2019.12.13. 22:00
Varázsoljon gyógyfürdőt otthon!
Egy stresszes nap után vagy épp megfázva leginkább egy forró fürdőre vágyunk, ami ellazít és feledteti velünk a nap vagy a nyavalya összes bosszúságát. Ebben számos, otthon is megtalálható, könnyen beszerezhető ásványi anyag és növény lehet hasznunkra.
Forrás: Shutterstock
Szépítő hatású fürdőkről már Kleopátra idején is készültek feljegyzések, a jelenkor kozmetikumainak ezerarcú világa pedig szinte minden évben új gyümölcsök, zöldségek, teák és magvak vagy éppenséggel gyógynövények lehengerlő hatásaival áll elő. De mit tehetünk a fürdőkádban az egészségünkért? Vagy ha már meg is van a baj, hogyan segíthetünk magunkon a legegyszerűbben beszerezhető alapanyagokkal? Erre ad tippeket a Diéta és fitnesz.
Azt már az elején fontos leszögezni, hogy nem minden gyógynövény használható fel a fürdővízben, hiszen egyes füvek inkább inhalálás vagy teaként való elfogyasztás esetén hatnak leginkább szervezetünkre.
Alapok
A gyógynövények, ásványi anyagok és illóolajok fürdővízben történő felhasználási technikája igazán nem nagy ördöngösség, mégis érdemes megjegyeznünk néhány alapmódszert.
Egyes növényeket ugyanis nem szabad leforrázni vagy főzni, míg másokból csak úgy nyerhetjük ki a legfontosabb hatóanyagokat, ha 1-2 percig rotyogtatjuk a fazékban a főzetet a fürdőkádba öntés előtt.
„A katángot vagy a csalángyökeret például nem elég leforrázni, főzni kell” – mondta Szabó György, a bükkszentkereszti füvesember. A 80-as éveiben járó Gyuri bácsi szerint
a gyógynövények jelentős részéből langyos vizes áztatással lehet a legtöbbet kihozni.
A 35-40 Celsius-fokos vízbe, gézlapok közé tegyük a szárított vagy friss növényeket. Ez a technika leginkább a papsajtfélék, a fagyöngy, a fertőtlenítő hatású kakukkfű, a szurokfű, a kamilla esetén használható, ugyanis
az 50 Celsius-foknál melegebb vízben elbomlik a fontos hatóanyag.
A testmeleg víz használata javasolt a sós vagy a kénes fürdőnél is. A másik mód – állítja a gyógynövények szeretetét és tudományát a nagyanyjától öröklő szakember –, amit a szerzetesek használtak leginkább, hogy nagy mennyiségű vizet felforralva teát készítünk, és ezt öntjük hozzá a fürdővízhez.
Az ideális vízmennyiség és fürdőidő
A szakirodalom általában 20-30 percet ajánl eltölteni egy-egy gyógynövényes vagy épp sós, esetleg kénes fürdőben, persze ezalatt a kádat igényünk szerint folyamatosan feltölthetjük meleg vízzel.
Kényeztetésünk közben azonban ne feledjük, hogy a szív tájéka ne érjen a vízbe, ülőfürdő esetén derékig, a vesék tájékáig engedjük fel a kádat.
A vérbőséget kiváltó, anyagcsere-javító, legtöbbször orvos által javasolt mustárfürdőt pedig csak végtagfürdő formájában, legfeljebb 10 percig alkalmazzuk. A recept szerint kevés vízben 2-3 evőkanálnyi mustárlisztet kell péppé kevernünk, majd a koncentrátumot 10 liter vízhez adjuk hozzá. Azért alkalmazzuk kevesebb ideig, mint a többi fürdőt, mert könnyen allergizálhat.
