Végleges a nyugat-nógrádi nyomvonal

Hosszú évek huzavonája után véglegesen eldőlt, milyen nyomvonalon folytatódik a 2-es számú főközlekedési út fejlesztése a váci északi csomópont és a parassapusztai országhatár között. Utoljára, augusztus közepén a Duna-parti város önkormányzata bólintott rá a javaslatcsomagra.

Hegedűs Henrik

Nógrád megye. Szűkebb hazánkban, de különösen a Balassagyarmat és Bercel közötti vonaltól nyugatra eső területen a lakosság zöme jól tudja, milyen régóta megoldatlan gond a közúti közlekedés. Ez egyrészt fakad abból, hogy amíg az ország szinte minden részén sorra épülnek az autópályák, autóutak és a településeket elkerülő aszfaltszakaszok, addig megyénk nyugati részén egyelőre híre-hamva sincs hasonló jellegű, komolyabb mérvű fejlesztéseknek.

Már 1975-ben (!) felvetődött, hogy az akkori közeljövőben megvalósítható lehet egy Balti-tengertől az Adriáig vezető észak-déli európai autópálya, amelynek fontos részét képezné a 2-es út Nógrádon átvezető szakasza – ám, mint napjaink valósága mutatja, még csak a vágyakig jutottunk el a kivitelezésben. Holott a régió még intenzívebb gazdasági felzárkóztatása érdekében elengedhetetlen lenne, ha mielőbb megépülne az M2 folytatása. Különösen annak tükrében, hogy jó néhány érdeklődő befektető jelezte az egyes önkormányzatoknak, hogy jó-jó, vevők ők arra, hogy a cégük terjeszkedésénél a nyugat-nógrádi övezetet válasszák, de a megközelítési körülményeket figyelembe véve inkább eltekintenek ezektől a helyszínektől. Másrészt a közelmúltban gőzerővel megkezdődött az M2-es négysávúvá alakításának előkészülete, a Vác déli csomóponttól Dunakesziig javában dolgoznak a földmozgató munkagépek, amit jeleznek a hatvan kilométer per órás sebességkorlátozások is, tehát az autóút meghosszabbításával igencsak lecsökkenne időben a főváros és a megye nyugati térségének távolsága.

Nemrégiben némileg közelebb jutottunk a végkifejlethez – pár tyúklépéssel mindenképpen. Olvasóink bizonyára értesültek róla, hogy a tervezők eredetileg három változatot fogalmaztak meg az új nyomvonal kialakítására. Ám amikor mindezekkel a variációkkal szembesült az érintett települések lakossága, Szendehelytől Nőtincsen át Drégelypalánkig nagy lett a felháborodás. Sőt, még beadványok is születtek, hevesen kikeltek az emberek, hogy az ő otthonuk közelében bizony ne robogjanak a kamionok a leendő sztrádán.

Az ellenvetések elbírálása, egyáltalán a figyelembevétele komoly fejtörést okozott a szakembereknek, akik addig még reménykedtek a gyorsabb, zökkenőmentesebb lebonyolításban. A huzavona éveken keresztül zajlott, mígnem röpke egy hónappal ezelőtt, a váci városatyák döntése jóvoltából pont került az egész ügyre, véglegessé vált az M2 folytatásának nyomvonala.

Ezek szerint a Vác északi csomópont után szinte azonnal, egy valamivel több mint egy kilométeres alagút szelné át a hegyet, ezt követően Katalinpusztát és Szendehelyet nyugatról elkerülve ismét egy alagutat építenének, összesen 655 méter hosszan, majd a nőtincsi csomópontig egy kapaszkodósáv segítené a járművek haladását. Rétság előtt, Pusztaszántó mellett alakítanának ki pihenőhelyet, innen a város és Bánk között vezetne észak felé az út tovább.

A fejlesztés második szakasza a 22-es út körforgalmától, azaz a 65-ös kilométertől indulna, Borsosberényt, Horpácsot és Nagyoroszit is keletről megkerülve, Drégelypalánk előtt nyugati irányban kis kanyart véve, a falu határában egy újabb pihenőhely beiktatásával. A nyomvonalnak a szlovák államhatárig tartó utolsó része Hont és az Ipoly között vezetne, itt a terepviszonyok miatt az utat lábazatra emelik, és egy ötszáz, illetve ezer méteres madárvédelmi fal is készül, végül Parassánál megtörténik a csatlakozás a szlovákiai úthálózathoz.

Értesüléseink szerint a tényleges kivitelezések megkezdéséig még több szakhatósági, így például környezetvédelmi vizsgálatot el kell végezni az esetleges kiegészítések végett (nem beszélve az állami döntésekről és a majdani közbeszerzési eljárásokról, amelyek szintén több esztendeig tartanak), de a tervezés legfontosabb elemei ezzel megtörténtek. További nehézséget jelent, hogy a beruházás során két alagút is épül, ami egyrészt növeli a költségeket, másrészt speciális munkálatokat igényel, amelyre hazánkban csak két cég alkalmas. Úgy néz ki tehát, hogy a leginkább érintett három település, Szendehely és Katalinpuszta, Rétság, valamint Nagyoroszi lakosságának még éveket kell várnia arra, hogy végre enyhüljenek a közlekedési nehézségei.

(Későbbi lapszámunkban megszólalnak az érintett települések polgármesterei.)