Szijjártó Péter: most a legkritikusabb a helyzet Európában (videó)

Szijjártó Péter azt írta, hogy fizikailag az Európai Unió külügyminisztereinek tanácsülésére kerül sor ma Brüsszelben, virtuálisan viszont transzatlanti tanácskozás lesz az Egyesült Államok külügyminiszterének részvételével.   

– fogalmazott a tárcavezető.   

Hozzátette, ehelyett francia vezetéssel, a „legjobb védekezés a támadás” elvét alkalmazva, immár a direkt világháborús veszély szítása zajlik.   

– hangsúlyozta. 

„Mi nem akarunk háborút Európában, s reméljük, hogy európai kollégáink sem folytatják a játékot a tűzzel” – írta Szijjártó Péter.

Magyarország kész továbbra is hozzájárulni a nemzetközi humanitárius erőfeszítésekhez

Magyarország kész a továbbiakban is hozzájárulni a nemzetközi humanitárius erőfeszítésekhez, hazánk tavaly már nagyjából 70 millió eurót fordított segítségnyújtásra világszerte – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Humanitárius Fórum megnyitóján hangsúlyozta, hogy sajnos nem túlzás arról beszélni, hogy az emberiség globális humanitárius katasztrófával néz szembe jelenleg, amelynek fő oka az, hogy most a legsúlyosabb a biztonsági helyzet az utóbbi évtizedekben.   

Kiemelte, hogy 

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország Ukrajna szomszédjában van, így közvetlenül szembesül két éve a háború tragikus következményeivel, több mint egymillió menekült érkezett ez idő alatt, és a maradni kívánók számára egyenlő hozzáférést biztosítanak az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, amit az is mutat, hogy 1600 óvodában és iskolában tanulnak már Ukrajnából érkezett gyerekek.   

Leszögezte: hazánk történelme legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, és a kormány kész folytatni ezt a fajta segítségnyújtást, amíg csak szükséges.   

„Viszont mindannyian tudjuk, hogy erre a tragikus humanitárius helyzetre a valódi megoldást a háború vége jelentené, ezért tovább fogjuk fokozni erőfeszítéseinket a béke érdekében” – tette hozzá.   

Szijjártó Péter felszólalásában érintette a közel-keleti konfliktust is, és rendkívül fontosnak minősítette a civilek megóvását.   

Ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy támogatást kell biztosítani a súlyos terheket viselő Egyiptom számára is, ezért a magyar kormányzat kétszáz lélegeztetőgépet és egyéb egészségügyi felszereléseket küldött az országnak.   

A miniszter kitért a terrorfenyegetettségre is, rámutatva, hogy az az egyik első számú kiváltó oka a migrációnak. Globális felelősséget emlegetett ebben a kérdésben is, és leszögezte, hogy a nemzetközi közösségnek biztonságos körülményeket kell teremtenie mindenki számára a helyben maradáshoz.   

Magyarország ezért humanitárius és fejlesztési központot nyit Csádban, és kész katonákat is küldeni az afrikai országba a terrorizmus elleni küzdelem támogatása érdekében.   

„A humanitárius támogatásaink összege 70 millió euróra nőtt tavaly, és készek vagyunk a továbbiakban is hozzájárulni a nemzetközi erőfeszítésekhez” – összegzett.

Magyar konstruktív tartózkodás mellett fogadták el az Európai Békekeret bővítését

A kormány konstruktív tartózkodása mellett fogadták el az Európai Békekeret ötmilliárd eurónyi értékű bővítését, Magyarországnak így továbbra sem kell politikai vagy pénzügyi terheket vállalnia az ukrajnai fegyverszállításokból – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a résztvevők végleges formában elfogadták az Európai Békekeret összegének megemelését, erre hazánk konstruktív tartózkodása mellett került sor, aminek az ára az a szabálymódosítás volt, amelynek értelmében Magyarországnak semmiféle terhet nem kell vállalnia a fegyverszállítás finanszírozásából.

– szögezte le.

Hozzátette, ezen a téren több fontos cél is szóba jöhet, például a migrációval szembeni küzdelem érdekében a Száhel-övezet stabilitásának erősítése vagy a Nyugat-Balkán támogatása.

Sérelmezte, hogy továbbra sem történt meg annak a belátása, hogy az EU Ukrajna-stratégiája kudarcot vallott. Szavai szerint ennek oka, hogy ebben az esetben felmerülhetne a politikai felelősség kérdése is az Európa által elszenvedett károkért, márpedig ezt senki nem akarja felvállalni.

– fogalmazott.

Szijjártó Péter érintette az utóbbi hetek során egyes európai vezetők részéről elhangzó nyilatkozatokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy nem szabad elvetni az európai katonák küldését Ukrajnába.

– figyelmeztetett.

Elmondta, hogy ugyan nem NATO-s tanácskozásra került sor, de mivel a legtöbb EU-tag az észak-atlanti szövetségben is benne van, és az amerikai külügyminiszter is csatlakozott az ülés egy pontján, ezért emlékeztette kollégáit a katonai szervezet korábbi egyhangú határozatára, miszerint mindent meg kell tenni a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal.

– vélekedett, aláhúzva azt, hogy utóbbinak a felülvizsgálatát, módosítását senki nem kezdeményezte.

 – mondta.

Kiemelte, hogy 

– hangsúlyozta.

A miniszter arra is kitért, hogy hazánk Ukrajna szomszédjaként közvetlenül szembesül a háború minden negatív következményével. A menekültáradat mellett például a mezőgazdaságot is „majdnem kiütötte a Közép Európát elárasztó, silány minőségű ukrán gabona”.

„Tehát azt hiszem érthető az, hogy mi más szemszögből nézzük az Ukrajnában zajló háborút, mint azok, akik több száz vagy több ezer kilométer távolságból tekintenek rá” – jelentette ki.

Kiemelte, hogy 

Bejelentette, hogy a nyomás enyhítése érdekében hétvégén megállapodott a kijevi elnöki hivatalt vezető Andrij Jermakkal, hogy hamarosan aláírják a szerződést egy új határátkelőhely létrehozásáról a két ország, Nagyhódos és Nagypalád között, továbbá fejleszteni fogják a beregsurányi átkelőt is.

– összegzett.