2018.02.19. 19:25
Az autizmust vérvizsgálattal kimutató tesztet fejlesztettek ki
Az autisták vérplazmájában nagyobb arányban találtak olyan fehérjekárosodást, amely a tudósok szerint összefügg a rendellenességgel.
Budapest, 2017. március 31. Müller Péter időzítőt állít be a főzéshez budapesti otthonában 2017. március 25-én. Az autizmus spektrumzavarral élő 18 éves gimnazista fiatalember az informatikai szakkönyvtárosi képzést szeretné elvégezni. Kedvenc érdeklődési területe a haditechnika, a repülőgépek és a II. világháború történelme. Szabadidejében montázsokat, kisfilmeket készít és interaktív számítógépes táncprogrammal játszik. MTI Fotó: Komka Péter
Forrás: MTI Fotó:
Fotó: Komka Péter
Az autizmus spektrumzavar (ASD) fejlődési rendellenesség, amely a viselkedésben és a társas kapcsolatokban okoz problémákat. Általában kétéves kor előtt nem diagnosztizálják, gyakran csak sokkal később. Jelenleg nincs olyan biológiai teszt, amely kimutatná a betegséget, azt viselkedés alapján, többszöri vizsgálattal diagnosztizálják.
A Molecular Autism című szaklapban megjelent tanulmány készítői 38 autista és 31 nem autista gyerek vérében és vizeletében keresték a kémiai különbségeket. A részt vevő gyerek 5-12 évesek voltak. Az autisták mintáiban – mindenekelőtt a vérplazmájukban – nagyobb arányban találtak olyan fehérjekárosodást, amely a tudósok szerint összefügg a rendellenességgel.
A tesztet a jövőben az autizmus minél korábbi kimutatására használhatják az orvosok, ám a következő lépés egyelőre a kutatás ténymegállapításának a megismétlése más csoportokkal – mondta a BBC-nek Naila Rabbani, a kutatás vezetője, a Warwicki Egyetem munkatársa.
Hozzátette, hogy még fiatalabb gyerekekkel szeretné újra megismételni a teszteket, kétévesekkel, de akár egyévesekkel is, ezután nagyobb létszámú csoportokkal akarja folytatni a kutatást. Reményei szerint a tesztek segítenek megismerni az autizmust okozó néhány tényezőt is.
Más kutatók azonban óvatosságra intettek. James Cusack, a brit Autistica alapítvány kutatója szerint túl korai új diagnosztikai technikáról beszélni, nem tudni, hogy az új módszerrel megkülönböztethető-e az autizmus, az ADHD nevű figyelemhiányos hiperaktivitás, a szorongás és más hasonló rendellenességek. „Az autizmus diagnózisára a legjobb módszer még mindig a klinikai beszélgetés és megfigyelés” – tette hozzá.
Borítókép: Müller Péter autizmus spektrumzavarral élő 18 éves gimnazista fiatalember
Forrás: MTI/Komka Péter