130 eltűntet kutattak már fel a nógrádi mentőkutyák

A 27 tagú Cserhát Különleges Mentőcsoport az eltűnt személyek felkutatását a Magyar Mentőkutyás Szervezetek Országos Szövetségének (MMSZOSZ) tagszervezeteként az Országos Rendőr-főkapitánysággal, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal és a Nógrád Megyei Polgárőr Szövetséggel együttműködve végzi a megyében, s azon is túl. Az egyesület balassagyarmati bázisán testközelből pillantottunk be abba: hogyan munkálkodnak együtt a vérbeli mentőkutyák és szakavatott gazdáik.

Juhász Zoltán egyesületi elnök – aki egyben az MMSZOSZ Mentésirányítási Központjának igazgatója – elmondta: a csapat jelenleg 12 kutyával dolgozik, akik között van képzés alatt álló és teljesen kiképzett mentőkutya is. Több nógrádi négylábú már a nemzetközi vizsgáját is teljesítette, így a világon bárhol bevethetőek egy esetleges katasztrófahelyzetben.

A keresőkutyás tevékenység elsősorban az erdős területeken zajlik, de az ebek gázrobbanásnál és épületomlásnál is hatékony segítséget jelentenek a mentőcsapatnak. A kutyák szimata csalhatatlan a városok forgalmas környezetében, de gyakran keresnek élő és halott személyeket a folyóvizekben is.

– A mentőkutyáknál fontos, hogy jól motiválhatók, intelligensek, szófogadók és kiváló szaglásúak legyenek. A legjobb, ha a kutya minél korábban kerül a gazdához és már a szocializációs időszak alatt a mentés irányába terelődik a nevelés. Először a kölcsönös bizalmat kell felépíteni kutya és ember között, ugyanis élesben az összhang szüli a hatékonyságot – ismertette az elnök, aki kutyájával, Tangóval szemléltette a köztük kialakult szoros köteléket.

Tangó németül, szlovákul és magyarul is engedelmeskedik gazdájának vezényszavaira, s ezen „többnyelvűség” a külföldi bevetések során óriási előnyt jelent.

Vízi keresésben is jártasak az ebek

Az egyesület mentőkutyás tevékenységét országszerte elismerik: számos serleg gazdagítja a balassagyarmati bázist.

– Tízéves fennállásunk óta mintegy 130 eltűnt embert kutattunk már fel országszerte. Az eltűntek 42 százalékát találjuk meg élve, ugyanis sokan eleve öngyilkossági szándékkal fordítanak hátat a világnak – mondta Juhász Zoltán, aki szerint Nógrádban az időskori demencia miatt eltűntek száma is kimagasló. Az elnök sikeresen végződő keresésként említette, amikor mentőkutyájuk Pásztón egy 32 éves nő lábnyomait három kilométeren keresztül követte. Az asszonyt végül átfagyva találták meg, élete nem sok időn múlt.

A kutyák a vízi keresésben is sokszor segítettek már Ludányhalásziban, Szécsényben, Bánkon és a Nyírjesben is.

Az elnök hozzátette: a kiképzéséhez nem kell más csak szeretet, játék és jutalomfalat. A képzés egy hosszabb folyamat, a kutyáknak fizikailag és szellemileg is meg kell érniük az életmentésre. Az alapok elsajátítása után már olyan szituációkkal ismertetik meg az ebeket, amelyekkel a terepen is találkozhatnak.

– A kutyák szaglása harmincszorosa az emberének, ezt egyetlen technikai eszköz sem tudja helyettesíteni. A legfontosabb, hogy a kutya megtanulja: mindig személyeket keressen, és soha ne induljon egy állat nyomába… – emelte ki Juhász Zoltán.

A kölykök másfél éves koruk környékén teljesíthetik első vizsgájukat, majd fokozatosan szintet lépnek a fejlettségi létrán. A vizsgákon a szimatmunka mellett különféle akadályok és fegyelmező feladatok kombinációjában is bizonyítani kell rátermettségüket a kutyáknak.

– Mentőkutyáink alapvetően nyomkövetésre, terület- vagy romkutatásra specializálódtak. Utóbbiaknál több tízezer négyzetméteren keresztül nem lábnyomokat követnek, hanem beleszimatolnak a levegőbe és sérültet keresnek – hangsúlyozta az elnök.

A mentőkutyákat tízéves korukban nyugdíjazzák, innentől kezdve házi kedvencként pihenhetnek tovább a tudattal: jól teljesítettek az életmentésben.