2018.07.26. 07:09
Így válnak jobb felnőtté a gyerekek a megyei lovastáborok segítségével
A lovaglásnak számos fejlesztő hatása van, talán ennek is köszönhető, hogy napjainkban – felnőttek és gyerekek egyaránt – egyre többen választják ezt a nemes sportágat szabadidős tevékenységként.
Forrás: NMH
Fotó: Hűvösi Csaba
A nyári szünet a gyerekeknek rengeteg élményt tartogat. Új barátságok születnek, új dolgokat tanulhatnak meg, például lovagolni. Mit nyújthat egy lovastábor a gyerekek számára?
Kósik Barbara, az egyik salgótarjáni lovarda lovasoktatója elmondta: náluk hétéves kortól kezdhetik el a gyerekek a lovaglás alapjainak elsajátítását, de felső korhatár nincs.
– A táborainkba általában gyerekek jelentkeznek, de vannak kivételek. A legutóbb például volt egy harminchét éves táborozónk, aki a gyerekekkel együtt segített a lovak körüli munkálatokban. Látszott rajta, hogy nem zavarja őt a kicsit fura szituáció, sőt azt mondta, hogy nagyon jól érezte magát a táborban – mondta a lovasoktató.
Kiemelte, fontos, hogy a résztvevők a tábor ideje alatt ne csak magával a lovaglással ismerkedjenek meg, hanem például a csutakolással vagy a nyergeléssel is.
Nyeregben gyorsabb a terápia
A lovasterápia intézményhez kötött, orvosi ajánlás alapján alkalmazott, kezelés jellegű, egyéni vagy csoportos, lóháton végzett fejlesztéseket foglal magába. Napjainkban egyre elterjedtebb a sérülések, fogyatékosságok, zavarok vagy akadályozottságok esetén. Kiegészítő terápiaként alkalmazzák annak érdekében, hogy a gyógyulás, a képességfejlődés és a rehabilitáció minél gyorsabban és eredményesebben menjen végbe. Amint azt Mészáros Judit elmondta: a lovasterápia gyakorlását csak szakképzett terapeuta végezheti. A lovardavezető, aki rendelkezik a mozgás és képességfejlesztés lóháton nevű szakképesítéssel, kitért arra is, hogy azok a szülők, akik gyógypedagógushoz, esetleg pszichológushoz hordják a gyermeküket, jelezni szokták számára, hogy a lovaglás milyen jó hatást gyakorol a gyerekek terápiájára.
A lovasoktatásra jelentkezők arányával kapcsolatban tudatta: jellemzően a gyerekek közül jóval több lány jár lovagolni, mint fiú. Ez a táborokra még inkább igaz. Ennek az lehet az oka, hogy a gyengébbiknek tartott nem képviselői jobban kötődnek érzelmileg a lovakhoz, szívesen babusgatják őket vagy fonják be a sörényüket.
– Az idén vegyes csoportokkal indítjuk a táborokat. Ez azt jelenti, hogy a kezdők, a középhaladók és a haladók együttesen vehetnek részt a táborban, nyilván a szintjüknek megfelelő ló hátán és lovasoktató segítségével. Az ilyen csoportok kialakításánál előnyt jelenthet, hogy a kezdőket gyorsabb fejlődésre motiválhatja a haladó lovasok ügyessége – fejtette ki Kósik Barbara.
Bárczi Gergő, a ludányhalászi lovastanya tulajdonosa egyetért abban, hogy a lovasoktatás megkezdése hétéves kortól ajánlott.
– A lovaglás oktatását futószáron kezdjük, úgynevezett voltizs nyeregben, amelynek két kapaszkodója van, de kengyel nem található rajta. Ezáltal a ló hátán való stabil ülés könnyen elsajátítható, amely az alapja az osztályban – vagyis önállóan, egy kis létszámú csoportban – történő lovaglásnak. Igyekszünk a gyerekek napjait megszínesíteni, például besegíthetnek a tanyán található többi állat, például a tehenek vagy a juhok gondozásába is – tudatta Bárczi Gergő.
Hozzátette: a tábor alatt igyekszenek mindent a gyerekek igényeihez alakítani, így például a rendezvény-, vagy más néven kemencés házból, ahol családi hétvégéket és lakodalmakat szoktak tartani, ebédlő és délutáni foglalkozások helyszíne lett.
Mészáros Judit, egy balassagyarmati lovarda vezetője szerint a sporttevékenység mellett a lovaglás egyszerre neveli a gyermekeket önállóságra és együttműködésre.
– A nagyobbak segítenek a kisebbeknek a lovak körüli munkákban, ez pedig csapatot kovácsol a gyerekekből. Így megtanulnak egymásra odafigyelni, amire felnőttként is szükségük lesz – mondta.
Hozzátette: a jellemfejlődést tovább mélyíti a ló jelenléte, hiszen ezek a patás állatok sok törődést és türelmet igényelnek, ezáltal alakítják kedvező módon a gyerekek viselkedését.