2022.11.29. 16:20
Véget ért a népszámlálás
A pótösszeírás lezárultával véget ért a 2022-es népszámlálás, a határidőig 4,6 millió lakás- és 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be, a becsült népesség 96 százaléka nyilatkozott az adatgyűjtésnél – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden az MTI-vel.
Számlálóbiztos (b) egy budapesti családnál 2022. október 20-án
Forrás: MTi
Fotó: Illyés Tibor
A közleményben emlékeztettek: október 1. és 19. között mindenki önállóan tölthette ki a kérdőívet interneten, majd a számlálóbiztosi szakaszban és a pótösszeírás során a számlálóbiztosok táblagépen rögzítették az adatokat.
A népszámlálás online szakaszában alig három hét alatt 3,2 millió címről összesen 7 millió személyi kérdőív érkezett be a rendszerbe, ez az arány ilyen rövid idő alatt nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számít
– emelték ki.
Hozzátették,
most először teljesen elektronikusan történt az összeírás, a még hiányzó adatokat pedig állami adatbázisokból pótolják, amihez most először kapott jogosultságot a KSH.
Az idei volt az utolsó hagyományos népszámlálás Magyarországon, a tervek szerint a következő összeíráshoz az adatokat már kizárólag adminisztratív források feldolgozásából nyeri ki a statisztikai hivatal.
A KSH közlése szerint
a népszámlálás lezárultával megkezdődik az adatok feldolgozása, az első eredmények már 2023 első negyedévében elérhetőek lesznek, a részletes adatok publikálása pedig jövő ősszel várható.
Az eredményeket a döntéshozókat támogató elemzők, a tudományos kutatók, a gazdasági élet szereplői kiterjedten használják majd a stratégiaalkotásban, a fejlesztések megalapozásában. Ezen túlmenően a most kinyert adatok adják majd a kiindulópontját minden statisztikai adatgyűjtésnek és reprezentatív társadalomtudományi vagy piackutatásnak, valamint szintén alapul szolgálnak majd olyan mutatóknak, mint az egy főre jutó GDP, az egy főre jutó jövedelem vagy fogyasztás.
Megbízható alapot nyújtanak továbbá a népszámlálás eredményei nemcsak az egész országot, hanem az egyes településeket, valamint a szűkebb lakókörnyezetet érintő gazdasági, társadalmi és területfejlesztési döntések előkészítéséhez. Emellett fontos információkkal szolgálnak a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről és segítik a vállalkozásokat is, amelyek az eredmények ismeretében biztosabban, tudatos adathasználattal tervezhetik tevékenységüket, például egy új üzlet megnyitását vagy a helyi szolgáltatásaik bővítését
– írta a KSH.
