság termékeivel országszerte járta a nívós versenyeket, amelyekről mindig szép eredményekkel tértek haza. A kereskedelmi céllal készített pálinkák előállítása mellett bérfőzést is végeznek a településen