2024.10.28. 08:10
Indul a nemzeti konzultáció, mutatjuk a kérdéseket (videó)
Magyarország meg tudja csinálni! címmel hétfőn útjára indult az újabb nemzeti konzultáció.
Orbán Viktor miniszterelnök a nemzeti konzultáció egyik példányával
Forrás: Facebook/Orbán Viktor oldala
Elkezdték a kérdőívek kézbesítését, a kormány minden magyar állampolgár véleményére kíváncsi. A tizenegy témakört felölelő kérdőív most elsősorban gazdasági szuverenitásunkkal és semlegességünkkel foglalkozik, de a gazdasági növekedés, a bérek emelése, a vállalkozások támogatása és a fiatalok lakhatásának biztosítása is kiemelt figyelmet kap – írja a Magyar Nemzet. A lap megszerezte a teljes kérdőívet. Nézzük a kérdéseket részletesen.
Gazdasági semlegesség
Orbán Viktor miniszterelnök már korábban is többször utalt arra, hogy Brüsszel és a nyugati világ gazdasági hidegháborút hirdetett. Szerinte azonban Magyarországnak ez nem jó, nekünk ebből ki kell maradni. Ha sikeresek akarunk lenni, akkor gazdaságilag semlegesnek kell lennie.
A konzultáció első témaköre is ezzel kapcsolatban kéri a polgárok véleményét, csatlakozzunk-e a kereskedelmi háborúhoz, avagy próbáljunk meg gazdaságilag semlegesek maradni.
Új gazdaságpolitika
A második kérdés valójában a gazdasági szuverenitásunkról szól: akarjuk-e, hogy a magyar gazdaságpolitika kialakításakor a nyugati mintákat és az Európai Uniót követve cselekedjen a kormány, vagy pedig Magyarországnak a saját útját kell járnia. Csak azokat a mintákat szabad átvenni nyugatról és keletről, ami hasznos és észszerű, és el kell utasítani mindent, ami árthat a magyaroknak, akkor is, ha a szövetségeseinktől érkezik.
Kis- és középvállalkozások támogatása
harmadik témakörben arról kell dönteniük a konzultációt kitöltőknek, hogy támogassa-e a kormány minden eszközzel a hazai kis- és közepes vállalkozásokat a multinacionális cégekkel szemben is, akik ki szeretnék szorítani a piacról a helyi vállalkozásokat. A hazai vállalkozók támogatásának egyik formája lehetne, hogy tőkét juttat a kormány számukra. A konzultációban részt vevők ezt támogathatják, vagy pedig dönthetnek úgy is, hogy erre nincs szükség, elegendő hitel áll a gazdasági szereplők részére.
Multicégek rendszabályozása
A negyedik kérdés összefügg az előzővel, hiszen a multik gyakran visszaélnek erőfölényükkel, a hazai vállalkozások és a fogyasztók kárára. Mindannyian emlékszünk még, milyen egyoldalúan és gyakran indokolatlanul emelték fel az árakat a nagy kereskedelmi láncok, de a kormánynak kellett fellépni az üzemanyagárak elszabadulása ellen is.
Itt tehát arról dönthetünk, megbüntesse-e a kormány az erejükkel visszaélő multikat, vagy pedig fogadja el a brüsszeli szabályokat és ne lépjen fel ezekkel a cégekkel szemben.
Béremelési program
Orbán Viktor és a kormány már többször hitet tett amellett, hogy nagy arányú béremelésre van szükség a magyar gazdaságban, ezért új megállapodást kell kötni a munkavállalókkal és a munkáltatókkal. Kiszámítható, előre tervezhető béremelési programot szeretnének, amelynek során el kellene érni a négyszázezer forintos minimálbért, valamint az egymillió forintos átlagbért. Az ötödik kérdésben erre keresi a választ a kormány, hogy szükségesnek látják-e a magyarok ezt a béremelési programot, vagy pedig bízzák a gazdasági szereplőkre a béreket.
