Szabó Tímea neve sehol sem szerepel a Harvard hallgatói adatbázisában

A világhírű egyetem tájékoztatása szerint sosem iratkozott be hozzájuk ilyen nevű hallgató, ugyanakkor az előfordulhat, hogy azért nincs rajta a listán, mert titkosítást kért. Ezek után felmerül a kérdés: mit is csinált pontosan a Harvardon, és hogyan került be az elitképzésre? Egyre több a kérdőjel Szabó Tímea körül – írja a Kontra.

Egy ideig kutatóként tanultam a Harvard Egyetem jogi karán

– írta konkrétumok nélkül korábbi, mostanra már elérhetetlenné vált önéletrajzában Szabó Tímea. A félmondat erős fogalomzavar, hiszen nem igazán érthető, hogy egy harmad-negyedéves kommunikáció szakos hallgató hogyan tud kutatóként tanulni a világ egyik legszigorúbb felvételi rendjével bíró egyetemének talán legszínvonalasabb karán? – teszi fel a kérdést az Kontra.

A nyilvánosan elérhető információkból nem derül ki, hogy Szabó Tímea pontosan mikor járt a világhírű egyetemre, és mit is csinált ott. Utóbbira a Helsinki Bizottság 2008. januári tanulmányából lehet következtetni, ami szerint összehasonlító menekültjogot tanult Cambridge-ben.

A baloldali képviselő 2014-es és 2018-as parlamenti életrajzában még feltüntette az információt, ám előválasztási biográfiájából már érdekes módon kimaradt ez az adat.

Mivel meglehetősen bizonytalan lábakon áll a történet, ezért a Kontra stábja rákérdezett a Harvardnál, hogy volt-e valaha 1976-os születésű, Szabó Tímea nevű hallgatójuk, és ha igen, akkor mettől meddig állt velük jogviszonyban.

Válaszukban jelezték, ilyen jellegű információt nem adhatnak ki, és egyúttal arra kérték őket, keressék fel a National Student Clearinghouse nevű honlapot. A világ legnagyobb oktatási intézményei ugyanis erre a felületre töltik fel a hasonló adataikat, a Harvard is ebbe a körbe tartozik.

Miután az NSC-hez fordultak, azt a tájékoztatást kapták, hogy

Szabó Tímea nevű hallgató „soha nem iratkozott be” a Harvard jogi karára, és így persze nem is szerzett ott diplomát.

A szervezet lehetséges magyarázatként különféle okokat is felhozott a nemleges válaszra: az oktatási intézmény és az ügyfél által megadott adatok nem egyeznek, az oktatási intézmény megtiltotta tanulója adatainak kiadását, illetve maga a tanuló kért titkosítást. A Harvard korábban idézett reagálásából következően az előbbi két verziót azonnal ki lehet zárni, így marad a harmadik forgatókönyv. Csakhogy ebben az esetben sem egyértelmű:

miért kért volna titkosítást Szabó Tímea? Miért próbálná meg eltitkolni múltjának egy fontos szeletét?

Erős a gyanú arra nézve, hogy a párbeszédes képviselő nem hivatalos úton került a HLS-ba, és nem hivatalos képzésen vett részt. Lehet azonban más magyarázata is a történteknek: a Pesti Srácok korábban arról cikkezett, hogy Soros-ösztöndíjjal csípte meg a lehetőséget – hívja fel a figyelmet a Kontra.

A teljes, eredeti cikk ITT olvasható el.