Népdalkörök találkozója

Harminchárom éve alakult a pásztói Rozmaring Népdalkör. Ez idő alatt három szakmai vezetője volt, akik jó eredménnyel igazgatták a csoportot. Ebben az évben ismét vezetőváltásra került sor, a több évtizede dolgozó énekkari vezető korára, egészségi állapotára való tekintettel megvált tisztségétől a csoport sajnálatára.

Pásztó. A népdalkör ez évben – eltérően az eddigi gyakorlattól – nők helyett fiúkat választott a csoport élére. Az új vezetés új arculatot alakított ki, ami jelentős változást hozott a rozmaringosok életébe.

A szakmai irányítást szakképzet vezetőre bízták Sturmann Jenőné – Toncsi – személyében. A tanult szakreferens hatására nagyobb gondot fordítottak a dalcsokrok összeállítására, foglalkoztak hangképzéssel, légzéstechnikával, célul tűzték ki a minősítőre való eljutást is.

Hogy kipróbálják szervező tudásukat, a vezetők gondoltak egy merészet (mertek nagyot álmodni), olyat alkotva, ami ezen a néven és formában még nem volt városunkban: elhatározták, hogy első alkalommal megrendezik a Népdalkörök pásztói találkozóját.

Innentől kezdve óriási munka nehezedett a vezetőkre és az énekesekre, az önkormányzatra, a művelődési központ munkatársaira és mindenkire, aki egyet értett a gondolattal. Amikor már mindenki igent mondott a fiúk elképzelésére (a polgármester, az alpolgármester és a művelődési központ vezetése), akkor kitűzték a rendezvény időpontját 2016. július 30-ra.

Antalné Prezenszki Piroskával, a művelődési központ munkatársával napi kapcsolatban álltunk, akinek szakmai, rendezvényszervezői tapasztalata és rutinja nagy segítséget jelentett számunkra. Elküldtük a meghívókat azon hagyományőrző csoportoknak, akikkel már korábban is jó kapcsolatot ápoltunk. Ők kivétel nélkül mindannyian elfogadták az invitálást, így a Berceli Hagyományőrző Népdalkör, a csécsei Kéknefelejcs Népdalkör, a jászfényszarui Fehér Akác Népdalkör, a Jobbágyi Daloskör és a Mátrakeresztesi Hagyományőrző Egyesület.

A rendezvény napján a helyi népviseletbe öltözött Rozmaring Népdalkör tagjai fogadták, majd a szépen feldíszített színházterembe kísérték a vendégeket, amely Sándor Károlyné Marika kezemunkáját dicsérte.

Kezdésként helyi előadók ( Dudás András harmonikás, ESZTAM Zenekar, Muzsla Néptáncegyüttes Ágoston László és Tóth Lászlóné vezetésével) fergeteges műsora bűvölte el a jelenlevőket. Köszönjük nekik a rendezvényen való közreműködést!

Ezt követte Farkas Attila alpolgármester mindenre kiterjedő, szívből jövő köszöntője, majd a népdalköri találkozó meghívottjai léptek egymás után a színpadra. Repertoárjuk olyan népdalokat tartalmazott, amely történelmi hazánk szinte minden tájegységének dalait bemutatta az alfölditől a felvidéki dalkincsig.

A csoportok bemutatkozását közös éneklés követte, Kodály Zoltán 1919-ben Pásztón gyűjtött „Estvén lettem” dalát énekelték el. Szívszorítóan gyönyörű élmény volt állva, együtt énekelni ezt a méltán híres és ismert dalt.

Az ünnepi ebédkínálatban mindenki megtalálhatta a szája ízének megfelelőt. Volt töltött káposzta, vadpörkölt, rétes és sokféle házi sütemény, pásztói ízeket hordozó itóka, amit a csoport férfi vezetői saját termésükből ajánlottak fel.

A sikeres programot követően a népdalkör virággal és jelképes ajándékkal köszönte meg a sikerhez vezető út segítőinek áldozatos munkáját. megható momentum volt, amikor a csoport nevében a fiúk köszönetet mondtak az alapító „anyának”, F. Molnár Gabriellának, aki betegsége miatt ugyan távol maradt a rendezvényről, ám férje – az intézmény egykori igazgatója – reagált köszönettel és minden csoportot megajándékozott felesége „Édesanyám rózsafája” című könyvével. Köszönetet mondtak még Huberné Bognár Edit nyugalmazott népművelőnek a csoporttal eltöltött több évtizedes munkájáért.

A színvonalas rendezvény végén Bottyán Katalin konferanszié a csoport nevében köszönetet a mondott a támogatóknak, így a város önkormányzatának, a művelődési központnak, Széles pékségnek, Júlia malomnak, Röfi húsboltnak, Káposzta Csabának, Sándor Károlynak, Szklenár Lászlónak, Molnár Lászlónak és a Sturmann családnak.

A Rozmaring Népdalkör képviseletében írta: Juhász József