Munkáshitel fiataloknak
Hazánkban többfajta diákhitel áll rendelkezésre a felsőoktatásban tanuló fiataloknak, sőt a szak- és felnőttoktatásban részt vevők is kamatmentes képzési hitelhez juthatnak. A kormány álláspontja szerint a diákhitelhez hasonlóan a munkát vállaló fiataloknak is nulla kamatozású hitelt kell adni, ezzel is segítve életkezdésüket.
A nemzeti konzultáció hatodik kérdésében erről dönthetünk, hogy szükség van-e erre vagy elegendőek az eddigi támogatások.
Lakhatás támogatása
A hetedik témakör valójában több kérdést is magában foglal. Mindkettő lényege, hogy a munkáltatók hogyan járulhassanak hozzá dolgozóik lakhatásának támogatásához. Egyrészt támogathassák-e adókedvezményesen az alkalmazottaik lakbérét, másrészt pedig hogy a dolgozóknak juttatott Szép-kártya felhasználható legyen-e lakásfelújításra is.
Fiatalok lakhatásának támogatása
A nyolcadik téma szintén a lakhatással foglalkozik, kiemelten a fiatalokat célozva. Itt is két dologban dönthetünk. Egyrészt, egyetértünk-e azzal, hogy több kollégiumi férőhelyet, új kollégiumokat építsen a kormány, másrészt pedig abban is kifejthetjük a véleményünket, hogy a lakást vásárló fiataloknak kell-e kedvezményes, ötszázalékos hitelt nyújtani vagy pedig megfelelő és elegendő módon támogatja már így is a kormány a fiatalok lakáshoz jutását a csok plusszal.
Tizenharmadik havi nyugdíj
Mint ismert, az Európai Unió illetékesei azt követelik a kormánytól, hogy szüntesse meg a 13. havi nyugdíjakat Magyarországon. A kormány ellenáll Brüsszel akaratának, de ehhez is kéri a magyarok támogatását, erről szól a kilencedik kérdés.
Családi adókedvezmény
A kormány már eddig is rengeteg intézkedést hozott az elmúlt tizennégy évben, amelyek arra irányultak, hogy megállítsák a népességfogyást. Ugyanakkor egész Európa népesedési válságban van, Brüsszel pedig a családok támogatása helyett a migrációban látja a megoldást. A magyar kormány viszont további kedvezményekkel ösztönözné a gyerekvállalást, ezek közül a nemzeti konzultáció tizedik kérdése arra irányul, hogy helyesnek tartják-e a magyar emberek azt az elképzelést, miszerint jövő évtől megduplázná a kormány a gyerekek után járó családi adókedvezményt, vagy pedig azt szeretné a többség, ha hazánkban is inkább a migrációt kellene támogatni ehelyett.
A migrációs büntetés elutasítása
A migrációval függ össze a konzultációs kérdőív utolsó, tizenegyedik kérdése is. Mint ismert, hazánknak napi egymillió eurós büntetést kell fizetnie az Európai Bíróság döntése szerint, mert nem nyitjuk meg határainkat az illegális bevándorlók előtt. A magyar kormány viszont elutasítja ezt a büntetést, és úgy gondolja, ehelyett Brüsszelnek el kellene fogadnia, hogy hazánk nem vesz részt a központi migrációs politikában, a bevándorlók befogadásában és szétosztásában. (Az úgynevezett migrációs paktumból egyébként Hollandia is ki szeretne maradni.)
A nemzeti konzultáció utolsó kérdésében véleményt nyilváníthatunk tehát arról, egyetértünk-e a kormány álláspontjával, avagy el kellene fogadnunk a brüsszeli migrációs politikát.
Határidő: december 20.
Ezek tehát a most indult nemzeti konzultáció kérdései, a kormány arra kéri a magyarokat, hogy legkésőbb december 20-ig adják fel a nekik eljuttatott kérdőíveket. A korábban beérkezett válaszokat azonban folyamatosan feldolgozzák, hogy minél hamarabb megismerjék az emberek véleményét ezekben a fontos kérdésekben.
