Az amerikai kormány újabb katonai segélyt jelentett be Ukrajnának

Az amerikai kormány újabb katonai segélyt jelentett be Ukrajnának

Az amerikai kormány újabb katonai segélyt jelentett be pénteken Ukrajnának.

Ez már az ötödik ilyen katonai segélycsomag, amelyet Joe Biden amerikai elnök engedélyezett, mióta az amerikai kongresszus április végén jóváhagyta a kijevi vezetésnek szánt 61 milliárd dollárnyi forrást. A külügyi tárca hangsúlyozta, hogy az előző segélycsomagok tartalma már megérkezett a frontvonalakra, s "a mostani támogatást is a lehető leghamarabb leszállítják".

Az ukrajnai háború kitörése óta Washington eddig már több mint 50 milliárd dollárral támogatta Kijevet.

Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint egy kombinált ütegről van szó, amely IRIS-T SLM és IRIS-T SLS, vagyis közepes és rövid hatótávolságú egységeket tartalmaz.

Németország az újonnan érkező ukrajnai menekültek uniós elosztását szorgalmazza

Németország az újonnan érkező ukrajnai menekültek uniós elosztását szorgalmazza - közölte pénteken a berlini belügyminisztérium.

A közlemény szerint Németország "nyomatékosan a menedéket kérők szolidáris elosztásáért áll ki, és azon a véleményen van, hogy igény van a vitára és megoldásra, különös tekintettel az uniós tagállamokból érkező másodlagos migrációra" - mondta egy belügyi szóvivő, akit a Die Welt című német lap idézett hírportálján. Másodlagos migráció alatt azt értik, hogy egy bevándorló továbbindul abból a biztonságosnak tekintett országból, amelybe először megérkezett.

Jelenleg uniós szinten egy kiegészítő szabályozásról tárgyalnak az ukrajnai menekültek számára. A mostani, úgynevezett tömeges bevándorlási irányelv 2025. március 4-én hatályát veszti, s egyelőre nem született megállapodás az ezt követő szabályozásról.

Az a fontos, hogy "továbbra is kapcsolatban maradjunk Ukrajnával minden lényegi kérdésben" - tette hozzá a szóvivő.

A belügyi szóvivő ezen felül fontosnak nevezte azt is, hogy tartós perspektívát kell biztosítani a már Németország területén tartózkodó menekülteknek.

Putyin: Zelenszkij legitimitása megszűnt

Megszűnt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legitimitása, a kérdés az, hogy kivel kell tárgyalásokat folytatni Ukrajnában - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő Minszkben, ahol fehérorosz hivatali partnerével, Aljakszandr Lukasenkával tárgyalt.

 - mondta Putyin.

"Úgy gondolom, hogy a Svájcban meghirdetett nemzetközi konferencia egyik célja éppen az, hogy a nyugati közösség, a jelenlegi kijevi rezsim támogatói megerősítsék a hivatalban lévő, vagy már nem hivatalban lévő államfő legitimitását" - tette hozzá.

A tárgyalások lehetőségével kapcsolatban azt mondta, hogy ezekhez vissza lehet térni, "de nem abból kiindulva, amit az egyik fél akar, hanem azokból a megállapodásokból kiindulva, amelyeket nehéz tárgyalások során Fehéroroszországban és Törökországban elértek, és a terepen létrejött mai realitások alapján".

"Mi készen állunk erre" - szögezte le.

Zelenszkij hivatali ideje május 20-án lejárt. Denisz Maljuszka ukrán igazságügyi miniszter a BBC-nek május 10-én adott interjújában azt mondta, hogy jogköre a következő államfő megválasztásáig tart, mivel az ukrán alkotmány előírása szerint hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani. Elismerte ugyanakkor, hogy a hadiállapotra vonatkozó részek az alkotmányban pontatlanul vannak megfogalmazva.

Ukrajnában március 31-én kellett volna az elnökválasztást megtartani, a beiktatás szertartását pedig májusban.

Svájcban június 15-18-án rendeznek konferenciát Ukrajnáról, amelyre 160 állam képviselőit hívták meg. Oroszország ezek között nem szerepel.

Közeledik a G7-ek álláspontja a befagyasztott orosz vagyon kamatjövedelmének felhasználásáról

Közeledik egymáshoz a nagy iparosodott országok álláspontja a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna megsegítésére történő felhasználásának kérdésében – mondta Giancarlo Giorgetti olasz gazdasági miniszter pénteken újságíróknak az észak-olaszországi Lago Maggiore partján fekvő Stresában tartott G7-találkozón.

