A magyar GDP öt százalékát adja a járműgyártás

Az államtitkár az Autóipar jelene és jövője című, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által idén 11. alkalommal rendezett konferencián hozzátette: az ágazat értéke 7 év alatt 1700 milliárd forintról 4100 milliárd forintra nőtt, köszönhetően annak, hogy a magyar járműgyártás főként exportra ment.

Lepsényi István kiemelte: 2012 és 2016 között az autóipari kutatás-fejlesztésben résztvevők száma megduplázódott, a kutatásra fordított összeg pedig 20 milliárdról 40 milliárd forint fölé emelkedett. Mindez azzal magyarázható, hogy a járműgyártás a leginkább kutatásigényes ágazat, ahol a kutatás-fejlesztés egyaránt jelen van a késztermék-kibocsátóknál és a beszállítóknál is – fűzte hozzá.

Rámutatott, hogy az egyetemek és a járműgyártás szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hiszen a külföldi járműgyártók a nagy egyetemek környékén telepedtek le. Ennek a folyamatnak a hatása, hogy Budapest, Győr és Miskolc mellett a Kecskeméten található egyetem is folyamatosan fejlődik és vélhetően ez a tendencia a tesztpálya hatására Zalaegerszegen is érezteti majd a hatását. „A járműipar, az egyetem, a tudás és a gyakorlat kéz a kézben jár” – mondta Lepsényi István.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a visegrádi országokban (V4-ek) Lengyelország kivételével a járműgyártás a legfontosabb ágazat. A V4-országokban évente 3,5 millió járművet gyártanak, ez az európai gyártás 20 százalékát adja, és folyamatos a harc az új beruházásokért és az új fejlesztésekért.

Hozzátette: a V4-ek közül a járműgyártást tekintve a lengyeleknél van a legnagyobb hozzáadott érték, Magyarországon pedig a munkatermelékenység a legmagasabb. Lepsényi István ehhez kapcsolódóan kiemelte: Magyarországon a külföldi tőkebeáramlásnak az egyik legfontosabb területe még mindig a járműgyártás, ezért fontos, hogy a kormány támogatni tudja mindezt. A magyar kormány járműgyártást támogató intézkedései közül példaként említette az Irinyi Tervet, az e-mobilitás erősítésére szolgáló Jedlik Ányos Tervet és a zalaegerszegi tesztpálya építését, hozzátéve, hogy ilyen jellegű tesztpálya Európában csak Magyarországon épül.

Az Irinyi Tervről szólva beszámolt a nemzeti autóbuszgyártási cselekvési tervről és a beszállítókat érintő fejlesztésről. Az államtitkár megjegyezte, hogy a járműiparon belül a beszállító ipar gyorsabban fejlődik, mint a késztermékgyártás, és hogy a kormány a beszállító ipar támogatására az idén 6 milliárd forintot, jövőre pedig 8 milliárd forintot fordít.

Az autonóm járműveknél arra hívta fel a figyelmet, hogy a járművezető nélkül közlekedő autók fejlesztésénél már nem technológiai, hanem jogszabályi, erkölcsi problémák vannak, így az államra jelentős feladatok hárulnak, hogy ezt milyen feltételekkel engedi majd meg.

Lepsényi István megemlítette azt is, hogy pénteken rendezik meg első alkalommal a Modern Gyárak Éjszakáját.

Márton Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, a magyar autóipar minden tekintetben a magyar gazdaság húzóágazata. A négy autógyártó – az Audi, a Mercedes, az Opel és a Suzuki – csak az elmúlt évben 2600 új munkahelyet hozott létre, a cégek együttesen 17 400 embernek adnak munkát.

Hozzátette: az itt lévő cégek magyarországi beruházása, tőkéje és technológiai tudása szerencsésen találkozik össze a magyar munkások képzettségével, szorgalmával és elkötelezettségével.

Márton Péter arról is beszámolt, hogy Magyarországnak vannak olyan versenyelőnyei, mint a politikai stabilitás, a kiszámíthatóság, az adórendszer és a szakképzett munkaerő, amelyek kedvező feltételeket biztosítanak az itt beruházni kívánó cégeknek.

Ezen felül a kormány célja, hogy Magyarországot Közép-Európa járműipari központjává tegye – mondta a gazdaságkutató vezérigazgatója.

Borítóképünkön egy munkás üzemanyaggal tölti fel az elkészült járművet a győri Audi-gyárban. MTI Fotó: Matusz Károly