Egy év alatt nyolcszor vezették félre telefonbetyárok a nógrádi tűzoltókat

Az elmúlt évben a beépített tűzjelzők miatt 262 esetben érkezett tévesen automatikus tűzátjelzés a központba, amelyek közül 161 helyszínre ki is vonultak a tűzoltók. Ezenfelül 70 olyan bejelentést fogadtak tűzesetekről, amelyeket segítő szándékkal – mégis tévesen – tettek az állampolgárok. További 65 téves műszaki mentésről kaptak még értesítést a lánglovagok: e helyszínekre hétszer a szén-monoxid-érzékelő megtévesztő figyelmeztetése, míg 58-szor lakossági észrevétel miatt kellett kiszállniuk az egységeknek.

– A beépített tűzjelző berendezések sokszor tévesen jeleznek, ám mivel ezt előre nem lehet tudni, az egységek automatikusan megkezdik a vonulást – mondta kérdésünkre Szeles Péter, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalvezetője.

– Azonban, ha pár percen belül az illetékesek lemondják a riasztást, akkor nem kell elindulniuk. Amennyiben viszont a tűzoltók megkezdték a kiszállást egy valótlan esethez, akkor már téves tűzjelzésnek minősül. Ha egy helyszínről – lemondás nélkül – többször is hamis jelzés érkezik, akkor a vonulási díjat kiszámlázzuk a tulajdonosnak .

Hozzátette: a lakosok gyakran tesznek bejelentést hulladékégetés miatt, mert a nagy füst látványától egyből nagyobb bajra gondolnak. Több településen a kerti hulladék égetését önkormányzati rendelet szabályozza, de előfordul engedély nélküli égetés is. Utóbbi esetben több ezer forintra is büntethető az illegális égető.

Szeles Péter kifejtette: amennyiben kiemelt prioritású intézményekből – kórházból, iskolából, óvodából, idősek otthonából – érkezik a jelzés, akkor több egység is megindul. Baj esetén ugyanis egy többszintes épületben nem lenne elég egyetlen csapat munkája.

Tavaly nyolc esetben telefonbetyárok szórakoztak tűzoltóinkkal: ötször hamis tűzesetről számoltak be szándékosan, háromszor pedig megtévesztő műszaki mentés bejelentésével – gázszaggal, bombariadóval – szórakoztak a felelőtlen telefonálók. Szeles Péter elmondta: a törvény szerint a hatóságoknál vagy közfeladatot ellátó szerveknél vészhelyzetről vagy rendzavarásról valótlant állító személy szabálysértést követ el. Ez elzárással vagy 300 ezer forintig terjedő pénzbírsággal büntethető. Emellett köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére is.

– A megtévesztő riasztások esetén a komoly összegű vonulási költséggel rendelkező tűzoltójárműveket nem csak fölöslegesen kell használni! Ezzel a tűzoltókat is elvonják egy olyan esetleges eseménytől, ahol valóban azonnali beavatkozásra lenne szükség. Egy szándékosan hamis bejelentés miatti vonulás nem másodperceket, hanem akár félórányi hátrányt is jelenthet! – hangsúlyozta a hivatalvezető. Mielőtt tehát bárkinek szórakozni támadna kedve a lánglovagokkal, gondoljon arra: az ezzel járó büntetési tételen túl emberéletekkel is játszik!

Emberi életekkel játszottak

Szeles Péter a tavalyi év meséi közül szemezgetett, amikor elmondta: egy Etesen élő nő több alkalommal is felhívta a segélyhívószámot. A bejelentő először szándékosan tévesen arról számolt be a diszpécsernek, hogy ég a Kotroczó pusztai aszalóüzem teteje, majd gázszagot érzett, egy lakóházban is tüzet látott. Egy szociális otthonból az egyik beteg is rendre kitalált történetekkel zaklatta a központot. Utóbbi esetekben egészségi állapota miatt az illető nem büntethető. A tavalyi év egyik legnagyobb port kavaró esete volt, amikor egy fiatal azzal hívta fel a segélyhívót, hogy a salgótarjáni gépipariban bombát rejtett el, és perceken belül felrobban.

A hivatalvezető hozzátette: vaklárma volt, de a tűzoltókat több órára lefoglalta. A gondok ellenére szerencse, hogy nem kellett valódi vészhelyzethez kivonulniuk.