2024.11.11. 06:28
A magyarok szigorúbb fellépést akarnak a kábítószer-kereskedelem visszaszorításáért
A Drogkutató Intézet (DKI) kutatási eredményei azt jelzik, hogy a közvélemény a drogliberalizáció helyett a szigorúbb fellépést támogatná. A magyar társadalom javarészt egyetért azzal a javaslattal, hogy azonnal kobozzák el az eljárás alá vont drogdíler vagyonát.
Kábítószer birtoklás tettében indított tárgyalás (illusztráció)
Forrás: Petőfi Népe
Fotó: Bús Csaba
Évente 4000–8000 eljárás zárul kábítószerrel való visszaélés miatt, ami jól tükrözi a drogprobléma súlyosságát Magyarországon – ismertette a Téglásy Kristóf stratégiai igazgató nevével fémjelzett Drogkutató Intézet (DKI). Mint írták, a lefoglalási statisztikák alapján a marihuána a leggyakrabban előforduló kábítószer mind a lefoglalások számát, mind a mennyiségét tekintve. Emellett a kokain, az amfetamin, a metamfetamin és az LSD feketepiaci jelenléte évek óta hasonló szinten van.
A klasszikus kábítószertípusok mellett egyre nagyobb teret nyernek az új pszichoaktív szerek, közismert nevükön dizájnerdrogok. Ezek a szerek gyakran szoros kapcsolatban állnak a szervezett bűnözéssel, ami komoly nemzetbiztonsági kockázatot hordoz magában. Hazánk a kábítószer-csempészet szempontjából továbbra is tranzit- és célország, a belföldi előállítás a marihuána esetében vált egyre jelentősebb veszéllyé.
A válaszadók többsége nagyobb büntetési tételeket szeretne
Nálunk a drogkereskedelem az egyik legsúlyosabban büntetett bűncselekmények közé tartozik. A kiszabott büntetések mértéke pedig attól függ, hogy az elkövetett cselekmény milyen súlyú és mekkora mennyiségű kábítószerről van szó. Emellett a törvény lehetővé teszi, hogy lefoglalják az elkövető vagyontárgyait, az ebből származó bevételt a hatóságok kábítószer-prevencióra, a kezelési és ellátási rendszerek fejlesztésére, valamint a kábítószer-kínálat csökkentésének támogatására fordíthatják.
Fotó: Németh András Péter / Forrás: Szabad Föld
A DKI kutatási eredményei azt jelzik, hogy a közvélemény támogatná a szigorúbb fellépést, ugyanis a válaszadók 55 százaléka nagyobb büntetési tételeket szeretne a kábítószer-kereskedelem visszaszorításáért. Emellett
a válaszadók nagy többsége egyetértett azzal a javaslattal is, hogy az eljárás alá vont drogdíler vagyonát, autóit vagy ékszereit, amelyeket bizonyíthatóan a drogkereskedelemből származó jövedelméből szerzett, azonnal el lehessen kobozni, vagyis ne kelljen kivárni az akár évekig tartó eljárást, és az ebből befolyó pénzt drogprevencióra kelljen fordítani.
A drogügyek gyakran határokon átívelőek, és az elkövetők akár húsz évnél hosszabb börtönbüntetést is kaphatnak. Ezek időtartama jelentősen eltérhet az ügy összetettségétől, a vádlottak számától és a nemzetközi hálózatok bevonásától függően, a jogerős ítélethozatal több hónaptól néhány évig eltarthat. A bírósági eljárások, beleértve a meghallgatásokat, a bizonyítékok összegyűjtését és a jogi indítványokat, további hónapokkal vagy akár évekkel meghosszabbíthatják a folyamatot.
A szigorúbb jogi következmények előnyei
A DKI hangsúlyozta:
a drogkereskedelem elleni jogszabályok szigorítása több irányban is megvalósítható. Egyfelől a büntetési tételek emelésével fokozni lehet az elrettentő hatást, különösen a visszaeső elkövetők esetében. Ezenkívül a vagyonelkobzási eljárások kiterjesztésével gyengíthető a bűnszervezetek pénzügyi háttere, ami jelentősen hátráltathatja a drogkereskedelmet.
A teljes cikk ITT olvasható el.
