Brüsszel miatt emelkedik a benzin ára, mégis Magyarországot támadják a benzinárstop miatt

Levelet küldött a magyar kormánynak az Európai Bizottság, ebben arra szólít fel, állítsa le a különbségtételt a benzinkutakon rendszám alapján. Amennyiben a kérésnek Magyarország nem tesz eleget, kötelezettségszegési eljárás indul, pénzbírság is jöhet.

Úgy tűnik, Brüsszel nem bírja elviselni, hogy míg EU-szerte megállíthatatlanul drágul a benzin, addig az árstopnak köszönhetően a magyarok továbbra is kedvező áron tankolhatnak

– így kommentálta az uniós lépést Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója. 

A legfontosabb a gyors reagálás

Az Európában 2021 őszén kialakult energiaválság és a 2022. február 24-én kitört orosz–ukrán háború rendkívüli intézkedéseket igényel, és ezekre a kormányoknak gyorsan és hatékonyan kell reagálniuk – minderről Hortay Olivér beszélt az Origónak. A Századvég energetikai üzletágának vezetője szerint mindkét esemény nagyban megemelte az üzemanyag árát szerte Európában.

Ráadásul az áremelkedések egy része az unió elhibázott energia- és szankciós politikájának az eredménye.

Hortay Olivér szerint nincs idő arra, hogy a békeidőben megszokott lépések mentén cselekedjenek a kormányok. Jó példa erre, hogy Lengyelország egy áfacsökkentés esetében több hónapja vár az Európai Bizottság döntésére, ha a kormányok most a bizottsági jóváhagyásra várnának, akkor nem tudnának azonnali segítséget nyújtani.

Hortay Olivér felhívta a figyelmet arra is, hogy az üzemanyag-turizmus akut probléma lett az elmúlt hetekben a környező országokban egyre inkább elszabaduló benzinárak miatt.

A kabinetnek tehát olyan lépést kellett tennie, amivel a magyar emberek érdekét védi a szomszédos országok állampolgáraival szemben.

Mivel a magyar kormány számára a hazai fogyasztók érdekei állnak az első helyen, így olyan lépéseket is meg kell tennie, amelyek adott esetben sértik a versenyjogi szabályokat. Ráadásul ha elindul egy uniós eljárás, akkor az jó ideig elhúzódhat, de mivel a benzinárstop ideiglenes intézkedés, így könnyen lehet, hogy a brüsszeli döntés idején már nem is lesz érvényben – zárta szavait az elemző. 

Norvégiában a legdrágább a benzin

Európai uniós összehasonlításban Magyarországon kerül a legkevesebbe a benzin a kiskereskedelmi forgalomban. Teljes európai összehasonlításban pedig csupán Belaruszban és Oroszországban olcsóbb az üzemanyag, mint hazánkban. Az uniós lista elején Finnország, majd Dánia és Görögország található, jelenleg ezekben az országokban a legdrágább a tankolás. Míg Európa egészét vizsgálva Norvégiában a legmagasabbak az árak.

A környező országok közül Lengyelországban ötödével, Szlovéniában csaknem negyedével, Horvátországban, Szlovákiában és Ausztriában 43 és 44 százalékkal drágább a benzin, miközben Csehországban majdnem 50 százalékkal magasabb a termék ára.

Németországban ennél is nagyobb az árkülönbség, majdnem kétharmadával többe kerül a benzin, így az literenként meghaladja a 2 eurót.

Így alakult a benzinárstop Magyarországon

Magyarországon 2021 novembere óta van érvényben árstop, a 95-ös oktánszámú benzin és a dízel árát is 480 forintban maximálta a kormány. A rendeletet eddig kétszer hosszabbították meg, mivel annak hatálya februárban, illetve májusban lejárt volna. Eközben az üzemanyagok világpiaci ára nem mérséklődött. A korábban globálisan jelentkező alapanyaghiányt, illetve kereslet-kínálati súrlódásokat a 2022 februárjában kitört orosz–ukrán háború súlyosbította. Így a kiskereskedelmi árstop mellett a kormány a nagykereskedelmi forgalom esetében szintén ársapkát vezetett be 2022 február végével, ami mellett a jövedéki adót is csökkentették 5-5 forint/liter mértékben a benzinnél és a gázolajnál.

Annak érdekében, hogy a fokozott árnyomás továbbra se érintse hátrányosan a hazai lakosságot és a rájuk vonatkozó árstop fenntartható legyen, 2022 márciusában engedélyezte a piaci árazás visszavezetését a 7,5 tonna feletti járművek, illetve a 3,5 tonna feletti külföldi járművek esetében. Majd májusban a kormány ismét meghosszabbította az árstopot, azonban ennek hatálya már csupán a magyar rendszámú autók tulajdonosaira terjed ki, a külföldiekre nem.

Így megszűnt az úgynevezett üzemanyag-turizmus, amely már veszélyeztette a hazai ellátásbiztonságot.

Az utóbbi lépés nem tetszik Brüsszelnek. 

Brüsszel támadja a benzinárstopot

Korábban a bizottság és a magyar kormány között több nézeteltérés is volt a benzinárstop és a többi rezsivédelmi intézkedés kapcsán. Orbán Viktor miniszterelnök többek között a lakosságvédelmi intézkedések megvédésével indokolta az olajembargó elfogadhatatlanságát, és sikerült is kiharcolnia, hogy a hazánkba érkező kőolajvezeték kivételt képezzen a szankciók alól. Brüsszel azóta több módon próbált nyomást gyakorolni a magyar kormányra, többek között importvám kivetésével fenyegetőznek az orosz olajra, amihez nem kellene minden tagállam hozzájárulása, valamint most

kötelezettségszegési eljárás megindítását tervezik hazánk ellen a benzinárstopot védő intézkedések miatt.

Korábban Andrej Plenkovic horvát kormányfő nyilatkozatában követelte hazánkkal szemben a kötelezettségszegési eljárás megindítását, addig az osztrákok már pertársaság alapításával toborozzák a károsultakat, hogy ha Brüsszel megbüntetné hazánkat, akkor az osztrák autósok jogi úton tudják behajtani a magyarországi tankolással járó többletköltségeiket.

Ismert, hogy alig ért véget a brüsszeli olajembargó vitája, az ukránok már a gázcsapot is elzárnák – és már ehhez is vannak brüsszeli támogatóik. Hatástanulmányok persze most sem készültek; úgy tűnik, Brüsszelt megint nem érdekli, hogy Európa gyakorlatilag csődbe megy, ha a terveket elfogadják. A magyar és európai gazdaság minden eddiginél nagyobb csapást szenvedne el, ha bevezetnék a gázembargót, míg Oroszországot alig viselné meg.

Borítókép: illusztráció/Shutterstock