Szereti a kihívásokat Hugyag polgármestere

- Itt nőttem fel, így más viszony alakul ki velük, mint amikor egy kívülállóval találkoznak – mesélte Borda Attila polgármester. – Amikor polgármesternek választottak, kettős feladatot róttak rám, egyszerre kell vezetni és szolgálni a települést.

- A képviselői tisztséget 1994-től töltötte be, és 11 éve polgármester. Hogyan élte meg a váltást?

- Teljesen más szerepkör a kettő, az első olyan, mintha csak szurkoló lettem volna, most pedig focizom. Nagy különbség van a kettő között, viselni kell a mindennapi terhet. A legszimpatikusabb ember számomra az, aki kritizál, mert ők tartják úton az embert. A legrosszabb gondolatokat is próbálom pozitív irányba terelni, és minden lehetőséget megragadni. Elég nehezen indult a polgármesterség, az első két évben a családom is ráment, túl sok terhet húztam magamra, de túléltem, és minden rendeződött azóta.

- Honnan indult a település 2006-ban?

- Akkor sem volt rossz a helyzet, sokan jártak dolgozni a környező településekre, és a fővárosba is. Aztán 2008-ban jött a válság, és megtört minden. Akkoriban kisebb fejlesztéseket tudtunk csak megvalósítani, felújítottuk az utakat, építettünk fő teret, járdát alakítottunk ki, mindezeket pályázati forrásokból. 2009-ben az orvosi rendelőt, 2013-ban óvodát, idén pedig a könyvtárat sikerült felújítanunk. Próbálunk központosítani, a nagyobb épületek több mindennek is otthont adnak, mert nincs értelme, ha valamit csak egy-egy napra használunk. Tervezzük a közeljövőben a művelődési ház felújítását, a gyermekeknek pedig műfüves focipálya kialakítását.

Foglalkoztatás és fiatalodás

A település halmozottan hátrányos helyzetű, a lakosság 30 százaléka munkanélküli, de közülük is sokan dolgoznak alkalmi munkavállalóként.

- A nemrég alapított Nógrád Csillaga Szociális Szövetkezet keretében több mint tíz embernek adunk munkát, ők erdőkezeléssel és zöldterület karbantartással foglalkoznak Horpács és Érsekvadkert környékén. Két vállalkozó is hozzájárul a foglalkoztatottság növeléséhez. Egyikük Nógrád környékén kezel kerteket, almásokat, a másik pedig Vámosmikolára hord munkásokat – mesélte a polgármester.

A hugyagi óvoda 2013-ban komplett felújításon esett át, ez durván 115 millió forintos beruházás volt. Ahogy Borda Attilától megtudtuk, kezd beérni a CSOK hatása, hiszen jelenleg közel negyven gyermek jár oviba.

- A településünk fiatalodik. Nemrég az idősek napja apropójából összeszámoltuk, hogy 119 időskorú él a településünkön, míg a 0-18 évesek között 220 embert jegyzünk. A férfiak még elmennek más településekre dolgozni, de a nők nehezebben mozdulnak, kevésbé mobilak. Nekik kell helyben munkahelyeket teremteni – vázolta fel Hugyag első embere.

Három hónap alatt sikerült elindítaniuk egy varrodát, ami minőségi, márkás ruhákat gyárt. Balassagyarmatról és a környékről is van foglalkoztatottjuk, összesen 12-en, amit harminc főre szeretnének kiterjeszteni. Nagyjából öt évre van fix kapacitásuk, hetente változó terméksorral dolgoznak, 200-300 darabot gyártanak minden típusból. A visszajelzések alapján mindenki meg van elégedve az itteni munkával. Nemrég egy gyakorlati képzést is elindítottak, így ha lehetőségük lesz a bővítésre, lesznek szakmunkásaik, akikből válogathatnak.

Mezőgazdaság, beruházások

A község vezetése ipari terület kialakítására is pályázott, több befektető közül is válogathatnak, akik szeretnének ott letelepedni. Elsősorban KKV-kben gondolkodnak, de a polgármester a startupok nagy rajongója is. Az önkormányzat a mezőgazdaságra is nagyban épít. Van egy fóliasátruk, ahol mindent meg tudtak termelni az óvodának.

A következő nagy projekt a földi mandula termesztése lehet, a növénynek számos felhasználási formája van, és az egészségre is jótékony hatással bír.

A kendertermesztés is szerepel a településvezetés tervei között, fajmegőrző céllal is foglalkoznának a növénnyel. Magyarországon jelenleg egy cég van, amelyik a forgalmazásával foglalkozik, a hugyagiak egy startup cégen keresztül kerültek kapcsolatba a lehetőséggel.

- A termesztésben itt is szeretnénk monopolhelyzetet kialakítani, a termékünk a minőségi textil alapja lehetne. A kendernek is számtalan felhasználási területe van, a textiliparon kívül számtalan dologra használják, a talajtisztítástól a kócig bezáróan. Ezeken a földeken, Hugyag környékén már van múltja a kendertermesztésnek. Magyarországon nagy szabályozás van a témában, de nem település szinten gondolkodom, hanem regionálisban, a szlovák szomszédjainkkal – mesélte Borda Attila, aki úgy gondolkodik, hogy a határ csak egy vonal.

– Hatvan hektáron próbálkozunk, hogy az önkormányzatnak legyen saját bevétele, bár a mezőgazdaság nagy lutri, hiszen időjárásfüggő. Viszont a foglalkoztatás szempontjából is lényeges, és ha bejön, lesz anyagi hozadéka is, amiket fejlesztésre fordíthatunk. Fontosnak tartom, hogy ne csak az állami támogatásoktól függjünk. Próbáljuk stabilizálni a gazdasági helyzetünket, egy innovatív gazdasági kör kialakításával. A zsákfaluból adódó elzártságnak köszönhetően itt tiszta minden, távol vagyunk a szennyeződésektől és átmenő forgalmunk sincs, bár szeretnénk rendbe hozatni az Ipoly-hidat, ami hosszútávon sokat segíthet a gazdaságfejlesztésben.

A településen napelem parkok létrehozásán is dolgoznak, a kisebb most van végső engedélyeztetés alatt.

- Már régóta tervezünk egy ilyen beruházást, de korábban nem volt rá engedélyünk, szigorú volt a jogi szabályozás. De ha tudunk energiát termelni, még több beruházót hozhatunk a településre, mert lesz rá területünk. Ez esetben megnyílna az út több energiaigényes vállalkozás előtt is. Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk egy kanadai technológiára épülő, bio paradicsom termesztő céggel is – vázolta terveit a polgármester.

Akire méltán büszkék: Dr. Pénzes István

A település neves szülötte arról híresült el, hogy a legendás Aranycsapat, illetve az ökölvívó olimpiai bajnok Papp László orvosa is volt. Anyai nagyapja volt a válogatott valutaügyeinek intézője az akkori IBUSZ-nál, így került kapcsolatba a sportolókkal. Szülei papnak szánták, mégis orvosi pályára került. A másokon való segítés szándéka mindig is erősen élt benne.

Aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos, sebész, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetés tulajdonosa. Legnagyobb szakmai sikerének azonban mégis azt tartja, hogy munkatársai közül tizennégyen osztályvezető főorvosok lettek, öten tudományos minősítést is szereztek. Az aneszteziológia és az intenzív terápia területén ő tett a legtöbbet a szakemberképzésért, számos tankönyvet írt.