Immunerősítők
Megfázás megelőzésére használjunk kakukkfüvet, útifüvet, bodzavirágot vagy mentaféléket, ez utóbbiak a víz párolgásának köszönhetően inhalációval is segítik immunrendszerünket. A kakukkfüves fürdő – mely köhögésre, váladékoldásra is kiváló – kisgyerekeknél is használható, akiknek még nem lehet teát adni. „3 evőkanálnyi kakukkfüvet tegyünk bele gézbe, és a fürdés végéig hagyjuk a vízben. Amikor kivesszük a kádból a gyerekeket, ha tehetjük, ne töröljük szárazra azonnal őket, mert a pórusokon keresztül még könnyen beszívódnak a hatóanyagok” – tér ki a részletekre Szabó György. Borsmentából vagy a gyulladásgátlóként és fertőtlenítőként is remekül használható kamillából szintén 3 evőkanálnyit tegyünk gézlapok közé vagy pici tasakba a fürdővizünkhöz. Megelőzéskor 4-5 naponta vehetünk gyógynövényes fürdőt, zsurlófürdőt 2 hetente alkalmazzunk.
Ha már megfáztunk
A szénapelyva mindenféle betegségre jó hatású, amit fürdővízzel el lehet érni. Ma már viszont meglehetősen nehéz beszerezni, hiszen míg annak idején nagyanyáink a kézzel kaszált szénát pajtában tárolták, és a virága lepergett a fű aljára, ahonnan összegyűjthették, addig a modern aratási technika miatt bonyolultabbá a pelyva különválasztása. Ebből a növényből legalább félkilónyi kell a fürdőhöz, dúsításként tehetünk még hozzá 3 evőkanálnyi kakukkfüvet vagy kamillát. Ezt a keveréket egymás után 2-3 alkalommal is felhasználhatjuk, mert 1 alkalommal még nem jön ki belőle feltétlenül minden hatóanyag. A fürdővízből kivéve, lecsöpögtetve, a hűtőben tároljuk. A zsurló, a kamilla, a kakukkfű, az útifű, a bodzavirág és a mentafélék szintén jók meghűlésre.
Felfázásra ez a jó
A kamillás fürdő, a zsurló vagy a közönséges cickafark felfázásra, vesegyulladásra, a húgyutak fertőtlenítésére alkalmas, a vesetájéknál a bőrön keresztül is felszívódik. A réti legyezőfű a vese- és a húgyhólyaggyulladásra hatékony fürdő formájában. A zsurló, a kamilla és a legyezőfű kombinálva, egymást követő napokon használva is jó gyógyhatást érnek el. „Ezeket egyenlő arányban érdemes alkalmazni, úgy a leghatékonyabbak” – árulja el a receptet Szabó György. Krónikus nőgyógyászati, illetve urológiai gyulladások esetén érdemes konyhasós fürdőt is készítenünk. 100 liter, 38 Celsius-fokos vízben kb. 4-6 kg konyhasót oldjunk fel ehhez a gyógyszeres fürdőhöz, és legalább 20 percet töltsünk el benne.
Ízületi panaszokra kénes vagy fenyőfürdő
Reumás ízületi gyulladásokra a patikákban készen beszerezhető kénmájat használjuk fürdőnkhöz. A balneoterápiában alkalmazott módszert otthon is könnyen elkészíthetjük: 100 liter, 38 Celsius-fokos vízben kb. 150 g szert oldjunk fel. Hátránya, hogy elszínezheti a fürdőkádunkat.
A fenyőág vagy a fenyő rügyéből készül főzet fürdőhöz adása szintén alkalmas ízületi bántalmak, izomfájdalmak elmulasztására, de inhalációjával légzőszervi megbetegedések gyógyulása is elősegíthető.
A csertölgyfa kérgéből készült főzet szintén jó ízületi bántalmakra, de urológiai és nőgyógyászati gyulladásokra, sőt lábizzadás megszüntetésére is használhatjuk. A csersavas fürdőhöz 1 kg csertölgyfakérget 3 liter vízben addig főzzünk, amíg 2 liternyi sűrítmény nem lesz belőle, majd ezt adjuk hozzá fürdővizünkhöz.