Külön egység dolgozik, hogy rendbe hozza a határkerítésen okozott károkat

Naponta többször is ki kell vonulniuk a biztonsági határzárat javító Bv. Holding munkatársainak, hogy helyreállítsák a határvédelmi kerítés megrongált szakaszait. Vajda Szabolcs, a Bv. Holding Kft. osztályvezetője a Híradónak elmondta, 

havonta legalább 180–200 alkalommal kénytelenek javítani a kerítést, ennek költsége 10–13 millió forint.

A biztonsági határzár megépítése óta a migránsok újabbnál újabb módszereket találnak ki az átjutásra.

Tóth-Sági Gyula, a javítócsoport vezetője a Híradóban kifejtette: 2015-ben, amikor még csak gyors telepítésű drótakadály, valamint az ideiglenes biztonsági határzár épült meg, az átvágások voltak jellemzők. 2016-ban felkerült egy mozgásérzékelőként működő optikai szál, az ezen befutó jeleket azóta folyamatosan elemzik. A szakember szerint ezt nyilvánvalóan érzékelték a határsértők is, mivel az átvágásokat az aláásások váltották fel nagyobb számban, amelyek kivédésére mechanikai akadályokat telepítettek a talajba. Ekkor azonban már a létrázások és az átmászások is problémát jelentettek, jelenleg ez a két leggyakrabban alkalmazott módszer a határvédelem kijátszására – tájékoztat a Hirado.hu.

A csoportvezető felidézte, hogy 

2015-ben és 2016-ban, amikor olyan erős volt a migrációs nyomás, hogy naponta tízezrével jutottak be az országba, a 24 órás szolgálatban komoly erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy a műszaki határzár védelme megmaradjon.

A megfeszített munka 2017-re meg is hozta az eredményét, volt egy enyhülés,

napjainkra azonban a migrációs nyomás visszaerősödött csaknem a 2015–16-os időszakban tapasztalt szintre.

A Híradó bemutatott egy tavaly feltárt, Szerbia területéről induló és a biztonsági határzár alatt 24 méter hosszan átvezető alagutat is. A szakemberek szerint akár egy hétig is készülhet egy-egy ilyen alagút, és nem veszélytelen átkelni rajta, vagyis a bevándorlók is veszélyeztetik a saját testi épségüket. Felderítésük után az alagutak felszámolása sem egyszerű feladat. Mint elhangzott,

három év alatt összesen 97 migránsalagutat találtak a határrendészek Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyében.

Tóth-Sági Gyula megjegyezte: a 2015-ben megépített és azóta folyamatosan megerősített magyar határvédelmi kerítés mintáját az elmúlt években több európai ország – például Szlovénia, Bulgária, Görögország és Lengyelország – is átvette.

Az aktuális migrációs helyzet Európa-szerte azt mutatja, hogy a fizikai akadályok nemcsak a leghatékonyabb határvédelmi eszközök, hanem az olyan hibrid támadások esetében is nélkülözhetetlenek, mint amilyenek  az elmúlt hetekben történtek a fehérorosz–lengyel határon 

– írja a Híradó.hu.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: A szegedi Csillag-börtön rabjai is dolgoztak a biztonsági határzár építésén 2015. szeptember 14. / Illusztrációfotó / AFP / Attila Kisbenedek