Fráter Erzsébet csécsei vonatkozásairól beszélt

Ha valahol, hát megyénkben 1964 – azaz halálának századik évfordulója – óta komoly kultusza van az ezer szállal ide kötődő zseniális írónak, Madách Imrének, Az ember tragédiája című drámai költemény szerzőjének. Azokon a településeken – a szlovákiai Alsósztregován, Balassagyarmaton és Csesztvén –, amelyeken élt, gyakorlat a rendszeres emlékezés. 

Az utóbbi években egyre több fény esik a szomorú sorsú feleségre, Fráter Erzsébetre is. Ez a folyamat a minap jelentős eseményhez érkezett, minthogy Csécsén Fráter Erzsébet születésének 195. évfordulója alkalmából a faluházban felavatták a róla elnevezett emlékszobát. Szónoknak, méltatónak egy igazi lokálpatriótát, Gergely Istvánt, a Salgótarjánban élő, de szülőfalujához szívből kötődő nyugalmazott mérnöktanárt, helytörténészt kérték fel. Utóbbi minőségében már vaskos tanulmányokat, köteteket jelentett meg számos új adattal, ismerettel gazdagítva Csécse történetét. Ezúttal is így tett, amikor alaposan felkészülve ismertette Fráter Erzsébet csécsei vonatkozásait, kiemelve az ott kötött házasság történetét. 

Kifejtette azt is, hogy válásuk után milyen nehéz, tragikus sors várt a feleségre. Jó érzékkel mutatott rá arra is, hogy a köztudatban, sőt az irodalomtörténetben is sokáig – méltatlanul – nagyon feketére festették Fráter Erzsébet alakját. Szerencsére ez a minősítés az utóbbi időkben – sokak törekvése eredményeként – változott.