Tojásrakó teknős maradványai kerültek elő Pompeji romjai közül

Tojásrakásra készülő teknős maradványait fedezték fel régészek az ókori Pompeji romjai között.

A nőstény egy Kr. u. 62-ben, földrengés következtében összeomlott ház romjai között keresett menedéket, majd a Vezúv kitörésének hamuja és törmeléke alatt lelte halálát.

A 14 centiméter hosszú görög teknőst és tojását az ókori város egy olyan részén fedezték fel, amelyet földrengés tett a földdel egyenlővé, majd a területen közfürdőket kezdtek építeni - idézte az olasz hatóság közleményét a The Guardian.

Pompejit nem sokkal a földrengés után, Kr. u. 79-ben a Vezúv kitörése pusztította el. A régészek úgy vélik, a Dél-Európában elterjedt teknős egy lakóház helyén maradt törmelékben keresett menedéket magának.

A Pompeji Régészeti Park igazgatója, Gabriel Zuchtriegel szerint mivel a tojása még nála volt, a teknős elpusztult, mielőtt biztonságos helyet talált, ahol lerakhatta volna.

A maradványok arra vetnek fényt, mi történhetett a városban a földrengés és a tűzhányó kitörése között: sok otthont újjáépítettek, az egész város építési területté vált, és néhány területet nyilván annyira elhanyagoltak, hogy vadak kezdtek beköltözni a romok közé, és volt, amelyik tojást is próbált rakni - magyarázta.

Nem ez az első teknős, amelynek a maradványai előkerültek Pompejiben. Zuchtriegel elmondta, hogy a jelenlegi ásatások és kutatások egyik fontos iránya a városközponton kívüli területek szerves és mezőgazdasági anyagainak vizsgálata.

A Stabiane-fürdők területének feltárását a Berlini Szabadegyetem, a Nápolyi L'Orientale Egyetem és az Oxfordi Egyetem tudósai végzik a Pompeji Régészeti Park kutatóival együtt.

Borítókép: A Pompejiben talált teknős maradványai 2022. június 24-én.