Mennybe mentek

Akkor a koreaiaknak már megvolt az esésük, jócskán lemaradtak a kínai, kanadai, magyar triótól, a mieink pedig éppen feljöttek a második helyre, és a kangnungi Jégarénában ezt némi hejehujázással meg is ünnepeltük a magyar korcsolyázók szövetségének mellettem helyet foglaló sajtófőnökével. Mire a kis magyar újságírócsapatból az egyik kolléga falfehér arccal odalépett hozzánk, és sírból jövő hangon azt mondta: ne örüljetek, mert kizárnak bennünket. Mintha tőrt döftek volna a szívünkbe, és meg is forgatták volna.

Azt persze mi is láttuk, hogy a rövid pályás gyorskorcsolyázók utolsó versenyében, a férfiváltók döntőjében korábban volt egy necces esetünk a kanadaiakkal, de a magunk részéről azt az előzést még a tűréshatáron belülinek minősítettük. Ám a kolléga szerint csapatunk menedzser-edzője, Bánhidi Ákos az ominózus esetnél a kezébe temette az arcát, és így napnál világosabb, hogy a váltónknak annyi, hiába strapálja magát, megy a levesbe. Hiába vagyunk ott a legjobb négy között az A döntőben, a végelszámolásnál csak nyolcadikok leszünk. (A nőknél hasonló történt, mi több, ott két együttest, a kínaiakat és a kanadaiakat is kizárták, így lehettek a mi lányaik a B döntős második helyükkel végül olimpiai negyedikek.)

A negatív hullámok behatoltak az agytekervényeinkbe, a médiatribün írott sajtós magyar szakaszán valamennyiünkébe, így amikor Liu Shaolin Sándor elsőként száguldott át a célvonalon, bizony mi nem mertük úgy, diadalmasan világgá kiáltani, hogy olimpiai bajnokok vagyunk, mint az M4 riportere.

Elmondhatatlanul gyötrelmes volt kivárni, amíg a bírók végeztek a videózással, és jóváhagyták a befutási sorrendet.

A téli olimpiákról két ezüstünk van, de mindkettőnek aranynak kellett volna lennie. Az 1948-as St. Moritz-i játékokon műkorcsolyában a belga Lannoy, Baugniet duót a nyugati bírói blokk szemérmetlen csalással tette a Kékessy Andrea, Király Ede kettős elé. 1980-ban, Lake Placidben pedig a szovjetek kiokoskodták, hogy jégtáncban a Linicsuk, Karponoszov páros úgy nyerhet, ha a pontozójuk a Regőczy Krisztina, Sallay András duót csak a harmadik helyre rangsorolja.

Ha most a phjongcshangi olimpián a már magyar zászlóval ünneplő négyesünket kizárják, még nagyobb trauma lett volna számunkra. Most a balsorsunkról értekeznénk, és még a mohácsi csata is szóba kerülne ezeken a hasábokon. Mert a short trackben a menny és a pokol nagyon közel van egymáshoz. De mit számít ez, amikor a mieink a mennybe mentek!