Tájékoztatása szerint fokozatosan haladnak a „politikailag kívánatos” cél felé, de vannak még jogi természetű leküzdendő technikai nehézségek.

– fogalmazott.

Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa kifejtette, hogy várakozásai szerint a háromnapos pénzügyi G7 találkozón elő tudják készíteni az áttöréshez vezető utat a csúcstalálkozó számára.

„Még sok részletet kell tisztázni és megvizsgálni” – mondta Gentiloni az orosz vagyon kamathozamának Ukrajna javára történő felhasználásával kapcsolatban.

– fogalmazott.

Christian Lindner német pénzügyminiszter a találkozón jelezte, hogy Németország nyitott további lépésekre a befagyasztott orosz vagyon kamatainak felhasználására Ukrajna javára. Ennek azonban megfogalmazása szerint „nem lenne szabad jogilag hátrányos vagy gazdaságilag kockázatos következményekkel járnia”. A G7-ek európai tagjai azonban nyitottak az ebben az irányban tett amerikai javaslat megvitatására. A számos nyitott kérdés miatt azonban még hosszas egyeztetésekre lesz szükség.

Az Egyesült Államok ezt a megközelítést túlságosan visszafogottnak tartja, és helyette azt javasolja, hogy a G7-ek Ukrajnának nagyobb összegű kölcsönt folyósítsanak, amelyhez az orosz vagyon kamatjövedelme biztosítana fedezetet. Ez a megoldás jóval nagyobb összeget jelentene az EU által előirányzott 3 milliárd eurónál.

A Világbank elnöke, Ajay Banga pénteken a Reutersnek azt mondta, hogy „abszolút” nyitott az ötletre, hogy egy olyan alapot kezeljen Ukrajna számára, amely a G7-ek által nyújtott hitelt a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek alapján folyósítaná. Banga az interjúban elmondta, hogy a Világbanknak bőséges tapasztalata van hasonló, nem katonai célú finanszírozási alapok kezelésében, beleértve az Afganisztánnak nyújtott hitelt is, és ezt a munkát „lemásolhatná” egy ukrajnai hitel esetében. Hozzátette, hogy sem az amerikai pénzügyminisztérium, sem a G7-kormányok nem keresték meg az ügyben.

Josep Borrell: elfogadhatatlan az észt-orosz határon történt incidens

Elfogadhatatlan Oroszország azon lépése, hogy csütörtök éjjel a határőrök az észt fél által elhelyezett világító bójákat eltávolítottak a két ország határát képező Narva folyóról – hangsúlyozta pénteki sajtóközleményében Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő.

– mutatott rá.

Borrell felszólította Moszkvát, hogy adjon magyarázatot a történtekre, és helyezze vissza a világító bólyákat.

– hívta fel a figyelmet.

Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint Tallinn kapcsolatba lépett Oroszországgal, hogy magyarázatot kérjen.

„Határincidensről van szó, és tisztázni akarjuk a pontos körülményeket” – mondta a kormányfő pénteki sajtótájékoztatóján.

„Oroszország növeli a határprovokációk számát, félelmet és nyugtalanságot akar kelteni azzal a céllal, hogy bizonytalanságot szítson országaink társadalmában” – tette hozzá.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken kijelentette, hogy a nyugati katonai szövetség szolidáris Észtországgal a szuverenitását fenyegető bármilyen fenyegetéssel szemben.

Harkivba látogatott az ukrán elnök

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Harkivban megbeszélést tartott a térség hadműveleti helyzetéről. Ezt maga az államfő hozta nyilvánosságra közösségi oldalain.

– írta Zelenszkij.

Az elnök felkereste Harkivban azt a nyomdát, amelyet az orosz hadsereg csapása döntött romba csütörtökön. Az Ukrajinszka Pravda hírportál megjegyezte, hogy ez volt Ukrajna egyik legnagyobb nyomdája. Könyvek tízezrei égtek el ettől az orosz csapástól, köztük rengeteg gyermekirodalom, taneszköz, tankönyv. Az ország második legnagyobb városának számító Harkivot ért orosz rakétatámadásban hét ember halt meg, és 21-en szenvedtek sérüléseket – emlékeztetett a hírportál.

„Az orosz terror soha nem maradhat büntetlenül. Lépésről lépésre gondoskodunk arról, hogy az orosz állam érezze gonoszságának következményeit és árát” – szögezte le a nyomdában tett látogatásakor Zelenszkij.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Telegram-csatornáján tájékoztatott pénteken a harkivi régióban kialakult helyzetről.

