2024.02.28. 05:28
Szijjártó Péter: nem küldünk katonákat Ukrajnába
735. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Bombatölcsért néznek férfiak egy éjszakai rakétatámadásban megrongálódott magtárnál, a kelet-ukrajnai Harkiv nagyváros Piszocsin nevû nyugati peremén 2024. február 26-án, az Ukrajna elleni orosz háború harmadik évében
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Jakiv Liasenko
Az egész világnak üzenhetnek az oroszok
A Jarsz típusú rakéták mozgatása sokkal inkább üzenet, mint valós fenyegetés – nyilatkozta Horváth József a Magyar Nemzetnek. A moszkvai régióba helyezik át a Jarsz típusú mobil szárazföldi hadászati rakétarendszert az oroszok, hogy a május 9-i győzelem napi Vörös téri felvonuláson bemutathassák őket. Ezzel Amerikának és a kínai szövetségesnek is üzen Moszkva – írja a Magyar Nemzet.
Minden ilyen demonstratív fegyverbemutató és a fegyverek nyilvánosság előtti bemutatása, mozgatása két célt szolgál
” – mondta Horváth József biztonságpolitikai szakértő. Az egyik a speciális ellenfeleknek egy üzenet, hogy az adott országnak milyen fegyverei vannak, illetve a potenciális üzleti partnereknek is egy üzenet, hogy miből lehet vásárolni. A szakértő kijelentette: a rakéták mozgatása sokkal inkább üzenet, mint a valós fenyegetés.
A Jarsz rakéták moszkvai bemutatása ugyan korábban megtörtént, azonban az idei győzelem napi parádénak az orosz katonai sikerek tükrében más lesz a fénytörése.Két éve zajlik a háború, és idén az orosz hadsereg visszanyerte a régi tekintélyét, és lendületben van a harctéren
” – mondta Horváth József.
Szijjártó Péter: nem küldünk katonákat Ukrajnába
A magyar és az olasz kormány álláspontja egyértelmű és határozott: nem küldünk katonákat Ukrajnába
– közölte Facebook-oldalán a külgazdasági és külügyminiszter olaszországi tárgyalásairól beszámolva.
Szijjártó Péter Rómából jelentkezve azt írta, olasz kollégájával, Antonio Tajanival áttekintették az ukrajnai háborús helyzetet is, és egyetértettek abban, hogy ha az európai országok katonákat küldenének Ukrajnába, akkor az a harmadik világháború kitörésének veszélyével járna.
Ezért mindkét kormány álláspontja egyértelmű és határozott: nem küldünk katonákat Ukrajnába
– szögezte le a magyar diplomácia vezetője.
Zelenszkij: jót tesz a világnak minden, amivel Ukrajnát erősítik
Az ukrán elnök Emmanuel Macron francia államfőnek a nyugati országok szárazföldi erőinek esetleges Ukrajnába küldésével kapcsolatos elképzelését kommentálva kijelentette, hogy
a világ vezetőinek minden olyan kezdeményezése, amely Ukrajnát az orosz agresszió visszaszorításában kívánja megerősíteni, jót tesz az egész világnak.
Ezt az ukrán államfő az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón mondta szerdán Tiranában. Zelenszkij előrebocsátotta, hogy nem volt ott azon a tanácskozáson, amelyen Macron kifejtette elképzeléseit, de
úgy tudja, azt mondta a francia elnök, hogy beszélni fog bizonyos új ötletekről Ukrajna megerősítésére, és megosztja az információkat, amikor – várhatóan március közepén – megérkezik Ukrajnába.
Ha a világ bármely kezdeményezése megerősíti Ukrajnát, az az egész világnak jó
– szögezte le Zelenszkij.
