A Fugaku ma a világ leggyorsabb számítógépe

A Fugaku több mint 415 petaflops teljesítményével japán kilenc év után visszahódította első helyét a világ leggyorsabb szuperszámítógépeinek rangsorában.

A Riken japán állami kutatóintézet és a Fujitsu elektronikai óriáscég által közösen kifejlesztett Fugaku – ez a japánok szent hegye, a Fudzsi egy másik neve –

csaknem háromszor annyi műveletet képes végrehajtani, mint az eddigi rekorder, az amerikai IBM által épített Summit,

amely két éven át számított a világ leggyorsabb szuperkomputerének.

A flopsban megadott teljesítmény a számítógép gyorsaságát jelzi, az általa másodpercenként elvégzett lebegőpontos műveletek (Floating Point Operations Per Second) számát takarja. A peta előtag a tíz tizenötödik hatványát jelenti.

Míg az Oak Ridge-i (Tennessee állam) amerikai nemzeti atomfizikai laboratóriumban működő Summit másodpercenként 148,6 kvadrillió (millió milliárd) műveletre képes, a Fugaku 415,53 millió milliárd műveletet tud végrehajtani, ami nagyjából 2,8-szorosa az eddigi rekorderének – közölte hétfőn Tokióban az új rekordot bejelentve a Riken intézet.

A világ szuperszámítógépei elfogadott rangsorának számító Top500-as listát 1993 júniusa óta évente két alkalommal vizsgálják felül, az amerikai Summit 2018 júniusában került az élre.

A Fugaku rekordot állított fel azzal is, hogy elsőként került az élre egyszerre a négy komputerkategóriában,

a szuperszámítógépekén kívül a Graph500, a HPCG és a HPL-AI kategóriában is.

A Fugakut 100 százalékosan várhatóan csak 2021 áprilisában helyezik üzembe, azonban a koronavírus-kutatásokban már használják, például a járvány terjedésének modellezésére, hosszabb távon pedig szerepet szánnak neki a gyógyszerkutatásokban, új ipari, katonai és energetikai megoldások kifejlesztésében, természeti katasztrófák szimulációjában vagy az univerzummal kapcsolatos alapkutatásokban is.

A szuperszámítógépekkel összetett szimulációk végezhetők a klímakutatás, az orvostudomány és a genetika területén, segítségükkel gyógyszerek fejleszthetők vagy molekulamozgások határozhatók meg. Használhatóak a gazdaságban vagy például a forgalomáramlás kiszámításában is.

Nem biztos, hogy sokáig megtarthatja világrekorderi címét

a Riken kobei számítógép-tudományi intézetében létrehozott új japán berendezés, mert a szakterületen nagyon éles a verseny olyan szuperhatalmakkal, mint az Egyesült Államok vagy Kína, amelyek együttesen a Top500-as listán szereplő szuperszámítógépek 70 százalékát adják.

A friss rangsor harmadik helyét egy másik amerikai, negyedik és ötödik helyét pedig egy-egy kínai szuperkomputer foglalja el. Amerikában már három olyan szuperkomputeren is dolgoznak, amelynek a teljesítménye nem petaflopsban, hanem exaflopsban (kvintillió, milliárd milliárd, tíz a harmincadikon művelet másodpercenként) lesz mérhető, ezek az elkövetkező években készülhetnek el.

A Fugaku elődje, az ugyancsak a kobei kutatóintézetben megszületett, K nevű szuperkomputer volt a világ első olyan számítógépe, amely másodpercenként több mint 10 kvadrillió műveletre volt képes. 2011 júniusában megszerzett világelsőségét egy éven át tartotta.