„A régióban végrehajtott támadásokkal elért első kisebb sikerek után az ellenség teljesen elakadt a Vovcsanszkért folytatott utcai csatákban, és nagyon komoly veszteségeket szenvedett el a támadóegységeiben” – fejtette ki a főparancsnok. Hozzátette, hogy Lipci térségében is jelentős veszteségeket szenvedett az orosz hadsereg, védekezésre váltott, miközben az ukrán csapatok akna- és tüzérségi tűz alatt tartják állásaikat.

Ihor Pohorenko, az ukrán vezérkar egyik szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az ukrán védelmi erők harkivi irányban megállították az orosz csapatokat, és ellentámadást hajtanak végre.

Az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős minisztérium közölte, hogy 123 gyermek evakuálásáról döntöttek a harkivi régió egyes településeiről. Árvákról, szülői gondozástól megfosztott gyermekekről van szó, törvényes képviselőikkel együtt – tette hozzá a tárca. A tervek szerint 123 gyermek kitelepítését hajtják végre a megye 36 településéről. Először Harkiv városában tervezik elhelyezni az evakuáltakat, majd a nyugat-ukrajnai Voliny megye fogadja be őket.

Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója a Telegramon arról adott hírt, hogy újabb három családot, hat gyermeket és szüleiket sikerült a régió orosz megszállás alatti részéből az ukrán ellenőrzésű területre átmenekíteni. Idézte a szülőket, akik elmondták, hogy túlságosan nehézzé vált számukra a megszállás alatt élni. Orosz útlevél hiányában ugyanis nem volt joguk orvosi ellátáshoz, és munkát sem kaptak.

Szerhij Liszak, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott a Telegramon, hogy az orosz erők reggel támadást intéztek a régió ellen, aminek következtében legalább ketten megsérültek, valamint egy lakóépület, egy üzlet, egy busz és egy személygépkocsi is megrongálódott.

A 2014 óta orosz megszállás alatt lévő és elcsatolt Krím félszigeten működő ATES ukrán „partizánmozgalom” arról számolt be Telegram-csatornáján, hogy eltalálták az oroszok egy kommunikációs központját Alustában. A partizánok közlése szerint az eltalált katonai bázis a háború előtt az ukrán hadseregé volt, most fontos kommunikációs és ellenőrzési pont a Krímben lévő orosz megszállók számára. Az ATES egy másik bejegyzésében azt írta, hogy az oroszok megkezdték állományuk egy részének evakuálását Dzsankojból, közben hozzáláttak a félsziget belsejében lévő repülőterek helyreállításához. Kifejtették, hogy a Feodoszija közelében lévő kirovszkei és a Kercs melletti baherovei légitámaszpontokról van szó.

Német katonai segélyszállítmány   

Németország új katonai segélyszállítmányt adott át Ukrajnának, amely tüzérségi lövedékeket, Leopard 1 harckocsikat, géppuskákat, drónokat, egyéb fegyvereket és lőszereket tartalmaz – közölte a német védelmi minisztériumra hivatkozva a Jevropejszka Pravda. A hírportál Erin Hannigan századosra, az arizonai nemzeti gárda szóvivőjének közlésére hivatkozva beszámolt arról, hogy befejeződött az első ukrán pilóták F-16-os vadászgépeken végzett kiképzése az egyesült államokbeli arizonai katonai bázison.

Félszáz csoportos csapásról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Az orosz hadsereg 49 csoportos csapást hajtott végre precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán repülőterekre, valamint rakétákat, lőszert és üzemanyagot tároló raktárakra, továbbá tengeri és légi drónokat gyártó üzemekre – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadsereg a május 18-24. közötti időszakban Harkiv megyében elfoglalta Sztaricja, a donyecki régióban pedig Bilohorivka, Andrijivka és Kliscsijivka településeket, miközben a hatból öt frontszakaszon előrenyomult, és 88 ukrán ellenrohamot vert vissza.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 11 ezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén az elmúlt hét folyamán, és 67 ukrán katona megadta magát.

Az orosz védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett két MiG-29-es repülőgépet, 19 harckocsit, 75 páncélozott harcjárművet, nyolc francia SCALP-EG manőverező robotrepülőgépet,  25 amerikai ATACMS és Tocska-U harcászati rakétát,  HIMARS, Vampire és Vilha sorozatvetők 47 rakétáját, 18 francia HAMMER irányított légibombát, 13 HARM radarelhárító rakétát, egy Neptun hajóelhárító rakétát, továbbá 356 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Kudarcba fulladhat az ukrán békekonferencia: az amerikai elnök sem megy el

Az amerikai elnök inkább hollywoodi sztárokkal kalapoz pénzt a kampányára. Kína távolmaradása is gondot jelenthet Ukrajna számára.
Már a kezdete előtt kudarcnak tűnik a június 15–16-ra tervezett, Svájcban megrendezendő ukrán békekonferencia, miután kiderült, hogy Joe Biden amerikai elnök sem fog részt venni rajta – olvasható a Világgazdaság cikkében.

