A magbunkeren múlhat a növények jövője

Százmillió norvég koronából tatarozza a norvég kormány a „világvégebunkernek” is nevezett Spitzbergák Nemzetközi Magbunkert, amely egy esetleges világméretű katasztrófa esetén biztosíthatná az élelmiszernövény-termesztés jövőjét.

A skandináv ország mezőgazdasági minisztériumának közleménye szerint a munkálatok során kialakítanak egy új bejárati betonalagutat, valamint egy épületet különböző hűtő- és fűtőberendezések tárolására.

Az Északi-sark állandóan fagyos földjének – permafroszt – váratlan olvadása miatt 2016 végén némi víz szivárgott be a bunkerhez vezető alagútba.

A Jeges-tengeren található Spitzbergák szigetcsoporton egy hegyoldalban kialakított, 2008-ban megnyitott tárolót arra tervezték, hogy megvédje a nélkülözhetetlen élelmiszernövényeket – mint például a rizs, a búza vagy a babfélék – a globális kataklizmáktól, járványoktól vagy atomháborútól.

A 4,5 millió vetőmag eltárolására alkalmas bunkerben nagyjából 900 ezer növénymintát őriznek a világ szinte összes országából. Még ha elektromos meghibásodás lépne is fel, az Északi-sarktól 1300 kilométerre lévő létesítmény fagyott és lezárt állapotban legalább 200 évet tudna átvészelni.

A bunkerből 2015 szeptemberében, a szíriai háború miatt hoztak fel első alkalommal vetőmagot, mert a polgárháború miatt károkat szenvedett az Aleppo városa melletti magbank, ahol főként a közel-keleti országok számára neveltek és juttattak terménymagvakat, ám már nem volt képes ellátni a feladatát. A kivett vetőmagokat tavaly visszapótolták.

Borítókép: Pixabay