DNS-vírussal fékeznék meg a gyilkos óriásvarangyokat

A Dél-Amerikában honos kétéltű gyorsan szaporodó kártevővé vált, amióta az elmúlt évszázadban a világ más területeire is eljutott. Ausztráliában gyorsan elterjedt és az őshonos vadvilág pusztításába kezdett. Ausztrál szakértők szerint az állat DNS-ének megfejtése fontos lépés az állat térnyerésének megállítására – írja a BBC.com.

Rick Shine, a Sydney-i Egyetem kutatója szerint a DNS szekvenálása révén jobban megérthetik az örökítőanyagot és az eddigieknél sokkal több dolgot tudnak tenni az állat féken tartása érdekében. A kutatás során 360 milliárd DNS-párt szekvenáltak számítógépek segítségével, így képezve egy örökítőanyag-kirakóst. Az óriásvarangy, más néven agavarangy (Rhinella marina) génjeinek több mint 90 százalékát sikerült megtalálni – közölték a tudósok.

A sivatagon is végigugráltak

Az óriásvarangyok nagyon könnyen alkalmazkodnak, már a világ több mint 130 országában megtalálhatók. Amióta 1935-ben Ausztráliába vitték őket az Euetheola humilis nevű óriásbogárfaj féken tartására, rendkívül gyorsan elterjedtek az egész kontinensen.

Veszélyeztetnek több nagyobb fajt, kígyókat, gyíkokat, sőt még krokodilokat is, amelyek lenyelik a kétéltű halálos mérgét.

„Ez egy nagyon könnyen alkalmazkodó és nagyon invazív állat. Esőerdőből származik és képes volt végigugrálni Észak-Ausztrália száraz sivatagjain. Ez jól mutatja, milyen változást okozhat a környezetében is”

- mondta Peter White, az Új-dél-walesi Egyetem munkatársa.

Behúznák a bioféket

A DNS-en belül három új vírust is felfedeztek, melyek „biofékként” is használhatók lehetnek. Hasonló módszert már sikeresen alkalmaztak nyúlpopulációk féken tartására – mondta White. Ugyanakkor további kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy vajon ezek a vírusok képesek-e kárt okozni más fajokban is.

„Még rengeteg munkát kell elvégezni. Ez a kutatás csak az első, mégis a legfontosabb lépés afelé, hogy megtaláljuk az óriásvarangy kordában tartásának hatékony módszerét” – emelte ki a kutató.

A projekten ausztrál, portugál és brazil kutatók dolgoztak, eredményeiket a GigaScience című tudományos lapban mutatták be.

Borítókép: FRANS LANTING / MINT IMAGES