Menczer: nem hagyjuk, hogy Brüsszel elefántcsonttornyából mondják meg, mi a jó nekünk!„Lenéznek ezért bennünket, korábbi konzultációk során láthatták, hogy ezt kritizálják az itthoni balosok is, a brüsszeliek is, ugyanis nekik az a demokráciafelfogásuk, hogy az embereket nem kell megkérdezni. Hát nehogy már elmondják, hogy mit gondolnak. Az olyan furcsa. Tudják, van az a futballista, akit a játékban csak a labda zavar. Van az a politikus, akit a demokráciában csak az ember zavar. Derék brüsszeli kollégáink, magyar baloldali csatolt részekkel ilyenek. De milyen dolog az, hogy megkérdezzük az embereket? Még a végén véleményt mondanak. Aztán akkor mi lesz? Ők ott az elefántcsonttoronyban, Brüsszelben majd megmondják, hogy milyen jó a háború, milyen jó a bevándorlás, milyen jó a blokkosodás, milyen jó a 13. havi nyugdíj elvétele, satöbbi. És akkor majd azt kell csinálni, na mi nem így gondoljuk, mi úgy gondoljuk, hogy alakítsunk ki egyetértési pontokat, kössünk a következő időszakra nézve egy új egyezséget a magyar emberekkel, és akkor közösen a céljainkat el is fogjuk tudni érni” – mondta Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a Facebook-oldalára feltöltött videóban. Menczer Tamás: Gréczy Zsolt már ez első napon megtámadta a nemzeti konzultációt„A Gyurcsány Ferenc–Magyar Péter versenyt ezúttal előbbi nyerte. Nem kellett ugyanis sokat várni, máris itt az első támadás a nemzeti konzultáció ellen” – hívta fel a figyelmet Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója közösségi oldalán. Mint fogalmazott, „Gyurcsány Ferenc hű táskahordója, Gréczy Zsolt – tudják, ő az, aki szereti magát hiányos öltözetben fényképezni – már az első napon megtámadta a nemzeti konzultációt. Az őszödi Böszme lelkes tanítványa beszél hazugságról meg lopásról” – írta a kormánypárti politikus. Szerinte ez nem meglepő, mindkettőben van ismeretanyaguk bőséggel. A magyar emberek érdeke, véleménye meg soha nem számított nekik. „Csak annyit kérnék Gréczy Zsolttól, hogy bármit csinál a konzultációval, lehetőleg legyen rajta ruha, és ne készítsen fotót!” – írta Menczer Tamás. A kommunikációs igazgató hangsúlyozta: „A baloldal nem változik, a magyar emberek véleménye továbbra sem érdekli. Mi viszont a nemzeti konzultáció során egyetértési pontokat alakítunk ki! A céljainkat közösen el tudjuk érni, Magyarország meg tudja csinálni” – közölte. |
Megkezdte a Nemzeti Konzultáció leveleinek kézbesítését a Magyar PostaBudapesten kezdődött meg a Nemzeti Konzultációs levelek kézbesítése, a fővárosban élők a következő két hétben megkapják azokat. A fővárost követően vidéken ütemezetten zajlik majd a kézbesítés, az irányítószámok emelkedő sorrendjében – olvasható a vállalt közleményében. A mintegy 7,6 millió küldemény kézbesítése országszerte nagyságrendileg 6 hetet vesz igénybe, azaz december 6-ig bezárólag mindenki megkapja ezeket a leveleket. A küldemények közönséges levélként nem igényelnek személyes átvételt, azaz a postaládába kézbesítik a postások. Amennyiben valaki nem kap kérdőívet, annak több oka is lehet. Elképzelhető, hogy valamilyen adatbázisból letiltotta a címadatait, de az is előfordulhat, hogy valaki egyszerűen más lakcímen tartózkodik, mint ami a hivatalos személyi adat- és lakcímnyilvántartóban szerepel. Aki érintett, kérjük, érdeklődjön az ingyenesen hívható 1818-as kormányzati ügyfélvonalon. A Nemzeti Konzultációban szereplő kérdésre adott válaszleveleket 2024. december 20-ig lehet díjmentesen visszaküldeni. |