Krasznogorszki merénylet – Moszkva elismerte az Iszlám Állam felelősségét, de Kijev érintettségét is hangoztatta

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője pénteken először jelentette ki, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet felelős a krasznogorszki Crocus City Hall koncertteremben márciusban elkövetett, több mint 140 halottal és mintegy 550 sebesülttel járó terrortámadásért, de azt is leszögezte, hogy az ukrán katonai hírszerzésnek (GUR) közvetlen szerepe volt a merényletben.

Bár Alekszandr Bortnyikov elmondta, hogy az eddigi vizsgálatok eredménye szerint az előkészületeket, a finanszírozást, a támadást és a terroristák menekülését az Iszlám Állam - Horaszán terrorszervezet koordinálta az interneten keresztül, kiemelte, hogy továbbra sem zárták ki Kijev érintettségét az akcióban.

– mondta.

Korábban Bortnyikov azt állította, hogy az akció előkészítését „a nyugati szakszolgálatok segítették, és maguk az ukrán szakszolgálatok is közvetlenül részt vettek benne”.

Március végén Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, a terrorcselekményt „iszlamista radikálisok” követték el, ám ő sem zárta ki Ukrajna részvételét az akcióban.

A kijevi kormány tagadja, hogy köze lenne a merénylethez, amelynek ügyében egyébként már több mint 20 embert vette őrizetbe, köztük a támadás végrehajtásával gyanúsított tádzsik állampolgárokat.

Az Iszlám Állam nem sokkal az akció után már jelentkezett a terrortámadás elkövetőjeként.

Légvédelmi pajzs kerülhet az uniós országok fölé

Lengyelország és Görögország kezdeményezte, hogy az unió hozzon létre egy különleges légvédelmi pajzsot az európai országok számára. „Európa addig lesz biztonságban, amíg a felette lévő égbolt is biztonságos” – fogalmazott csütörtökön Donald Tusk lengyel miniszterelnök és görög kollégája, Kyriakas Mitsotakis az EU Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek címzett közös levelében.

A kezdeményezés szerzői szerint egy ilyen légvédelmi pajzsnak olyan projektnek kell lennie, amely „az európai biztonság jelentős sebezhetőségére” ad választ. Tusk és Mitsotakis az EU-tagállamok következő, júniusi csúcstalálkozóján akarják előterjeszteni javaslatukat.

Megvan az első, F-16-osokra kiképzett ukrán pilótacsapat

Az ukrán pilóták első csoportja végzett az F-16-osok arizonai kiképzési programján – közölte Erin Hannigan, az amerikai légi nemzeti gárda szóvivője. Hannigan nem hozta nyilvánosságra az első végzősök számát vagy a diploma megszerzésének pontos időpontját „a biztonságuk érdekében tett óvatosságból”. A pilóták most Európába mennek további kiképzésre – írta a Politico egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva.

Orosz kommunikációs állomást támadtak a Krímben

A krími Alushtában telepített orosz kommunikációs központot ért ukrán rakétatámadás, ami jelentős károkat okozott a berendezésekben, többen megsebesültek – közölte ma az Atesh ukránbarát partizáncsoport.

Térképen az ukrán és az orosz hadműveletek

Az ukránok előrenyomultak az észak-harkivi területhez tartozó Lukjancsi és a Luhanszki területhez tartozó Kreminna közelében, az oroszok pedig a Donyecki területhez tartozó Beresztove, Csasziv Jar, Avgyijivka és Donyeck város közelében, valamint a Donyeck-Zaporizzsjai terület határvidékén lévő Velyka Novoszilka közelében – írta legfrissebb elemzésében az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).

Korlátozott védelem

Ukrajnának nincs elegendő légvédelmi eszköze, hiányzik a nagy hatótávolságú tüzérségi ereje, valamint a lehetősége, hogy fegyvereivel oroszországi célpontokra lőjjön – mondta napi videójában az ukrán elnök, aki szerint Oroszország a pusztítás újabb szintjére lépett azzal, hogy kilőtte Harkivban Ukrajna egyik legnagyobb nyomdáját, ahol sok ukrán kiadó könyvei készültek.

„Ez az oroszok célja: felégetni és elpusztítani az élet minden szféráját” – fogalmazott.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. május 23-án az ukrán-magyar határszakaszon 5309 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4953 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 38 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt csütörtökön: