A fogmosás csak a kezdet: fogápolási tanácsok mindenkinek

A magyar gyerekek fogai a legrosszabbak Európában. Ez nem csoda, hiszen a felnőttek sem törődnek a fogaikkal eleget. Rosszul, vagy nem is mosnak fogat, alig járnak az emberek fogorvoshoz, legtöbben már csak akkor, amikor csak húzni lehet. Így aztán 65 év felett, majd minden harmadik ember fogatlan és már a középkorúaknak is tíz foga hiányzik – írja a Vasárnap Reggel.

Hiába biztosít az állam szinte teljes körű térítésmentes fogászati ellátást gyerekeknek, a Council of European Dentis adatai szerint Európában a magyar 12 évesek fogazata a legrosszabb.

Balásné Szántó Ildikó, az Magyar Gyerekfogászati és Fogszabályozási Társaság elnöke azt mondta: a gyerekekre vonatkozó fogászati adatok közül a 12 évesekre vonatkozó statisztikák a legrosszabbak, de a helyzet ettől nem jó. A szülői felelősség az egyik nagyon fontos része ennek a problémának. Azt a folyamatot kellene időben megállítani, amikor a gondok elkezdődnek. Az nyilvánvaló, hogy a kisgyerekek maguktól, nem tudnak többet tenni azért, hogy jobbak legyenek a fogaik, csak a szülők. Nem fognak kevesebb édességet enni, nem mennek gyakrabban fogorvoshoz és nem tudják maguktól azt sem, milyen egy alapos fogmosás.

„A szakma, a négy egyetem, a Heim Pál Kórház prevenciós intézete régóta sokat tesz azért, hogy javuljon ez a helyzet, de a szülők segítsége nélkül nem fogunk tudni eredményt elérni – mondta Balásné Szántó Ildikó. – Pécsen az orvostudományi egyetemmel több kísérleti projekten is dolgozunk. A hallgatók kreditpontokért cserébe iskolákban végeznek felvilágosító és ismeretterjesztő munkát, a szülészeteket is bevontuk, hogy már a kismamáknak elmondjuk, mire kell figyelni akár egy egyéves baba fogazata esetében, de rendszerszintű változásokra is szükség lenne, ahogy egy társadalmi kommunikációra is. Annak érdekében, hogy ne csak ezekre a kirívóan rossz hírekre kapják fel a fejüket az emberek, hanem a hasznos tanácsokra is.”

Ezt ajánlja a fogorvos!

Napjában minimum kétszer, de igazából minden étkezés után illene fogat mosni.

Egy alapos fogmosás két percig tart, négy régióra osztjuk fel a szájat és ezekre fél-fél percet érdemes szánni.

Az elektromos fogkefékkel hatékonyabban lehet megtisztítani a fogsort.

Minél hátrébb helyezkedik el egy fog, annál nehezebb tisztítani, ezért a fogmosásnál érdemes a hátsó fogakra nagyobb figyelmet fordítani.

A szájvizek is hatásosak, de nem helyettesítik a fogmosást.

A fogszabályzás elsősorban nem esztétikai kérdés, a fogak romlását is meg lehet előzni vele.

Félévente érdemes fogorvoshoz menni, hogy időben, kisebb beavatkozásokkal segíteni tudjon.

Egy fogkefe és egy tubus fogkrém nem elég, fogselyem és fogköztisztító kefék is kellenek a megfelelő szájápoláshoz, különösen igaz ez, ha implantátumot, vagy fogpótlást visel a páciens.

A fogkefét két-három havonta cserélje!

Rágjon minél több keményet, nyers zöldséget, gyümölcsöt!

Hiába biztosít az állam térítésmentes fogászati ellátást a gyerekeknek 3-18 éves korig, ha az adatvédelmi szabályozás és szervezetlenségek miatt ez nem éri el a célját, mert sok gyerek nem jut hozzá. A fogorvos ugyanis ma már a szülő engedélye vagy jelenléte nélkül csak felmérést végezhet, beavatkozást nem. A szülők pedig nem mindenhol működnek együtt, ott sem ahol megtehetnék. Van ahol az iskola sem foglalkozik azzal, hogy megszervezze az egyébként kötelező és térítésmentes szűrést, van ahol meg szívesen megszerveznék, de nincs gyermekfogász. Az ellátórendszert is érdemes lenne tehát átgondolni és a mai korhoz alakítani azért, hogy az állapotok javulhassanak.

A tejfog nagy kincs, vigyázni kell rá

Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy a tejfogak a későbbi fogazat szempontjából mennyire lényegesek. Szuvasodásukat ugyanolyan fontos megelőzni, mint a maradandó fogakét és ha gond van velük, kezelni kell. Már tejfogakat is lehet gyökérkezelni és ha menthetetlen, bizony egy három éves kisgyereknek is ki kell húzni a fogát. Annak érdekében, hogy ez ne jelentsen később traumát, érdemes ezt felkészült gyerekfogásszal elvégeztetni. Annál is inkább, a tejfogak szuvasodása ugyanis, gyakran és könnyen vezet más gyulladásos betegségekhez a kicsiknél, amiről sokszor nem is gondolják, hogy egy rossz fog van a háttérben.

„A vegyes fogazat, vagyis amikor még tejfogak is vannak és már a maradandó fogak is kezdenek kibújni, egy olyan korszak, amikor a maradandó fogak még sérülékenyebbek, mint később – mondta Balásné Szántó Ildikó. – Ha ilyenkor a szuvas fogak miatt van egy kedvezőtlen baktériumflóra a szájban, a maradandó fogak is károsodni fognak, már rögtön akkor, amikor kibújtak. Éppen ezért, már 2-3 éves korban is érdemes elvinni egy kisgyereket fogászhoz, hogy időben és a legkisebb beavatkozással meg lehessen előzni a bajokat. A fogmosás is fontos, öt éves korig jobb lenne, ha a szülő végezné. Ilyenkor még nem alakultak ki a megfelelő finommozgások és a gyerekek türelme sem megfelelő, az alapos fogmosáshoz. Ha tehát egy gyerek megértené, hogy amit megeszik, hatással van a fogaira, hogy fontos a napi többszöri fogmosás és fontos a rendszeres ellenőrzés, törődni kell a fogakkal, az a felnőttkori fogak állapotára is nagyon jó hatással lenne.”

A szakember szerint a skandináv országok szintjére kellene elérni. Ott a legkevesebb a beteg fog. Igaz, náluk a lakosság 88 százaléka évente legalább kétszer elmegy a fogorvoshoz. Ott sem egyik napról a másikra alakult ez ki, egy tudatos egészségfejlesztés következménye, ami a háború után három évtizedig tartott.

Betegek a fogai? Ez más bajt is okozhat

A fogszuvasodás és általában a rossz szájhigiéné az egész szervezet egészségét is veszélyezteti. Az könnyen érthető összefüggés, hogy a hiányos fogazat, a nem megfelelő rágás miatt, rossz hatással lehet az emésztésre. Azt már kevesebben feltételeznék, hogy a fog- és szájbetegségek növelhetik más betegségek rizikóját is. A szájban ugyanis elsősorban fogágybetegségek esetén olyan baktériumok szaporodnak, amik felelőssé tehetők különböző gyulladások, stroke, szív és érrendszeri problémák kialakulásáért, kis súllyal születendő gyermek, koraszülés létrejöttéért.

„Az első vizsgálatok alkalmával stroke-on átesett betegek körében vizsgálták meg, hogy van-e fogágybetegségük – mondta Hermann Péter. – Kiderült, hogy van összefüggés a két betegség között. Később alapkutatások eredményeivel is alátámasztották ezt, ahogy az is igazolást nyert, hogy ez kismamáknál összefüggésbe hozható a koraszülésekkel és az alacsony születési testsúllyal is. Ennek hátterében ugyanazok a baktériumtörzsek állnak, amelyek a fogágybetegséget is okozzák. A fogazat és a szájüreg állapota tehát elsősorban nem esztétikai, hanem alapvető egészségügyi kérdés.”

A felnőtteknek is van takargatnivalója

A magyar felnőttek szájüregi egészségi állapotáról is készült felmérés, a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikája készítette még évekkel ezelőtt. Több mint négyezer embert kérdeztek meg, akkor, háromszáznál több településen. Ebből az derült ki, hogy egy átlagos magyar embernek, átlag tíz foga hiányzik, ebből csak négy pótolt, és csak tíz foga egészséges. Ezzel a legrosszabbak között vagyunk az unióban.

„Nemzetközi összehasonlításokban azzal még nem állunk rossz helyen, hogy átlagban egy magyar felnőtt szájában, 2,7 tömött fog van és 1,5 szuvas – mondta Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöke. – A figyelmeztető adat, a 10 hiányzó fog, mert ez a többi paraméterrel együtt vizsgálva arra hívja fel a figyelmet, hogy túl későn mennek a magyar emberek fogorvoshoz, amikor az alkalmazott terápia már csak a fog eltávolítása lehetett. A felmérésünk szerint az emberek csak egyharmada jár rendesen, vagyis félévente fogorvoshoz. Így aztán magyar 19 éveseknek már több mint öt foga hiányzik, a negyvenöt éveseknek már csaknem dupla ennyi. Az is riasztó és rosszabb a nyugat-európai országban jellemző átlagnál, hogy nálunk, a 65 év felettiek majdnem harmada fogatlan. Igaz, ha hozzávesszük, hogy az ajánlott 12 helyett 3 tubus fogkrém fogy el átlagban itthon, az is elgondolkodtató, mitől lenne ez jobb?”

Nem volt mindig népbetegség

Annak ellenére, hogy egyre modernebb fogápolási eszközök és speciális készítmények közül válogathatunk, az emberek 95 százalékának nem egészségesek a fogai. A fogszuvasodás tömeges elterjedése a napóleoni háborúk utáni évtizedekre tehető, ma pedig már népbetegség.

„Ennek civilizációs okai vannak – mondta Hermann Péter. – Egyrészt, több készre főzött, feldolgozott ételt eszünk, így jóval kevesebbet rágunk, mint évszázadokkal ezelőtt, másrészt sokkal több cukrot fogyasztunk. Ez mind hatással van arra, hogy alig van olyan ember, akinek teljesen egészséges a fogazata.”

Elég a fogorvos, mégis kevés

Ma Magyarországon mintegy 5300 aktív fogorvos praktizál. „Az iparilag fejlettebb országokban egy fogorvosra körülbelül kétezer lakos jut, tehát első ránézésre elég fogorvosunk van, a területi eloszlás azonban nagyon aránytalan – mondta Hermann Péter. – Míg ugyanis Győr-Moson- Sopron megyében alig 1000 lakos jut egy fogorvosra, Közép-Magyarországon már 1500, Észak-Magyarországon pedig egy orvosra, 3-4000 lakos jut. De, Sopronban például, ahol a fogászati turizmus miatt rengeteg az orvos, nem biztos, hogy könnyebben jut ellátáshoz egy helyi beteg és az sem, hogy képes megfizetni a drágább szolgáltatást. Ha pedig csak az állami betegellátást vizsgáljuk, az országosan 3300 rendelőt jelent, tehát több mint 3000 lakosra jut egy fogorvos, ráadásul nagyok a regionális eltérések, ennél rosszabb adat is van.”

Borítókép: Illusztráció / Shutterstock / George Rudy