Az ország legjobbjai között tartják számon a szécsényi mézeskalácsmestert

Takács Béla még 1974-ben volt tanuló a helyi cukrászüzemben. Mestere, Mizsák László elismert, jól felkészült szakember volt, akitől sokat tanult. Balassagyarmaton Jagyutt Péter volt a szakoktatója, ma is szívesen gondol vissza rá, tőle sajátította el a szakma alapfogásait. Később Balassagyarmaton Cuczor Istvánné mézeskalács-készítő mester mellett dolgozott segédként, s a szakma fortélyaival is megismerkedett.

– Miért ezt a szakmát választotta annak idején?

– Amikor édesanyám sütött, gyermekként ott lábatlankodtam körülötte, érdekelt, hogy mit csinál. Amikor tudtam, segítettem neki. Ő mondta: „Fiam, belőled cukrász lesz!” Nem bántam meg, hogy ezt a szakmát választottam.

Takács Béla életformájává vált a tanulás, ahogy mondta: a mézeskalács készítésben is lépést kell tartani a korral, még akkor is, ha úgy néz ki, hogy kevés benne a változás. A receptúra összeállítása, az alapanyagok kiválasztása, a tészta elkészítése mind, mind fontos.

– Úgy döntött 1985-ben, hogy önállósítja magát. A családi ház mellett kialakított műhelyben dolgozott és dolgozik ma is.

– A műhelyem ugyanolyan, mint a kezdetekkor, ugyanazokkal az eszközökkel dolgozom. A technológiám az évtizedek során bizonyos mértékig elavult, tudom, újítanom kellene. Hatvanévesen azonban az ember elgondolkodik, hogy érdemes-e még komoly befektetést végezni. Ki veszi át tőlem a mesterséget? Egy lányunk van, ő táncművészeti főiskolát végzett, más irányú az érdeklődése. Így a jövőben is marad a megszokott, a bevált felszerelés. Szívem szerint úgy tenném le a nyújtófát, hogy azt átadom valakinek, aki továbbviszi a mesterségemet – vélekedett.

– Napjainkban mennyien dolgoznak ebben a szakmában?

– Hála istennek, egyre többen foglalkoznak vele. Ügyes kezű pedagógusok, óvónők is szívesen készítenek a gyermekekkel mézeskalácsot. El kell mondanom, hogy azt a régi tükrös mézeskalácsot csak nagyon komoly felkészültséggel, szakmai tudással lehet elkészíteni. Épp úgy, mint a mézeskalácson lévő különböző rajzokat – magyarázta.

Takács Béla mester az ország mézeskalácsos szakemberei között ott van az élmezőnyben. A mézeskalácsra való írást talán senki sem tudja olyan ügyesen elvégezni, mint ő. Ahogy mondta, a mézeskalács-készítésben új hullám van kialakulóban, aminek a lényege, hogy egyszerűbb technológiai eljárással, nagyobb mennyiségben készíthető a mézeskalács. Ő azonban még mindig a régi, jól bevált módszerekkel dolgozik. A műhelyéből díszmunkák és ehető mézeskalácsok kerülnek ki különböző változatokban. Elmondta, hogy a díszített mézeskalácsok is fogyaszthatók, de az élvezeti értékük csekély.

– Napjainkban mennyire keresett a mézeskalács?

– Inkább az idősebb korosztály körében keresett. Én a magam részéről már nem adok el, a termékeimet kereskedelmi hálózat veszi meg. Gyakran hívnak óvodákba, iskolákba s egyéb helyekre bemutatót tartani. Amikor időm engedni, szívesen teszek eleget a felkérésnek.

– Mi kell ahhoz, hogy valaki jó cukrász legyen?

– Szeretet, szívből, örömmel kell végezni a munkát. Unottan nem szabad hozzáfogni.

Az Év Mestere díjra is javasolják

Szmelo Judit az Országos Mézeskalács Szakmai Bizottság elnöke lapunknak elismerően nyilatkozott Takács Béla szakmai felkészültségéről.

– Több mint 30 éve foglalkozom mézeskalács-készítéssel, jól ismerem az ország szakembereit. Nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy Béla a legjobbak között van. Vannak a mesterségnek olyan területei, mint például a mézeskalácsírás, amit az országban ő tud a legjobban. Azt mondhatom, mézeskalács-készítőnek született. Elhivatottsága, szakmai felkészültsége példaértékű. Amikor megkérem valamire, örömmel segít. A Várkert Bazár kiállításra kértem, hogy készítsen nógrádi motívumokat ábrázoló mézeskalácsot, s ennek örömmel tett eleget, szebbnél szebb alkotásokat kaptam tőle. A budapesti kiállításon mindig megcsodálják munkáit, kézügyességét. Javasoltuk az Év Mestere díjra is.