Nőtt a háztartások vagyona

Számottevően nőtt a háztartások vagyona az idei második negyedév végére. Horváth András elmondta: az időszak végére 49 935 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1339 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest,

éves alapon pedig 3954 milliárd a gyarapodás.

Az elemző kifejtette: a vagyonnövekedésben jelentős szerepet játszott, hogy a lakosság továbbra is felhalmozza a készpénzt, „brutális mértékben, 297 milliárd forinttal növekedett az állomány negyedév alatt”, ezen felül 278 milliárd forinttal nőtt a látra szóló betétek állománya és 27 milliárddal csökkent a lekötött betéteké. Elmondta azt is, hogy a lakosság 118 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú, kilencmilliárdért rövid lejáratú kötvényeket az időszakban, tehát úgy látszik, az infláció megjelenésével megszűnik az érdeklődés a rövid papírok iránt.

Tőzsdei részvényt kiugró mennyiségben, 38 milliárdért vásároltak a magyarok, biztosításokba pedig negyvenmilliárd forintnyi állományt tettünk be.

Ezen felül az átértékelődések és árfolyamnyereségek is jelentősen növelték a háztartások vagyonát, a tőzsdei részvények ötmilliárd forintot hoztak a konyhára összességében a negyedév alatt – értékelt az elemző.

Horváth András kiemelte, ezen felül jelentősen növekedett a nem nyilvános cégekben lévő háztartási vagyon értéke (konszolidált saját tőke értéke). A valutákon és devizabetéteken kiugróan jól kerestek a háztartások az elmúlt időszakban látott forintgyengülésnek köszönhetően. A hitelkötelezettségek jelentős növekedésbe váltottak, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya csökkent, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlanhitelek állománya dinamikusan nőtt.

Regionális összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten jómódúnak számítanak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve.

A legutolsó rendelkezésre álló, 2016-os Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 104,4 százalékán állt, ami 6,7 százalékal magasabb, mint egy évvel korábban. Ez az arány a horvát háztartások esetében 87,5 százalék, a cseheknél 81,3, a görögöknél 80,5, az íreknél 76,2, a finneknél 74, a szlovéneknél 70,7, az észteknél 70,2, a lengyeleknél 65,4, a románoknál 50,8, a szlovák háztartások nettó vagyona pedig csupán a GDP 41,2 százalékát érte el – fejtette ki a Takarékbank elemzője.

Horváth András kiemelte: a gazdaság és a reálbérek folyamatos és dinamikus növekedésével tovább növekedhet a háztartások pénzügyi vagyona a következő években is. Az elérhető hozamok szintje miatt azonban kénytelen lesz az egyre kockázatosabb eszközosztályok felé fordulni a lakosság. Húsz negyedév trendjéből egyértelműen látszik a rendkívül magas nemzetgazdasági költséggel járó készpénz előretörése, aminek normalizált szintre való leszorításához kormányzati beavatkozásra van szükség.

Ilyen például az ingyenes készpénzfelvétel megszüntetése és a bankkártyával történő fizetés ösztönzése, az állami kifizetések teljesen elektronikus útra terelése,

továbbá a már elkezdett elektronikus fizetési lehetőségek bővítésének még aktívabb támogatása, ami a gazdaság fehéredését is érdemben szolgálná.

A teljes cikk a Profit7 oldalán olvasható.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock