2018.12.22. 13:30
Mégsem a semmiből tűntek elő a virágok 174 millió éve
Olyan fosszíliát találtak, amely megváltoztatja a virágok eredetéről szóló nézeteket.
Pusztamagyaród, 2018. október 19. Méh egy virágzó fehér mustáron (Sinapis alba) a Zala megyei Pusztamagyaród határában 2018. október 19-én. MTI/Varga György
Forrás: MTI Fotó
Fotó: Varga György
Az eLife portálon megjelent tanulmányukban emlékeztetettek arra, hogy korábbi kutatások szerint a virágos zárvatermő növények legkorábban 130 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Az újonnan felfedezett, és Nanjinganthus dendrostylának elnevezett virágos növény azonban mintegy 50 millió évvel korábbi lelet. Ráadásul egy sor olyan jellemzője van, amely „váratlanul” érte a tudósokat.
Fu Csiang, a Nancsingi Geológiai és Paleontológiai Intézet professzora, a tanulmány vezető szerzője elmondta:
korábban nem voltak tisztában azzal, hogy hogyan jelentek meg a virágos növények, úgy tűnt, mintha a semmiből tűntek volna elő a kréta időszakban.
Erre a rejtélyre csak a legkorábbi fosszilis leletek vizsgálata adhatott választ – fűzte hozzá.
A kutatók 198 egyedi virág 264 példányát tanulmányozták, amelyeket a Nancsing régióban található dél-hsziangsani alakzatban, egy sziklacsoportban találtak.
A kutatók mikroszkópos vizsgálattal elemezték a fosszíliákat, különböző szögekből és nagyítással magas felbontású képeket készítettek a virágokról. A különböző virágok alakjáról, szerkezetéről így nyert részletes információkat arra használták, hogy rekonstruálják, milyen lehetett a Nanjinganthus dendrostyla.
A zárvatermők legfontosabb ismertetőjegye, hogy a termőlevelek zárt magházzá nőnek össze, és így védik a magkezdeményeket. A tanulmány szerint a rekonstruált virágnak csésze formájú magháza volt, és ebben ültek a magkezdemények. Ez fontos felfedezés, mivel ez bizonyítja, hogy a felfedezett virág zárvatermő volt. Észak-Kelet-Kínában korábban találtak már a középső, késői kréta korból származó zárvatermőket, ám az új felfedezésnek annyi más jellemzője van, hogy a kutatók szerint egy másik zárvatermő nemzetségbe tartozik.
„A zárvatermők eredete régóta sok botanikusnak okoz tudományos fejfájást. Felfedezésünkkel egy lépést tettünk előre a botanikában, és jobban megérthetjük a zárvatermőket. Ez azért is fontos, mert ez lehetővé teszi, hogy hatékonyabban használjuk és vigyázzunk bolygónk növényi alapú forrásaira” – mondta Vang Hszin, a nancsingi intézet professzora.