2018.03.22. 06:59
Nagyágyúval lőnek a mangalicafronton
A sertéshús és a belsőségek forgalmi adójának csökkentése után most az igazi hungarikumnak számító, mangalicahúsból készült termékekre szegeződik a figyelem. A kolbász, szalámi, szalonna, abárolt, tepertő és zsír a távoli piacokon prémiumtermékeknek számítanak, Nógrádban pedig egyre több rendezvényen kapnak központi szerepet.
A nemzetközi piaci válság végével mintegy tíz százalékkal nőtt a sertéshúsfogyasztás 2016 óta hazánkban. Egy ember huszonöt kilogramm körül fogyaszt belőle éves szinten. Az áfacsökkentés hatására növekedett a tisztességes vállalkozások versenyképessége, emelkedett a hús fogyasztásának aránya, az ár csökkenése pedig megtakarítást eredményezett a fogyasztóknak.
A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete a szaktárcától évente mintegy százmillió forintot kap termékek bevezetésére, valamint bel- és külföldi marketingre.
További mintegy 50 millió forintos támogatást vehetnek igénybe a törzskönyvezési feladatok elvégzésére, valamint mintegy 25 millió forintot használhatnak fel kannevelésre és genetikai háttértevékenységre. Magyarországon évente 60–70 ezer mangalica hízót nevelnek. Ezek kétharmadát házaknál, egyharmadát pedig üzemi körülmények között dolgozzák fel.
A mangalica, mint őshonos háziállat és sertésfajta hazánk magas genetikai értéket képviselő, kiemelt jelentőségű mezőgazdasági kulturális értéke. A biológiai sokféleség megőrzője és különleges biológiai minőségű, magasabb élvezeti értékű öko-, illetve bioélelmiszerek, márkázott termékek alapanyaga is egyben.
Ezzel párhuzamosan az őshonos mangalica fajta is egyre népszerűbb, a természetes magyar élelmiszer belső és a külső piacokon egyaránt keresett. Magyarországon jelenleg 220 gazdaságban foglalkoznak mangalicával, 2011-ben csak 136 tenyészet volt. A hatezres tenyészkoca-állomány is mintegy tízezerre nőtt az elmúlt években.
Bakos József, Héhalom polgármestere az április végén esedékes, negyedik böllérfesztivál kapcsán lapunknak elmondta, hogy a sertéshúst egyre több ember fogyasztja, a disznóvágás falusi hangulatának pedig nicsen párja.
– A mangalica zsírsertés az egyetlen magyar őshonos sertésfajta. Húsa egészséges, zamatos. Ízletes pecsenyehúsok, steak jellegű sültek ugyanúgy készülhetnek belőle, de a zsír, a szalonna, a hurka, a kolbász és a tepertő is igen finom – mondta. – A jó minőségű, hazai disznóhúsra egyre nagyobb az igény. Régen természetes volt, hogy minden háznál tartottak egy-két hízó disznót, saját malacokat neveltek, vágtak és dolgoztak fel a gazdák. A szokások településenként és házanként eltérőek voltak. Akadt olyan porta, ahol szalmában pörzsölték az állatot, de olyan is, ahol régi faszenes tekerő segítségével. A finomságok elkészítésének módja és a fűszerezés mindenhol különböző volt.
– Igazi családi ünnepnek számított egy-egy disznóvágás. A hagyományok ápolására, a falusi ízek népszerűsítésére ma is szükség van. Ennek tudatában a héhalmi böllérfesztivált idén negyedik alkalommal rendezzük meg. Tavaly tízezres vendégsereg érkezett a programra, most ennél is több résztvevőre számítunk – tudatta Bakos József.
Kukucska Tamás mohorai mangalicatenyésztő kérdésünkre kifejtette, hogy nagyon komoly állategészségügyi előírásoknak kell megfelelni, ha valaki mangalica tartásával szeretne foglalkozni. A házi sertéshez képest kényesebb az állat, táp szóba sem jöhet, helyette szemes takarmányt fogyaszt, bioétkeztetés folyik.
– A malacokat már születésük pillanatában el kell látni krotáliákkal, a nyilvántartásba vétel is kötelező. A tenyészidő másfél év, a gazdák önköltsége igen magas. Nem véletlen, hogy a mangalicahúsból készült termékek drágák, hiszen az állatok tartása sem egyszerű és olcsó – mondta az ötven állatot számláló gazdaság vezetője. – A vidéki kereslet elmarad a budapestihez képest. A helyben vásárolható kolbász kilója 2 500 forint körül mozog, ha ugyanezt a fővárosban szeretnénk megvenni, 3500–4000 forintot kell érte kifizetni.
Kiemelt fotó: Húsfeldolgozás egy érsekvadkerti rendezvényen, Fotó: Torjay Attila/ Nógrád Megyei Hírlap