Szüret a mátrai borvidéken

Az elmúlt hetek szokásosnál melegebb időjárása miatt korábban kezdődött a szüret a Kárpát-medencében. Várhatóan az újborok is korábban készülnek el, s akár már október legvégén megérkezhetnek az első tételek. Pásztó hasznosi településrészén az irsai begyűjtésével indult a szezon, most az oportót is szedik már.

NMH-információ. A hegyvidéki magyar borvidékek között a mátrai a legnagyobb a közel nyolcezer hektárnyi szőlőjével. Az ültetvények a hegység déli lejtőin, a Tarna és a Zagyva folyók által határolt területen, mintegy 15−20 kilométer széles sávban díszítik a lankákat. A vidék legnagyobb települése Gyöngyös, megyénkben Pásztón és környékén van hagyománya a borászatnak.

Telek András szakértője és nagy rajongója a magyar boroknak, ezért hozta létre a Tarján Borházat, s vezeti immár tizenegy éve a salgótarjáni borkurzusokat. Néhány éve életre hívta a „Tarjáni Tavaszi Borfesztivált” is. Megkeresésünkre elmondta, hogy az elmúlt hetek szokásosnál melegebb időjárása miatt a szőlősgazdák már augusztus végén megkezdték a korai fajták szüretelését. Ugyanakkor az időjárás nem volt kegyes idén a mátrai borvidékhez. Télen a rendkívül hideg miatt fagyott ki sok szőlőtőke, májusban pedig két alkalommal nagy mennyiségű jégeső zúdult a vidékre, amely miatt egyes területeken a hajtások 100 százaléka megsemmisült.

– A gyöngyösi és a város környéki szőlő teljesen elpusztult, van olyan borász ismerősöm, akinek elölről kell kezdenie a telepítést. Viszont az Abasár-Verpelét vonalon nem történt ekkora „katasztrófa” a jég miatt – avatott be Telek András. A magyar borokról elsősorban mindenkinek a tokaji, a badacsonyi, vagy az egri nedűk jutnak eszükbe, a mátrai borok nem égtek még be a köztudatba. Ez azonban Telek András szerint változni fog.

– A mátrai az ország második legnagyobb borvidéke, amely ráadásul egyre népszerűbb a borbarátok körében. Szépen fejlődik, egyre nagyobb számban termelnek fiatal borászok a környéken. A helyi borok egyre szebbek, borászaink pedig egyre népszerűbbek. A közönség kezdi felfedezi a Mátrát. Érdekesség, hogy szeptember 29-én kezdjük a sorozatban „22. Salgótarjáni Borkurzust”, amelyen az első meghívott borász is a mátrai borvidékről érkezik majd a nógrádi megyeszékhelyre. Benedek Pétert ismerhetjük meg Gyöngyöstarjánból – tette hozzá.

Megkerestük Csépe Attila őstermelőt, a hasznosi Pite Pince bormanufaktúra vezetőjét is az idei szüret kapcsán. Az ő szőlőbirtokának földrajzi elhelyezkedése és a kézműves technológia évről-évre egyedi jegyekkel ruházza fel borait. Elmondta, hogy az irsai szüretelésével indult a szezon augusztus 19-20-án, az oportót pedig nemrég kezdték begyűjteni.

– A saját borászatunk részére szüretelünk és felvásárlókkal is kapcsolatban állunk. A kézműves borainkból éves szinten 20-30 hektoliternyit készítünk – avatott be és hozzátette: a borkészítés során a lehető legkevesebbet avatkoznak be mesterségesen, kiemelt szempontjuk, hogy a természetes folyamatokat hagyják érvényesülni. A szőlőt hagyományos, kézműves technológiával dolgozzák fel, minél kevesebb „kémia” alkalmazásával. Faélesztőt csak az illatos irsainál és a rozénál használnak, a többi bornál a területen jellemző élesztők adják meg boraik egyedi ízét.

A Csépe család a rendszerváltás után, a kárpótláskor kapta vissza szőlőjét Hasznoson, amelyhez Csépe Attila a kétezres évek elején – miután édesapja révén beleszeretett a borászatba és elkészítette első vizsgaborát – új fajtákat telepített. Ma összesen öt hektáron termelnek családi művelésben. Az idei termést nézve jó évre számítanak a Pite Pincében. Szaklapok arról számoltak be, hogy azokon a területeken, amelyeket elkerült a jégkár, a gazdák a korábbi évekhez hasonló minőségre és mennyiségre számítanak a mátrai borvidéken. Telek András az idei várható termésről így nyilatkozott: – A borász mindig optimista, ezért az idei mátrai évjárat sem lehet más, mint jó vagy még jobb. A jelenlegi helyzet szerint igazán jó évünk lesz, de ha most bejönne egy több hétig tartó esőzés, az árthatna a szőlőnek. A sok víztől berohadhat a fürt, azt pedig nincs értelme leszüretelni, egy kivétellel, ha utána újra meleg idő jön és kiszáradnak a szemek. Ebből később kiváló aszúborok készülhetnek.

Lakatos Kati