Robbantás Bátonyterenyén: pillanatok alatt dőlt le a gyárkémény (videó)

A nagy múltú kisterenyei téglagyár, ami a hatvanas, hetvenes években élte fénykorát, ma már nyomokban sem emlékeztet egykori önmagára. A területen félig lebontott épületek állnak, amik balesetbeszélyessé váltak, a korábban felújított irodába hajléktalanok költöztek és tönkretették az ingatlanokat. Mivel a gyár korszerűsítése jelentős összeget felemésztene, a jelenlegi tulajdonos úgy döntött, inkább lebontja azt. 

Első lépésként a terület fölé magasodó kéményt irányított ipari robbantással bontották le kedden.

– A kéményt a létesítmény mögötti bányafal felé dőltjük le, a műveletet természetesen a szükséges engedélyekkel végezzük el – tájékoztatott a helyszínen a robbantást végző cég munkatársa. 

Mint mondta: a kémény lebontását követően a körülötte lévő épületeket is lerombolják. Az egykori gyárépület alatt lévő kiszolgáló létesítmények, mint például a kemencét egykor hűtő víztartály is rendkívül rossz állapotban van, a felújítás azonban több százmillió forintba kerülne. A közeljövőben az épületek lebontását követően rendezik és kulturálttá teszik a területet. A téglát, amiből az egykori gyár épült ledarálják és újrahasznosítják majd. 

– A terület hátsó részén egy agyagbánya található, amire a bányászati jogot továbbra is fenntartjuk, a kerámiagyártáshoz ugyanis ez az alapanyag szükséges. Azonban azt, hogy mi lesz a terület további sorsa, a jelen gazdasági helyzetben nem lehet megmondani – fogalmazott a cég munkatársa. 

A kémény a robbantás hatására pillanatok alatt összeomlott, sűrű porfelhőt hagyva maga után. Annak feloszlását követően már csak a földön szétszóródó téglák emlékeztettek a karcsú építményre. 

A kisterenyei téglagyár a második világháborút követően létesült. A megyei napilap folyamatosan tudósított az ott folyó kimagasló munkáról, a cikkekből kiderült, hogy a vállalat dolgozói jellemzően túlteljesítették a termelési tervet. Mint arról beszámoltak: a gyár a hetvenes években élte aranykorát, amikor csaknem hétmillió téglát égettek itt évente, és több mint hetvenen keresték itt a kenyerüket. 

A rendszerváltást követően kezdődött a téglagyár hanyatlása, mára pedig az épületek állapota miatt indokolttá vált a teljes megsemmisítése. A hírlap 1993-as cikke szerint már akkor is feleakkora létszámmal és teljesítménnyel termeltek a gyárban, ám a félévszázados múltra és tapasztalatra joggal voltak büszkék.