„…küzdj és bízva bízzál!”

A világirodalmi mértékkel is nagy értékű drámai költemény, „Az ember tragédiája” zárósorai   másfél évszázad során  olyannyira beépültek a nemzeti tudatba, hogy Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója is  e szállóigévé lett szavak idézésével fejezte be a minap Madách Imre  sírjánál tartott ünnepi beszédét. A Tragédia-költő 1864.  október 5-én hunyt el. Ott távozott az élők sorából, ahol negyvenegy évvel korábban a világra jött: Alsósztregován. Halálának századik évfordulója fordulópontot jelentett az emlékének megőrzésben, minthogy 1964-ben kezdetét vette a legújabb kori Madách-kultusz, amelynek Nógrád megye – a szülőföld képviseletében – a zászlóvivője.

Az elmúlt hét végén  halálának dátumához kapcsolódva két helyszínen is  megidézték  Madách Imre szellemiségét, örökbecsű hagyatékát. Több mint tízéves tradíció már az is, hogy Alsósztregován és Csesztvén összehangoltan rendezik „Madách Imre Irodalmi Napok”-at. A szlovákiai településen a Madách Imre Múzeumban október 7-én, pénteken került sor a megemlékezésre,  amelynek  résztvevőit Jarábik Gabriella, a Szlovák Nemzeti Múzeum a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója illetve a község polgármestere, Dusan Malis köszöntötte, majd Bukovszky László, a Szlovák Köztársaság kisebbségi kománybiztosa fejtette ki gondolatait. Elismerően szólt arról a lelkes, szakszerű munkáról, amelyet az igazgatónő és munkatársai a múzeum két-három évvel ezelőtti  felújítása során végeztek és  nap mint nap tesznek a múlt értékeinek megőrzése, népszerűsítése érdekében. A kormánybiztos  utalt Madách Imre Erdélyi Jánoshoz írott levelére, amely kifejti, hogy az ember minden eddigi kísérlete „erőfogyasztás volt, azért mégis a fejlődés mindig előbbre és előbbre ment.” Praznovszky Mihály Madách-kutató – ahogyan előadásának címe ígérte – mindenekelőtt könyvszemlét tartott az utóbbi néhány esztendő  Madách-irodalmáról, de tágabb összefüggésrendszerben közelített a témához.  Mindenekelőtt a  „Mű”,  a Tragédia ma is megvásárolható  kiadásait vette számba. A Madách-filológia  kapcsán  elsősorban a Madách Irodalmi Társaság  könyvsorozatát  – amelyben a Madách-kultusz  ötvenéves történetét feldolgozó  kötet is megjelent – Andor Csaba  szakértő aktív tevékenységét  s  az évenkénti konferenciák – amelyek előadásai ugyancsak napvilágot látnak nyomtatásban – értékeit  méltatta.  Megemlítette a folyóiratokban fellelhető  közleményeket – e téren a Palócföld jár az élen – Jankovits Marcell tizennyolc évig készült animációs filmjét, a színházak Tragédia-előadásait és a  Madách-kiállításokat is.  Hangsúlyozta:  közeledik Madách Imre születésének kétszázadik évfordulója  és bár 2023-ig még hét év hátravan,  a  méltó megemlékezés tervezésének és a felkészülésnek igenis itt az ideje!  Mázi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ  munkatársa a helyi kastélyparkban található   Madách-síremlék  történetét mutatta be a gondolat felmerüléstől, Horánszky Lajos belügyminiszteri tanácsos álhatatos és hathatós munkálkodásán át Rigele Alajos pozsonyi szobrászművész  alkotásának  1936. december 19-i elhelyezéséig. Az MTA  Könyvtár és Információs Központ  osztályvezetője, Babus Antal,  „ mennyi szellem,  mennyi őserő”  címmel tartott dokumentumokkal gazdagon illusztrált előadást a háromnyelvű  – magyar, angol és szlovák – Madách-honlapról.  Az  emlékülés  programját nagymértékben gazdagította  Herencsér Viktória  cimbalomművész, a Besztercebányai Művészeti Akadémia docense, a Magyar  Állami Operaház zenekarának  tagja, a Cimbalom Világszövetség alapítója és elnöke –  ihletett  műsora.  Szemelvények,  részletek felolvasásával  közreműködtek  az ipolysági  gimnázium diákjai.  A síremléknél  rendezett koszorúzási ünnepségen – mint a  fentiekben már szó esett róla – Csorba Csilla  mondott beszédet és egyrészt  Madách Imre  életművének – kivált a Tragédia – jelentőségét  elemezte, másrészt a rendszeres megemlékezések  szerepét  emelte ki: „A  kultúra  területén nagy ereje van  az ilyen hagyománynak,  a  legnagyobb alkotók munkálkodása  megismerésének,  a hazafiság, a műveltség  megszerzése iránti fogékonyság  generációkról való átörökítésének.”

[images type="carousel" cols="three" auto_duration="5000" auto_slide="true" lightbox="true"> [image link="12551" image="12551"> [image link="12549" image="12549"> [image link="12550" image="12550"> [image link="12552" image="12552"> [/images>

*** A Madách Imre Irodalmi Napok eseménysorozata október 8-án, szombaton Csesztvén – ahol a költő feleségével, Fráter Erzsébettel és gyermekeivel 1845-től 1853-ig élt és ahol az egykori kúriából 1964-ben kialakított s  az utóbb években ugyancsak teljes mértékben felújított  emlékmúzeum működik – folytatódott

Csongrády Béla