Fotó: Malton Dibra / Forrás: MTI/EPA
Megjegyezte, hogy korábban hasznos találkozója volt Macronnal, amelyen számos kezdeményezés szóba került arról, miként lehetne megerősíteni Ukrajnát a harctéren. Az elnök szerint most alapvetően az a fontos, hogy a partnerországok teljesítsék a korábban megkötött megállapodások szerint azoknak a fegyvereknek és lőszereknek a leszállítását Ukrajnába, amelyek küldésével késlekednek.
Túl kell élnünk, és Ukrajna számára a túlélés azt jelenti, hogy nagyon konkrét döntések születnek
– hangsúlyozta. Hozzátette, hogy nem oszthat meg a közvéleménnyel bizonyos információkat, mint például azt, mennyi tüzérségi fegyvert és 155 milliméter kaliberű lőszert kap az említett megállapodások szerint Ukrajna.
Ukrán védelmi tanács: Oroszország jelentősen fokozta dezinformációs kampányát
Oroszország jelentősen fokozta dezinformációs kampányát, hogy ellentétet szítson és befolyásolja a közvéleményt, ezen felül pedig külön csoportok is foglalkoznak minden olyan nyugati országgal, amelyben választásokat tartanak – jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a The Times brit napilapnak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett szerdán.
A tisztségviselő szavai szerint orosz ügynökök hetente 166 millió dezinformációs posztot terjesztenek Ukrajnáról olyan platformokon, mint a Telegram, Facebook, Instagram és Twitter.
A múlt héten például 36 millió olyan poszt volt, amely az ukrán tisztviselők lejáratására irányult, 23,5 millió a nyugati országok és Ukrajna politikai és katonai egységének aláásására, 51 millió az ukrán hadsereg, illetve 55 millió a közvélemény demoralizálására – sorolta Danyilov. Elmondta, hogy Oroszország kifejlesztett egy mesterségesintelligencia-alapú eszközt, amellyel minden eddiginél "exponenciálisan nagyobb" léptékben avatkozik be a választásokba Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban.
Korábban Moszkva számtalan hackerre támaszkodott, hogy a szentpétervári trollgyárból származó dezinformációt elterjeszthesse a Telegram, a Twitter, a Facebook és az Instagram közösségi oldalakon. Most két-három ügynök több tízezer hamis fiókot képes létrehozni – fejtette ki a védelmi tanács titkára.
Orosz külügyi szóvivő: már régóta vannak NATO-katonák Ukrajnában
A NATO katonái már régóta Ukrajnában vannak, és segítenek a nyugati fegyverek működtetésében
– jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.
Zaharova arra reagált, hogy a Financial Times című brit lap közölte: nyugati különleges erők tevékenykednek Ukrajnában. A publikáció azt követően jelent meg, hogy Emmanuel Macron francia elnök kijelentette: az EU-ban felmerült, hogy katonákat vezényeljenek Ukrajnába.
Senki előtt nem titok, hogy a NATO-országok katonái már régóta Ukrajnában vannak, és aktívan segítik az ukrán fegyveres erőket, egyebek között a Kijevnek átadott fegyverrendszerek működtetésében. (...) Macron semmi újat nem mondott
– mondta a szóvivő.
Zaharova arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus eszkalációjához vezet, ha az uniós országok zsoldosokat küldenek majd Ukrajnába.
Négy frontszakaszon nyomultak előre az orosz haderők
Az orosz erők a moszkvai védelmi tárca szerint
az elmúlt nap folyamán elfoglalták a donyecki régióban lévő Sztepove (oroszul: Petrovszkoje) települést, miközben négy frontszakaszon előrenyomultak, és ugyanennyin 22 ukrán ellentámadást és támadást vertek vissza.
A legtöbb, szám szerint 11 ukrán roham az avgyijivkai frontszakaszon hiúsult meg az orosz hadijelentés szerint.
