Megjött az őrhalomi gólya

Igazán komoly érdeklődés fogadta a pénteken, pontban délben fészkére leszálló Bárót, a telelés után hazánkba elsőként visszatérő fehér gólyát, az őrhalomi általános iskola hátsó bejáratánál. A lelkes gyerekeken kívül néhány madárbarát, Farkas Egon, a település polgármestere és a sajtó képviselői is közelről nyomon követhették, amint az állat a hosszú utazás után megérkezett.

Őrhalom. „Ott a Báró! Ott a Báró!” Így kiáltottak fel a gyerekek, amikor megpillantották kedvencüket, a fehér gólyát. A tekintetek azonnal a magasba szegeződtek, és láttuk, amint szélesre feszített szárnyakkal, az Ipoly irányából megérkezett a madár. Tudtuk jól, hogy mikor jön el ez a mozzanat, hiszen hetek óta figyeltük a jeladót, miként is közelít Őrhalomhoz a tavasz első hírnöke. A hírek óráról-órára, percről-percre frissültek, és pénteken, tizenegy órakor már arról értesültünk, Báró Nógrádmegyer felől közelít nyári otthonához. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől is jött az információ, dél körül mindenképpen köszönthetjük őt. Így is lett.

A kis csoport, de különösen a diákok, kitörő örömmel fogadták a gólyát, aki talán az ő tiszteletükre kevély kelepeléssel felelt a kíváncsiskodóknak. Kisvártatva aztán már mit sem törődve a rá szegeződő fényképezőgépekkel, kamerákkal, és a gyerekek őt köszöntő mondókáival, máris hozzálátott szemlét tartani. Alaposan megvizsgálta, hol, mely részeken kell majd szorgos munkálatokat végezni, hogy mire visszatér a kedves nőstény-párja, addigra minden készen álljon a tojásrakáshoz, és az új egyedek felneveléséhez.

Báró első pillantásra igen csapzottnak tűnt, de hamar jött a magyarázat a helyszínen lévő Papp Ferenctől, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nógrád megyei csoportjának titkárától, hogy a több száz kilométeres utazás során bizony nem volt ideje „tisztálkodni”, de hamarosan felkeres majd egy közeli vizes területet, ahol rendbe rakhatja tollazatát. Röviden arról is beszámolt, hogy a jeladó és a fészek fölé szerelt kamera tökéletesen elérte célját, hiszen soha ilyen általános figyelem nem fordult még a vándormadarak felé, amely minden korosztályban megnöveli majd a természetvédelem népszerűségét. A szakemberek pedig az állatok vonulásával, életmódjával kapcsolatban számos új, érdekes tapasztalattal gazdagodtak, tehát minden szempontból hasznosnak bizonyult Báró ilyen „mély” megfigyelése.

Mi pedig Tompa Mihály örökbecsű soraival köszönthetjük ezen a szép, napsütéses kora tavaszon a most érkezett jövevényt: „Megenyhült a lég, vidul a határ, és te újra itt vagy, jó gólyamadár ”

Azóta Báró kényelmesen elhelyezkedett, és táplálék után keresgélve szorgosan látogatja a falu környéki réteket és az Ipoly árterét, remélve, hogy a békák is kibukkannak majd téli „szállásukról”.

Hegedűs H.