Veszélyes anyagok: ekkora az egészségügyi kockázat Nógrádban

Bakos Krisz­tián tűzoltó alezredes, megyei iparbiztonsági főfelügyelő lapunknak elmondta: a magyar jogszabályok szerint három kategóriába sorolják a cégeket a náluk előforduló veszélyes anyagok mennyisége alapján. Ezek szerint megkülönböztetünk felső küszöbértékű, alsó küszöbértékű, valamint küszöbérték alatti üzemeket.

– A nagyobb kockázatot jelentő, alsó és felső küszöbérték-besorolású üzemek Nógrád megyében nincsenek. Kisebb kockázatot jelentő, küszöbérték alatti gyárakból azonban hét darab található a megye határain belül. Három üzem esetében úgynevezett nyomvonalas létesítményről beszélhetünk, amelyek tűzvédelmi szempontból jelenthetnek rizikót. A fennmaradó négynél pedig valamilyen veszélyes anyag van jelen a termelési folyamat alatt. E cégek közül kettőt találunk Salgótarjánban, valamint egyet-egyet Berkenyében és Tolmácson – mondta a főfelügyelő. Kiemelte: mivel a veszélyesség alapján alacsony besorolású üzemek találhatóak nálunk, s azokból is viszonylag kevés, ezért Nógrád egy kis mértékben veszélyeztetett megye ebből a szempontból.

Kötelesség a bejelentés

A cégek kötelesek bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek azokat a tevékenységeket, amelyek a kémiai törvény hatálya alá esnek és az elvégzésükhöz veszélyes anyagokra van szükség. Azok az anyagok vagy keverékek minősülnek veszélyesnek, amelyek – a címkén közölt vagy a biztonsági adatlapon feltüntetett információ alapján – például szem-, légút- vagy bőrizgató hatásúak, tűzveszélyesek, égési sérülést okoznak vagy mérgezők a vízi élővilágra. A cégeknek a bejelentést elektronikus úton kell megtenni a Kémiai Biztonsági Szakrendszerbe. A tevékenység bejelentése díjköteles és meg kell ismételni bármely adat megváltozása esetén. A járási hivataloknál a bejelentésekről papíralapú nyilvántartás történik, az ezzel kapcsolatos dokumentumokat a hatóság 50 évig megőrzi.

Simon Attila a minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta: a veszélyes anyagok kezelésével kapcsolatos szabályok betartásával elsősorban a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknál vannak problémák.

„Fontos, hogy a munkavállalók tisztában legyenek a veszélyes anyagok pontos használatával, illetve a nem megfelelő használat következményeivel, mert az azok helytelen kezelése miatt kialakuló betegségeknél évekig tart a lappangási idő.”

Fábián Máté, a salgótarjáni Salgglas Zrt. tűzvédelmi felelőse a Nógrád Megyei Hírlapnak elmondta: a gyárban előforduló veszélyes anyagok magához a termeléshez szükségesek, a gyártási folyamat alatt ilyen anyagok nem keletkeznek.

– A cégnél az autóüveg előállításához különböző festékeket és hígítókat, a targoncák meghajtásához autógázt – más néven LPG-gázt – használunk. Emellett zsákokban tárolunk kálium-nitrátot, azaz salétromot, amelyre a vegyi edzőkemence működtetéséhez volt szükség. Ezeket az anyagokat a jogszabályokban foglaltak szerint tároljuk. Az üzem rendelkezik a működéséhez szükséges Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság katasztrófavédelmi engedélyével, az úgynevezett súlyos káresemény elhárítási tervvel. Ez utóbbi jogszabályi háttere tartalmazza például az évenkénti hatósági felülvizsgálatot, amely által a hatóság ellenőrzi, hogy a cégünk veszélyes anyagokkal kapcsolatos gyakorlati megoldásai megfelelnek-e a szabályokban foglaltaknak – mondta a szakember, aki elsődlegesen felel a cégnél a szabályok betartásáért.

Fábián Máté hozzátette: annak ellenére, hogy a gyárban a veszélyes anyagok meghatározott határérték alatt találhatók, így küszöbérték alatti üzemnek minősülnek, nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy dolgozóik oktatás keretében ismerhessék meg a veszélyes anyagokat.