Az ukrán fél a harci érintkezési vonal mentén csaknem hétszáz katonát veszített, akik közül a legtöbben, szám szerint mintegy 230-an a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
A minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy Sz-300-as légvédelmi rendszerhez tartozó radart, egy lőszer- és egy üzemanyagraktárt, hét harckocsit, hat gyalogsági járművet – közük két amerikai Bradleyt – , egy lengyel Krab önjáró és egy M777-es vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők három rakétáját, valamint 99 drónt.
Az orosz statisztika szerint meghaladta a 8200-at az ukrán hadsereg által a háború kezdete óta elveszített tábori lövegek és aknavetők száma.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Ukrán–albán együttműködési megállapodás
Az ukrán elnök és Edi Rama albán kormányfő baráti és együttműködési szerződést írt alá Tiranában a nyugat-balkáni országok biztonsági csúcstalálkozóján.
Fotó: Armando Babani / Forrás: MTI/AP
Az ukrán elnöki iroda közlése szerint a megállapodás értelmében Ukrajna és Albánia kölcsönösen előnyös együttműködést alakít ki a kereskedelem, a gazdaság, a tudomány és a technológia, a kultúra, az oktatás, az egészségügy, a média, a turizmus, valamint a sport területén.
Együttműködnek a környezetvédelem, a környezetbarát technológiák alkalmazása és a természeti erőforrások ésszerű felhasználása terén, továbbá a szervezett bűnözés, a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és a csempészet minden fajtája elleni küzdelemben is.
Az ukrán elnök Szaúd-Arábiából érkezett Tiranába, hogy előmozdítsa ukrajnai béketervét és az ukrán hadifoglyok hazatérését Oroszországból. Szerbia, Észak-Macedónia, Koszovó, Bosznia-Hercegovina és Montenegró vezetőivel is tanácskozik.
Javasolni fogom Ukrajna igazságos és tartós békére irányuló erőfeszítéseinek támogatását, valamint globális békecsúcs megrendezését Svájcban
– írta Zelenszkij az X-en.
Albánia, Észak-Macedónia és Montenegró NATO-tagországok, csatlakoztak a nyugati országok Oroszország elleni szankcióihoz, és fegyverrel, katonai felszereléssel is támogatják Ukrajnát.
A biztonsági csúcsértekezleten a nyugat-balkáni országok mellett az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek is képviseltetik magukat.
Az uniós biztos szerint súlyosbodik a szisztematikus elnyomás Oroszországban
Alekszej Navalnij halála újabb jele annak, hogy egyre gyorsul és mélyül a szisztematikus politikai elnyomás Oroszországban – jelentette ki Kadri Simson energiaügyekért felelős uniós biztos Strasbourgban szerdán.
Az Európai Parlament plenáris ülésének Alekszej Navalnij haláláról, valamint az oroszországi politikai foglyok és az orosz civil társadalom támogatására irányuló uniós fellépés szükségességéről folytatott vitáján az uniós biztos hangsúlyozta: Navalnij halála a legsötétebb szovjet időket idézi.
Kijelentette: az Európai Unió továbbra is nyomást fog gyakorolni Oroszországra az elkövetett jogsértések miatt. Kiemelte, az unió támogatja a civil társadalmat, a jogvédőket, a független médiát Oroszországban és azon kívül. Elmondta, az orosz civil szervezetek támogatást kapnak az EU-tól például azon politikai foglyok jogvédelmére, akik az ukrajnai háború ellen szervezett tüntetéseken vettek részt.
Navalnij halála elkötelezetté teszi az Európai Uniót a szankciók fenntartása, megerősítése és kiterjesztése, valamint amellett, hogy elszámoltassa mindazokat, akik felelősek Navalnij halálért
– zárta gondolatait az uniós biztos.
Gál Kinga: kiállunk az emberi méltóság mellett
A Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának elnöke a vita során elmondott felszólalásában kiemelte:
Magyarország együtt érez a Navalnij család tagjaival és egyetért azzal, hogy ki kell vizsgálni az orosz ellenzéki politikus halálának körülményeit.
