Üveggé olvasztotta az áldozat agyát a Vezúv kitörésével járó óriási hő

A régészek ritkán találnak emberi agyszöveteket feltárásaikon, de ha mégis, akkor az általában sima és szappanos állagú – írták a nápolyi Federico II Egyetem kutatói a New England Journal of Medicine című folyóiratban megjelent tanulmányukban.

A Vezúv 79-ben történt kitörésekor a közeli Pompeji és a szomszédos Herculaneum lakói szinte azonnal meghaltak a forró lávában, amely néhány óra alatt a vulkántól számított mintegy 20 kilométernyi távolságban borította be a vidéket.

A tanulmányban megvizsgált áldozat, egy faágyon fekvő férfi maradványait Herculaneumban tárták fel az 1960-as években. A férfi a feltételezések szerint a Collegium Augustalium kultikus hely gondnoka lehetett.

A Pier Paolo Petrono törvényszéki antropológus vezette kutatócsoport megállapította, hogy az áldozat koponyájának maradványaiban talált agyszövetek megüvegesedtek, azaz a hatalmas hő hatására elégett szövetek üveggé olvadtak.

A közelben talált, szénné égett fa vizsgálatából kiderült, hogy maximum 520 Celsius-fok hő keletkezett a vulkánkitörésből.

„Ez azt jelenti, hogy a szélsőségesen sugárzó hő képes volt meggyújtani a testzsírt és a lágyszöveteket elpárologtatni”

- olvasható a tanulmányban. A hatalmas hőt a hőmérséklet gyors csökkenése követte, ami az agyszöveteket üveggé olvasztotta.

A kutatók szerint az áldozat mellcsontjaiban talált, megszilárdult szivacsos anyag szintén egyedülálló a más régészeti lelőhelyeken találtakhoz viszonyítva, és hasonlít olyan közelmúltbeli történelmi események áldozatainak maradványaihoz, mint a második világháborús drezdai és hamburgi szőnyegbombázás.

„Ez az első alkalom, hogy üveggé olvasztott emberi agymaradványokat fedeztek fel, amely a vulkánkitörés okozta hő eredménye”

- mondták a Herculaneum régészeti lelőhely illetékesei.

Borítókép: A Vezúv 79. évi kitörésekor meghalt emberek csontvázai Herculaneum romjai között