Kérésre jön a kéményseprő

A törvénymódosítás lényege, hogy az egylakásos épületek tulajdonosai az általuk használt tüzelő- fűtőberendezés fajtájától függően évente, vagy kétévente, továbbra is ingyenesen, számukra megfelelő időpontban maguk igényelhetik a kéményseprőipari ellenőrzést. A társasházakba változatlanul ütemterv szerint megy a kéményseprő.

A változás lényege tehát az, hogy az egylakásos – jellemzően családi házban – ingatlanban élők január elsejét követően nem kapnak a kéményseprőipari szervtől, illetve egyes településeken az önkormányzati közszolgáltatótól a kéményellenőrzés időpontját megajánló értesítést. A kéményseprő az ingatlantulajdonos kezdeményezése nyomán érkezik majd és végzi el az előírt feladatokat. Az ingatlanhasználó tehát szabadon egyeztetheti a területi szolgáltatóval a kéményellenőrzés időpontját és nem függ a szolgáltató munkavégzésének menetrendjétől. A lakossági szektorban továbbra is kizárólag a kéményseprőipari szerv, vagy a szerződéses közszolgáltató végezhet kéményellenőrzést, tisztítást, vizsgálatot, így a sormunkában meghatározott feladatokat is, amelyek továbbra is ingyenesek maradnak.

Kíváncsiak voltuk rá, hogy 2017-ben hány kéményt látogattak meg a megye füstfaragói.

– Az ingyenes lakossági kéményseprés, vagyis a sormunka gyakorisága attól függ, hogy milyen fűtőeszköz van a kéményhez csatlakoztatva. A gázzal működő, vagy zárt égésterű fűtőeszközök esetében a kéményt kétévente, minden egyéb esetben évente kell kéményseprővel átvizsgáltatni. 2017-ben tehát nem minden Nógrád megyei lakossági kéményt kellett ellenőrizni, csupán azokat, amelyeknél az ellenőrzés időszerű volt. Az ilyennel rendelkező ingatlanok szinte mindegyikébe eljutottak a katasztrófavédelem kéményseprői. Kivételt képeznek azonban azok, amelyek engedély nélkül épültek, vagy éppen a lakás tulajdonosa nem engedte be a hivatalos szervet, amely számatalan esetben előfordult a tavalyi évben – mondta el Angyal Eszter a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

Mik jelentik a legalapvetőbb problémát? Sokan fűtenek szilárd tüzelőanyaggal, ami fokozza a kéményben a korom lerakódását. Fontos, hogy a fűtőberendezésben csak olyan tüzelőanyagot égessenek, amelyre azt tervezték. A lakkozott, festett, nedves fa, a háztartási hulladék, vagy az adott fűtőberendezésbe alkalmatlan fűtőanyag elégetése fokozza a koromlerakódást. A lerakódott koromréteg a fűtés során keletkező hő hatására izzani kezd és meggyullad, a kéményben keletkező tűz pedig átterjedhet a ház tetőszerkezetére, de akár az egész ingatlanra is. A tavalyi évre jellemző hiányosságok a nem megfelelő fűtőanyag használata, a kémény helyenként hiányos fugája, illetve a tisztítóajtók nem megfelelő állapota volt.

A tulajdonosok érdeke, hogy a feltárt hiányosságokat javítsák, hiszen a saját, illetve a körülötte élők életét is veszélyeztethetik. Angyal Eszter szerint az emberek többsége pozitívan viszonyul a szakemberek javaslataihoz.