Kiállunk az emberi méltóság mellett. Nyugodjék békében
– fogalmazott.
Az EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy több mint két éve zajlik a háború Ukrajnában, és nem látszik a vége.
Magyarország álláspontja a kezdetektől egyértelmű: elítéli Oroszország katonai agresszióját, és kiáll Ukrajna területi egysége és önállósága mellett
– húzta alá.
Elmondta, Magyarország kiáll az ukrajnai menekültek mellett is; ez idáig több mint 1,3 millió ukrajnai menekültet fogadott be. Minél tovább tart a háború, annál több lesz a kár és az emberáldozat - hívta fel a figyelmet.
Meggyőződésünk, hogy ennek a pusztításnak csak a béke vethet véget
– tette hozzá felszólalásában Gál Kinga.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik-Konzervatívok EP-képviselője beszédében kijelentette: Navalnij hősi halált halt, ami hatalmas veszteség mindazoknak, akik szabad és demokratikus Oroszországot szeretnének.
A Kreml szóvivője reagált Orbán Viktor kijelentésére
Oroszország nem jelent veszélyt azokra államokra, amelyekből nem éri fenyegetés, Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezzel kapcsolatos félelmei alaptalanok
– jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.
Messze nem mindenben értünk egyet Orbán úrral, Oroszország nem jelent semmilyen veszélyt
– ellentétben azzal, amit most irigylésre méltó állandósággal ismételgetnek az Európai Unióban – egyetlen olyan államra sem, amely nem ellenséges Oroszországgal szemben, amely nem próbál meg ellen-Oroszországgá válni, tehát az ezzel kapcsolatos félelmek alaptalanok
– mondta Peszkov a magyar kormányfőnek azt a kijelentését kommentálva, miszerint Magyarország nem szeretne közös határt Oroszországgal.
Peszkov hangsúlyozta, hogy Oroszország „a maga és gyermekei számára” igyekszik biztonságot nyújtani.
Orbán Viktor a keddi V4-csúcsot követően közölte: Magyarország szempontjából még van egy különleges tényező, mégpedig az, hogy Magyarország nem akar újra közös határt Oroszországgal, mert a múltból ezzel rossz tapasztalatai vannak.
A magyar nemzetbiztonság egyik legfontosabb alapvetése az, hogy tőlünk keletre legyen egy olyan entitás, amely Oroszország és Magyarország között helyezkedik el. Ukrajnát tehát magyar nemzeti érdekek miatt is segítjük
– idézte a kormányfőt a Mandiner cikke.
Lettország alapvetően nem ellenzi nyugati katonák bevetését Ukrajnában
Lettország alapvetően nem ellenzi nyugati szárazföldi csapatok bevetését az Oroszország által megtámadott Ukrajnában, és fontolóra venné részvételét, ha a NATO-szövetségesek megállapodásra jutnának az ügyben – jelentette ki a lett védelmi minisztérium szóvivője szerdán.
A szóvivő azt követően nyilatkozott erről a dpa hírügynökségnek, hogy Emmanuel Macron francia elnök hétfőn felvetette nyugati szárazföldi csapatok ukrajnai telepítésének kérdését.
A lett védelmi tárca szóvivője felidézte, hogy Lettország az Ukrajna ellen indított háború kezdetétől katonai támogatást nyújt Kijevnek: részben fegyverszállítások formájában, részben ukrán katonák lettországi és más NATO-országokban zajló kiképzésével.
Julija Navalnaja: Putyinnak felelnie kell Navalnij haláláért
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek felelnie kell Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus haláláért és mindazért, amit Oroszországgal, valamint egy szomszédos békés országgal tett - jelentette ki Julija Navalnaja, a február 16-án elhunyt orosz ellenzéki politikus özvegye Strasbourgban szerdán.
