Egyre korábban kezdik a digitális életet a fiatalok

A fiatalok egyre korábban megismerkednek a technika vívmányaival, tablet, okostelefon írni-olvasni nem tudó apróságok kezében is látható. Ugyanakkor a legtöbben még mindig papírra jegyzetelnek, a Nógrád megyeiek háromnegyede is így tesz a felmérés szerint. Akárhogyan is van, felnőtt korunkra igazi „kütyühalmozókká” válunk.

Ugyanakkor csak kevesen gondolják azt, hogy a rohamos digitalizáció miatt a jövőben kevesebb tanárra lesz szükség. Azzal a magyarok egyharmada egyetértett, hogy felesleges volt az iskolában olyan tantárgyakat is tanulni, amik nem érdeklik a diákokat, de ez már egy más téma.

Az egyik salgótarjáni középiskolába járó Tóth Petra legtöbbször mobiltelefonjába jegyzeteli a fontos teendőit.

– Mivel a telefonom mindig kéznél van, így sokkal egyszerűbb, mint cetlikre írnom. Nincs határidőnaplóm se, szerintem a fiataloknál ezeket felváltotta az okostelefon – mondta. A többség azt vallja, hogy egyetemista vagy főiskolás korában, de ötből egy embernek már általános iskolában vagy gimnáziumban megvolt az első laptopja.

Megyénk kevésbé készülékfüggő

A Nógrád megyeiek ötöde szerint a gyerekeket minél hamarabb, akár már óvodáskorukban meg kellene tanítani a digitális eszközök használatára. Ez összhangban van az áruházlánc tavalyi felmérésének eredményével, miszerint minden harmadik magyar már akár hétéves kortól saját digitális eszközöket adna a gyerekek kezébe. A kitöltők közel háromnegyedének egy vagy két laptopja, tabletje vagy asztali gépe van otthon, ám majdnem minden tizedik válaszadónál több mint négy ilyen készülék is hever valahol a lakásban. Elenyésző azoknak a száma, akiknek egyetlen számítógépe vagy tabletje sincs. Nógrádban általában maximum egy-két számítógépet tartanak otthon. A felmérés rámutatott, hogy tanulmányaikhoz vagy munkájuk során a kitöltők kétharmada használ rendszeresen számítógépet vagy laptopot, egyharmaduknak viszont egyáltalán nincs rá szüksége.

A technológia rohamos fejlődésének köszönhetően a trend az, hogy a mai fiatalok legtöbben 14 éves koruk előtt kapták meg első laptopjukat vagy tabletjüket, a 40 felettiek viszont csak egyetemista, illetve főiskolás korukban jutottak hozzá az első ilyen készülékükhöz.

– Amikor sikeresen felvételiztem az egyik fővárosi egyetemre, szüleimtől megkaptam életem első laptopját, mondván, eljött az ideje.

A húgom is kért, de neki is csak az egyetemi évek megkezdésére, illetve közvetlenül az előtt ígérték. Ma már nem lepődöm meg rajta, hogy egyre kisebbek kezébe is ilyen drága készülékeket adnak a szüleik – mondta a karancslapujtői Horváth Bence.

Minél fiatalabb tehát valaki, manapság annál korábban kezdi a digitális életet: a műszaki áruházlánc felmérése szerint a 20–29 évesek több mint felének már általános iskolában volt saját laptopja. Ez ráadásul jelentős többletköltséget is jelenthet a családoknak, a felmérésben részt vevők 40 százaléka szerint már egy általános iskolai évkezdés is százezres költséggel járhat, hiszen laptopra már ilyen korban is szükség van.

A témában a generációs eltérések mellett jelentős nemek közti különbség is megfigyelhető.

Míg a férfiaknak a harmada, addig a nőknek csupán nyolc százaléka kapott általános iskolában saját gépet. Ezzel szemben, vagy ezzel párhuzamosan pedig egyetem alatt a nők 63 százaléka vásárolt vagy kapott saját laptopot. Országosan ez a minta a következőképpen alakul: Jász-Nagykun-Szolnok megyében az általános iskolában, Fejér megyében a gimnáziumban, míg Nógrád megyében főként az egyetem alatt használnak először saját gépet a fiatalok.