2018.07.11. 17:42
Mostantól bárki bepillanthat Nagy Sándor apjának palotájába
Pontosabban a romjaiba, hiszen a fejedelmi épületet igencsak megviselte az építése óta eltelt kétezer év.
Megnyitották a látogatók előtt világhódító Nagy Sándor (III. Alexandrosz) makedón király apja, II. Philipposz palotájának romjait Észak-Görögországban. A mai Vergina területén fekvő ókori Aigai volt Makedónia fővárosa, mielőtt áthelyezték a királyság székhelyét Pellába.
II. Philipposz az i. e. 4 században kezdte építtetni palotáját Aigaiban.
A 25 ezer négyzetméteren elterülő épületegyüttest, amely háromszor nagyobb volt az athéni Parthenónnál, az ókori Görögország egyik legjelentősebb komplexumaként tartják számon.
A régészek szerint az aigai palota egy találékony építész, Pütheosz tervei alapján épült, akinek nevéhez fűződik egyebek között a halikarnasszoszi mauzóleum is.
A palota, ami inspirálta a későbbi építészetet
A palota nem a király rezidenciája volt, hanem gyülekezőhelyként szolgált a városlakók számára. Megépítésekor olyan, a korszakban modernnek számító építészeti megoldásokat használtak – például oszlopcsarnok -, amelyek később inspirálóan hatottak mások mellett a rómaiak és az arabok építészetére.
A görög szakértők szerint Aigai már a vaskorban lakott terület volt, majd II. Philipposznak és Nagy Sándornak hála az i. e. 4. században élte fénykorát, míg végül a rómaiak i. e. 168-ban feldúlták. A város a feledés homályába merült, mígnem 1977-ben egy görög professzor, Manolisz Andronikosz rá nem talált II. Philipposz sírjára, megkérdőjelezhetetlen bizonyítékkal szolgálva arra, hogy a terület, amelyet elsőként a 19. században tártak fel, valóban az ókori Aigai romjait rejti.
A szakembereknek eddig csupán egyetlen egyet sikerült feltárniuk a város 800 részéből és összesen 1500 négyzetméternyi mozaikot restauráltak. A következő lépés az oszlopok helyreállítása lesz. A palota restaurálása a tervek szerint 2023-ra fejeződik be és 2020-ban nyitja meg a kapuit az új aigai múzeum.
A görögök fellázadtak ellene, de hiába
II. Philipposz i. e. 355 és 336 között uralkodott. Trónra kerülve azonnal hozzálátott hatalmának megerősítéséhez: új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett, amellyel sikert sikerre halmozva gyarapította országa területét. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb.
A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipposz fényes győzelmet aratott a görög seregeken, ezután pedig minden figyelmét Perzsia felé fordította.
Vezetésével alakult meg a pánhellén szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot.
A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e 336-ban meggyilkolták.
A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz, azaz Nagy Sándor követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.
Borítókép: Nagy Sándor egy bronz domborművön
Brigida Soriano/Shutterstock