Julija Navalnaja beszédében kijelentette: férje, Alekszej Navalnij gyilkosság áldozata lett, ami megmutatta, hogy Putyin elnök bármire képes, tárgyalni nem lehet vele.
Közölte: Navalnij felismerte, ha valóban le akarják győzni Putyint, akkor újító gondolatokra van szükség. További szankciók, további állásfoglalások nem érnek célt, az orosz elnöknek ugyanis nincsEnek elvei, erkölcsei, szabályai – mondta.
"Nem politikussal van dolgunk, hanem egy gengszterrel, egy bűnözővel" – fogalmazott.
Fotó: Ronald Wittek / Forrás: MTI/EPA
Szavai szerint Putyin szervezett bűnözői csoportot vezet, amelynek tagjai, noha csak bábok, embereket gyilkolnak. A nemzetközi közösségnek harcolnia kell e bűnszervezet ellen a szervezett bűnözés elleni harc, nem pedig a politika eszközeivel - jelentette ki. Nem diplomácia üzeneteket kell küldeni, hanem a "pénzügyi machinációkat" kell felszámolni. Nem aggodalomnak kell hangot adni, hanem az orosz rezsimet támogató nyugati jogászokat és pénzügyi szakembereket kell célba venni, akik segítenek Putyinnak és barátainak a pénzek elrejtésében – mondta. Ebben számíthatnak arra a többmillió oroszra, akik Putyin ellen, a háború ellen, és az orosz elnök képviselte gonosz ellen vannak – emelte ki.
Atomrakétával üzennek az oroszok
A moszkvai régióba helyezik át a Jarsz típusú mobil szárazföldi hadászati rakétarendszert az oroszok - írta meg a Magyar Nemzet.
A lap szerint a május 9-i győzelem napi Vörös téri felvonuláson való bemutatással Amerikának és a kínai szövetségesnek is üzen Moszkva.
Fotó: Kirill Kudryavtsev / Forrás: AFP
Az RS–24 Jarsz egy termonukleáris fegyverzetű orosz interkontinentális ballisztikus rakéta, amelyet először 2007. május 29-én teszteltek egy titkos katonai projektben. Minden rakéta több robbanófejet képes hordozni, amelyek különböző célpontokat is képesek célba venni egymástól függetlenül.
Minden ilyen demonstratív fegyverbemutató és a fegyverek nyilvánosság előtti bemutatása, mozgatása két célt szolgál
– mondta el a lapna Horváth József. Az egyik a speciális ellenfeleknek egy üzenet, hogy az adott országnak milyen fegyverei vannak, illetve a potenciális üzleti partnereknek is egy üzenet, hogy miből lehet vásárolni.
A Magyar Nemzet cikke ITT olvasható.
Kanada kijelentette: nem küld csapatokat Ukrajnába
A kanadai hatóságok nem kívánják csapataikat Ukrajnába küldeni - számolt be a CTV csatorna a kanadai védelmi minisztérium képviselőjére, Diana Ebadira hivatkozva.
Kanada, mint NATO- tagország, nem tervez katonai személyzetet Ukrajnában állomásoztatni
– idézte Ebadit a csatorna, hozzátéve:
„Ennek ellenére a kanadai kormány továbbra is átfogó katonai segítséget nyújt Kijevnek.”
Korábban Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy nyugati országokból is mehetnek csapatok Ukrajnába, tisztázva, hogy ebben a kérdésben még nincs hivatalos konszenzus. A francia vezető szavait széles körben kritizálták. A legtöbb európai ország már felszólalt a kezdeményezés ellen.
Az ukrán elnök krími képviselője "totális oroszosításról" és tömeges jogsértésekről számolt be a félszigeten
"Gyarmatosítás" és "totális oroszosítás" zajlik a Krími Autonóm Köztársaságban, ahol az utóbbi években számos önkényes őrizetbe vétel és egyéb emberijogsértés is történt – mondta el Tamila Taseva, az ukrán elnök krími állandó képviselője szerdán a dpa német hírügynökségnek adott interjúban.
