A Facebook pénze az ifo szerint erősítené az elmaradott térségeket

Marcel Thum, az ifo drezdai tagozatnának igazgatója és Sefan Eichler, a drezdai műszaki egyetem nemzetközi monetáris gazdasági tanszékének vezetője közös munkájában kifejti: a Libra erősíteni tudná az elmaradott régiók lakosságának pénzügyi függetlenségét a kormányok szolgálatában működő jegybankok inflációgerjesztő, a helyi devizát leértékelő, a lakossági megtakarításokat elértéktelenítő monetáris politikájától.

„A legtöbb fejlődő országban éppen

a legszegényebbek azok, akik nem jutnak hozzá pénzügyi szolgáltatásokhoz.

Elképesztően magas hitelkamatokat kénytelenek fizetni és a nemzetközi pénzátutalásokhoz is csak magas díjakkal férnek hozzá” – írják tanulmányukban a szerzők.

Azért vannak bizonyos aggályok

Megjegyzik ugyanakkor, hogy bár a Libra Association tagjai a kezdeményezés társadalmi előnyeivel indokolják a kriptodeviza bevezetésének a szükségességét, valójában azonban egyáltalán nem önzetlen szempontok mozgatják őket. Mihelyt ugyanis nemzetközi fizetési rendszerük felállt és működik, ők maguk válnak a pénzkibocsátásból származó jogosultságok haszonélvezőivé. Ugyanígy birtokosaivá válnak a felhasználói és tranzakciós adatoknak is, ami már önmagában is kereskedelmi értéket képvisel. Big-data elemzéssel mindemellett rálátáshoz jutnak a régiók pénz- és áruforgalmi rendszereire, valamint vásárlói szokásaira is, ami új, korábban nem létező üzleti lehetőségeket nyit meg a Libra Association tagjai előtt.

A globálisan már létező, pénzkibocsátó független jegybankokra épülő és állami pénzügyi felügyelet alatt működő szuverén nemzetközi fizetési rendszer előnyei igazából csak demokratikus keretek között mutatkoznak meg – fejti ki a tanulmány.

A Libra megjelenése kihívások elé állíthatja a meglévő globális szuverén fizetési rendszert. Ezért is tapasztalható komoly ellenállás kormányok, jegybankok és felügyeleti hatóságok részéről a Libra bevezetésével szemben. A Libra ugyanis

a helyi devizák használatának a kárára terjedne el, csorbítaná ezáltal az egyes jegybankok monetáris politikájának a hatékonyságát,

kivenné a kezükből a felügyeletet az infláció felett és fokozná a volatilitás kockázatát – mutatnak rá az ifo gazdaságkutató intézet készült tanulmányukban a szerzők.

Borítókép: Shutterstock