Örmény ereklyéket láthat a közönség az OSZK-ban

Csaknem kétéves kutatómunka eredményeként ismerheti meg az OSZK közönsége annak a hányattatott sorsú közösségnek a történetét, amely a történelemben először vette fel a kereszténységet államvallásként – mondta el a tárlat megnyitóján Tüske László főigazgató.

Mint felidézte, néhány éve a Távol Araráttól címmel az örmény diaszpóra kulturális életét mutatta be kiállítás az OSZK-ban, majd az 1915-ös örmény népirtásra emlékezett tárlattal a nemzeti könyvtár.

Tüske László kiemelte:

az ellenük irányuló népirtás több hullámát átvészelő örménység ámulatba ejtő kulturális emlékezete példaként áll a látogatók előtt.

Az első keresztény nép Meszrop Mastoc fordításában ismerte meg a Szentírást, amely mintegy ezer évvel kéziratokban terjedt, míg a 16. század elején ki nem nyomtatták. A nyomtatott Biblia elterjedésével az örmény diaszpóra közösségei mind nagyobb teljességben élhették meg kultúrájukat, hagyományaikat és hitüket – mondta el a főigazgató.

Mint közölte: az OSZK és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Armenológiai Intézetének együttműködésében megvalósult kiállítás létrehozásához számos elhivatott magángyűjtő is hozzájárult.

Szuromi Szabolcs Anzelm, a PPKE rektora hozzátette, hogy

a kiállítás egy olyan nemzetre emlékezik, amely a történelem során és mind a mai napig hihetetlen szenvedéseken ment és megy keresztül.

A látogató nemcsak gyönyörű kézírásos és nyomtatott Bibliákkal és ősi zsoltároskönyvekkel – például egy 807-es példánnyal -, hanem az örmény családok mindennapjaiban megélt kereszténység tárgyi emlékeivel is találkozhat – méltatta a tárlatot.

Christian Lübke, a lipcsei Kelet-európai Történeti és Kulturális Kutatóintézet (GWZO Leipzig) igazgatója arra emlékeztetett, hogy Közép-Európa és Magyarország történelme során menekülők számos hullámát fogadta be, – amint erről már Szent István is szólt Intelmeiben -, ennek az etnikai és kulturális sokszínűségnek pedig távolsági kereskedőnépként az örménység is része lett.

Meline Pehlivanian, a Berlini Állami Könyvtár Keleti Osztályának vezetőhelyettese hangsúlyozta, hogy a kereszténység az örmény kultúra központi eleme.

Örményország már 301-ben felvette a kereszténységet mint államvallást, majd alig száz évvel később Meszrop Mastoc megalkotta az örmény abc-t, és lefordította az egész Bibliát.

Ez a fordítás egyben az örmény írásbeliség első emléke is.

Az örmény nyelvű könyvnyomtatás 1512-ben kezdődött, de a katolikus egyház ellenállása miatt az első teljes örmény Bibliát csak 1666-ban, Amszterdamban nyomtatták ki – mondta el.

Egyedülálló módon az OSZK kiállítása az első örmény biblianyomtatványok közül mind a négyet felvonultatja – hívta fel a figyelmet Meline Pehlivanian a május 11-ig látogatható tárlat különlegességére.