Oroszország tíz évvel ezelőtt csatolta el a Krím félszigetet. Taseva elmondta, hogy a február 24-i helyzet szerint azóta a térségben az orosz "megszállók 208 embert zártak rács mögé illegálisan, köztük 125 krími tatárt".
Közölte, Oroszország 2014. február végén, március elején fokozatosan egyre nagyobb katonai erőket vezényelt a Krímbe. Azonosító jelzést nem viselő, oroszul beszélő különleges alakulatok szállták meg a szimferopoli parlament épületét, ahol jelenlétükben a képviselők Moszkva-barát vezetést választottak a korábbi helyett. A félsziget Oroszországhoz tartozásáról március 18-án írták alá a megállapodást a Kremlben.
Ma a Krím félsziget orosz csatlósként el van vágva a külvilágtól, gazdaságilag a megszálló hatalom tartja életben, és emiatt az ott élő emberek számára jelentős mértékben megdrágult a mindennapi élet – mondta Taseva, aki szerint "egyre fokozódó ellenállás észlelhető a megszállókkal szemben".
Az ukrán elnök krími állandó képviselője beszámolt arról is, hogy mindenekelőtt az iszlám vallású krími tatárok emberi jogi helyzete vált még rosszabbá. Az egykor saját parlamenttel rendelkező népcsoport ma politikai üldöztetésnek van kitéve, gyakoriak a házkutatások, a krími tatárok által működtetett médiumokat pedig bezáratták.
Az ukrajnai háború miatti orosz kényszermozgósítás következtében 2022 szeptemberében mintegy 10 ezer krími tatár menekült külföldre
– részletezte Taseva.
Az utóbbi években nagyjából 70 ezer ember hagyhatta el a Krím félszigetet, miközben különböző becslések szerint 500-800 ezer közé tehető az oda újonnan betelepült oroszok száma
– mondta Taseva.
Hivatalos adatok szerint a Krímnek jelenleg 2 millió lakosa van. A Taseva által említett mértékű népességnövekedés nem rajzolódik ki az orosz hatóságok statisztikáiból, amelyek szerint nagyjából csak 100 ezerrel élnek többen jelenleg a térségben, mint az annektálás előtti időből származó ukrán adatok szerint.
Tamila Taseva az interjúban azt hangsúlyozta, hogy csak akkor lehet béke, ha Ukrajna visszaszerzi a Krímet és a többi, Oroszország által megszállt területet.
Ha engedményeket teszünk az agresszornak és szemet hunyunk a nemzetközi jog megsértése felett, azzal csak tovább fokozzuk a fenyegetést és a veszélyt
– mondta. Hozzátette azt is: nem gondolja, hogy Oroszország atomfegyvert vetne be, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök
tisztában van azzal, hogy onnan már nincs visszaút, akkor az az egész rendszer is romba dőlne, amelyet törvénytelen módon felépített a megszállt területeken
– mondta.
Oroszország megállíthatatlanul támad
Katonai elemzők szerint az orosz erők "nagy ütemben folytatják a hadműveleteket" az elfoglalt keleti Avgyijivka körül, hogy megakadályozzák az ukrán csapatok átcsoportosítását és védelmi vonalak kiépítését - írja a brit Sky News.
A moszkvai csapatok igyekeznek "kihasználni" a hónap elején a kulcsfontosságú falu elfoglalásával adódó lehetőségeket - közölte a Háborútudományi Intézet.
A kutatóintézet szerint egy ukrán katonai szóvivő tegnap azt mondta, hogy az orosz erők a közelmúltban megnövelték támadócsoportjaik méretét "a kis osztag méretű csoportokról szakasz-, sőt század méretű csoportokra".
A támadások Avgyijivkától nyugatra összpontosulnak, "ahol az ukrán erők azonnali védelmi pozíciókat hoztak létre... a közelgő orosz támadó műveletek fogadására" - közölte az ISW.
