2020.01.17. 12:01
Kimérává vált az új csontvelőtől egy férfi
Hihetetlen, hogy én eltűnhetek, és valaki más jelenik meg a testemben – idézte a nevadai Renóban élő Chris Long szavait a New York Times. A férfinak ugyanis két DNS-készlete lett egy csontvelő-átültetés után.
Forrás: Shutterstock
Három hónappal az életmentő csontvelő-transzplantációja után Chris Long döbbenten tapasztalta, hogy a szervezete megváltozott. Teste bizonyos pontjain a sajátja helyett a német donor DNS-ét mutatták ki a tesztek – írja az esetet ismertető összeállításában a Vasárnap Reggel múlt heti száma. Négy évvel az eljárás után már nemcsak a vérében, hanem az ajkában és az arcában is megjelent az idegen génkészlet. A helyi bűnügyi laborban dolgozó Long korábban zaklatottan észlelte, hogy nem sokkal a kezelés után a spermájában csak a donorja örökítőanyaga volt kimutatható.
„Hihetetlen, hogy én eltűnhetek, és valaki más jelenik meg a testemben”
– adott hangot döbbenetének.
Az amerikai férfi lényegében kiméra lett, azaz olyan ember, akinek a testében két DNS-készlet van. Évente világszerte több tízezer csontvelő-átültetést végeznek leukémiában, limfómában és sarlósejtes vérszegénységben szenvedő betegeken, és az orvosok régóta tudják, hogy ezek a beavatkozások kimérákká változtathatják az embereket. Ez azonban nem káros, nem alakítja át az érintettet.
„Agyuk és személyiségük változatlan marad”
– állítja Andrew Rezvani, a Stanford Egyetem vér- és csontvelő-átültetési centrumának orvos igazgatója.
Megtéveszthetik a nyomozást
Bár ritka jelenségről van szó, a kriminalisták is tudatában vannak a lehetőségnek – írta az amerikai lap alapján a Magyar Nemzet. A transzplantációban érintett befogadók és donorok is lehetnek bűncselekmények elkövetői és áldozatai. Ha a kimérává lett befogadó után kettős DNS-minta marad a bűntett helyszínén, akkor a donor is gyanúsítottá válhat, illetve fordítva is: a bűnözőként élő donortól „átköltözött” DNS alapján a kezelésen átesett ember is a rendőrök látókörébe kerülhet. A nyomozók ugyanis joggal feltételezik, hogy az elkövetők egyetlen genetikai nyomot hagynak hátra a tetthelyen. Mint Long példájából is látszik, ez nem mindig van így.
A téma iránt érdeklődő Renee Romerónak, a Washoe megyei bűnügyi laboratórium vezetőjének kapóra jött, hogy kollégája és barátja, az akut mieloid leukémiában szenvedő Chris Long csontvelő-transzplantáción esett át. A műtét utáni években folyamatosan tesztelte. Az ajkából, az arcáról és a nyelvéről összegyűjtött mintákban egyaránt kimutatta a donor DNS-ét, a százalékos arány az évek során változott.
„Megdöbbentünk, hogy Chris Long már nem az, aki volt”
– mondta Darby Stienmetz helyi kriminalista. Brittney Chilton bűnügyi szakértő hozzátette: ha egy hasonlóan átalakuló transzplantált ember bűncselekményt követ el, akkor a DNS-mintájával megtévesztheti a nyomozókat.
Volt már rá példa
Nem is hagyta nyugodni a lehetőség, és számos bűnügyi aktát átnézve kiderítette, hogy 2004-ben Alaszkában már előfordult ilyen eset. A tetthelyen talált DNS-nyom alapján meggyanúsított férfi ugyanis börtönben volt a támadás idején, tehát nem lehetett ő a tettes. Kiderült, hogy csontvelőt kapott, és végül a donorját, a bűncselekményt valóban elkövető testvérét ítélték el. Egy másik esetben a nyomozók eleinte nem hittek egy szexuális zaklatás áldozatának, mert a nő azt állította, hogy egy támadója volt, ám a nyomokból a laboratóriumi elemzés két DNS-t mutatott ki. Végül a rendőrség megállapította, hogy az egyik minta az elkövetőé, a másik a csontvelődonorjáé.
– Hasonló helyzet zavart okozhat az áldozat kilétének megállapításában is – hozott egy példát Yongbin Eom, az Észak-texasi Egyetem dél-koreai vendégkutatója. 2008-ban egy szöuli baleset áldozatát azonosította, és döbbenten látta, hogy
a láthatóan férfi elhunyt a vérminta alapján nő volt.
További vizsgálatok során a lépében és a tüdejében férfi és női DNS-t is találtak. Végül a szakember rájött, hogy a férfi áldozat korábban csontvelőt kapott a lányától.
Képzeletbeli lény a mitológiából
A kiméra kifejezés a görög mitológia egyik alakjából származik, a Khimaira ott szörnyalak. Homérosz így festette le az Iliászban: „Kecske középütt, sárkány hátul, elöl meg oroszlán.” Később a kiméra szó elterjedt a különböző állatokból, illetve állatokból és emberekből összegyúrt képzeletbeli lények elnevezésére.
A biológiában genetikai mozaikra utal, olyan élőlényekre, amelyek kettőnél több ivarsejtből jöttek létre. Az elsődleges kiméráknál a megtermékenyülés során lépett fel a genetikai többlet, a sejtcsere vagy más transzplantáció révén kialakult többlet a másodlagos kimérákra jellemző. A csontvelő átültetése során például a donor sejtjei termelik a vérsejteket, így a teljes vérrendszer más genetikai információkat hordoz, mint a gazdaszervezet.
A transzplantációs kimérák a növényvilágban sem ritkák, és az emberi közreműködés révén még gyakoribbá váltak: ezek az oltványok. A beoltott vad alany az oltóvessző tulajdonságai szerint kezd működni, szélsőséges esetben akár az is előfordulhat, hogy szilvafán barack terem.
Borítóképünk illusztráció