Alekszej Navalnijt pénteken temetik el Moszkvában
Moszkvában pénteken temetik el a február 16-án egy szibériai büntetőtáborban elhunyt Alekszej Navalnijt - jelentette be a néhai ellenzéki politikus szóvivője szerdán.
Kira Jarmis közlése szerint a politikust a főváros központjától távol eső, Marjino városrész egy templomában búcsúztatják, a temetés pedig a közeli temetőben lesz.
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Navalny Team
A Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található börtönben meghalt Navalnij holttestét csak több mint egy héttel elhunyta után, családja és munkatársai követelésére adták ki anyjának, Ljudmila Navalnajának.
Amerika orosz pénzzel támogatná Ukrajnát
A befagyasztott orosz központi banki eszközök felszabadítása és Ukrajna megsegítésére történő átirányítása "szükséges és sürgős" - mondta Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a világ pénzügyi vezetőinek február 27-én Brazíliában tartott csúcstalálkozóján - tájékoztatott az Associated Press.
A nyugati országok és más partnerek a teljes körű invázió kezdetén mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz központi banki eszközt zároltak.
"Szükséges és sürgős, hogy koalíciónk megtalálja a módját annak, hogy felszabadítsuk ezen immobilizált eszközök értékét, hogy támogassuk Ukrajna folyamatos ellenállását és hosszú távú újjáépítését" - mondta Yellen.
Taktikai nukleáris fegyverek bevetését gyakorolta az orosz hadsereg
Taktikai nukleáris fegyverek bevetését gyakorolta az orosz hadsereg egy olyan hadgyakorlaton, amely egy világhatalomtól érkező támadást szimulált – derült ki néhány kiszivárgott orosz katonai aktából. A dokumentumok egyúttal a taktikai atomfegyverek bevetésének kritériumait is felfedik - írja a Magyar Nemzet.
Egy kínai invázióra adott választ szimulált az orosz haderő egy korábbi gyakorlata
– fedte fel a Financial Times amerikai napilap kiszivárgott orosz katonai aktákra hivatkozva. A 29 dokumentumot, amelyek 2008 és 2014 között keletkeztek, állítólag nyugati forrás mutatta meg a lapnak.
Kína tagadja, hogy bármilyen alapja lenne egy ilyen forgatókönyvnek, míg az orosz vezetés nem reagált a megkeresésre.
Zelenszkij Albániába érkezett
Az albán fővárosba érkezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy részt vegyen a nyugat-balkáni országok állam- és kormányfőinek aznap kezdődő kétnapos biztonsági csúcstalálkozóján.
Fotó: Armando Babani / Forrás: MTI/AP
Zelenszkijjel együtt Tiranába érkezett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is.
Igli Hasani albán külügyminiszter az X közösségi platformon "kulcsfontosságúnak" nevezte a kétoldalú kapcsolatok erősítése szempontjából a Zelenszkijjel folytatandó tárgyalásokat, és hangsúlyozta, hogy Albánia szolidáris Ukrajnával "az orosz agresszió ellen folytatott hősies harcában".
A tiranai csúcstalálkozó fő célja a délkelet-európai országok által Kijevnek nyújtott további támogatás ösztönzése. Zelenszkij az albán kormány mellett a csúcs társházigazdája.
Ursula von der Leyen: fel kell készülni a háborús kockázatokra
A háború talán nincs a küszöbön az Európai Unióban, de fel kell készülni a kockázatokra, képesnek kell lenni megvédeni az európai érdekeket és értékeket a védelmi kapacitás megerősítése által - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Ursula von der Leyen az Európai Parlament plenáris ülésének az "Európai biztonság és védelem megerősítéséről" tartott vitáján kijelentette: sürgősen újjá kell építeni, meg kell erősíteni és modernizálni kell az EU-tagállamok fegyveres erőit.
Fotó: Ronald Wittek / Forrás: MTI/EPA
Hangsúlyozta, hogy Európának törekednie kell a műveleti képességek következő generációjának fejlesztésére és gyártására. Biztosítania kell azt a kellő mennyiségű eszközt és technológiai fölényt, amelyre a jövőben szüksége lehet, és következő öt évben meg kell erősíteni az európai védelmi ipari kapacitást - jelentette ki.
Lelőttek egy ukrán drónt Belgorod térsége felett
Légvédelmi rendszerek lőttek le egy ukrán drónt a belgorodi régió feletti égbolton – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Megszólalt az orosz külügyminisztérium Macron döbbenetes felvetésére
Franciaország szövetségesei nem értették és nem támogatták Emmanuel Macron elnök azon ötletét, hogy esetleg csapatokat küldjenek Ukrajnába – mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Szputnyik rádióban.
Már ez a kijelentés is sokkot keltett társai, NATO-partnerei körében. Rögtön néhány órán belül egy sor nyilatkozatot tettek a NATO-országok legfelsőbb vezetői, külügyminiszterei, védelmi miniszterei, akik azt mondták, hogy… ők maguk nem terveznek ilyesmit, nem szándékoznak senkit küldeni
– mondta Zaharova.
Értékelése szerint saját partnerei, szövetségesei és barátai közül „senki sem értette”, hogy Macron miért nyilatkozott ilyenről.
Újabb területeket foglalhatnak el az oroszok
Oroszország újabb területeket foglalhat el Avgyijivka közelében, de a rossz terepviszonyok lassítják az előrenyomulásukat - írta az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Macron már nyugati csapatokkal vonulna be
Szinte napra pontosan két évvel az orosz-ukrán háború kirobbanása után Macron francia elnök Párizsban bejelentette, hogy "a rakéták és bombák koalícióját" akarja létrehozni Ukrajna mellett. Az ötletet még Scholz német kancellár is felelőtlennek tartja, és bejelentette, a németek nem szállítanak Taurus rakétákat - írja az Origo.
Az Élysée-palotában hétfőn 21 államfő részvételével nemzetközi támogatási konferenciát rendeztek, amelynek végén Emmanuel Macron egyértelműen a háború erőteljes folytatása mellett szólalt fel.
A Le Figaro tudósítása szerint bejelentette, hogy Ukrajna szövetségesei koalíciót hoznak létre közepes és nagy hatótávolságú rakéták Ukrajnába szállítására.
Sőt, a francia elnök még tovább ment, azt mondta, nem szabad kizárni a nyugati csapatok Ukrajnába küldését - bár elismerte, hogy ebben nincs konszenzus. Ha NATO-katonák jelennének meg Ukrajnában, az egyértelműen a harmadik világháború kitörését jelentené.
Két ember meghalt a Szumi területet ért orosz támadásban
A Szumi területet ért orosz támadásokban 2 ember meghalt, 8 megsebesült – írta a Kyiv Independent. Seredyna-Buda városban egy aknavetőgránát két embert megsebesített. Korábban Hotin falut érte támadás, ebben két rendőr meghalt, hat pedig megsebesült.
Felszállt három orosz bombázó, légiriadó több Ukrán régióban
Az ukrán légierő ma légiriasztást adott ki Dél-Ukrajnára, valamint Vinnyica, Cserhát, Kirovohrad és Dnyipropetrovszk megyékre, mivel úgy tudják, az oroszok három Tu-22M3-as bombázót indítottak a Fekete-tengerről.
Több mint 7600-an érkeztek Ukrajnából kedden
Az ukrán-magyar határszakaszon 3995-en léptek be Magyarországra kedden, a román-magyar határszakaszon belépők közül 3611-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 51 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Az érintetteknek ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
A keddi eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Észak-koreai katonákat észleltek az orosz csapatok mellett a frontvonalakon – frissül
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
