Kelemen Hunor: aki egyszer hátat fordított a külhoniaknak, az újra megtenné

A határon túli magyarok életében még ma is fájó pont a tragikus, 2004. december 5-i népszavazás. Azonban, ha visszatérne az akkori politikai formáció, újra „politikai jégkorszak” köszöntene be a külhoniak és az anyaország között. Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét és Kelemen Hunort, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét a Magyar Nemzet kérdezte a gyalázatos, tizenhét évvel ezelőtti referendumról.

A történelmi igazságtétel pillanatát vártuk. Ugyanakkor az eredmény csalódást okozott. Nem is a végkifejlet volt az én értelmezésemben a mellbevágó, hanem a nap-nap után megélt megaláztatás. Ma is felfoghatatlan, hogy erről a témáról egyáltalán lehetett politikai kampányt folytatni

– nyilatkozta a lapnak Pásztor István, a tizenhét évvel ezelőtti népszavazásról. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hozzátette, ez nem csak a magyar történelemben páratlan esemény, hanem a környező népek históriájának tanulmányozása során sem találhatunk ehhez fogható, gyalázatos jelenséget. A politikus szerint ugyanakkor a történelmi mélypontokból tanulni kell: „Ezen gyalázatos történet tanulsága talán az, hogy megmutatta nekünk melyek azok a témák, amelyekből egészen biztosan nem szabad politikai kérdést csinálni.”

Pásztor István elmondta, a 2010-es kormányváltást követően alapjaiban változott meg a vajdasági magyarok helyzete. Mint részletezte, ekkor bizonyosodtak meg abban is, hogy nem halt ki a politikában a hitelesség, hiszen a jelenleg is kormányzó politikai párt 2004-ben is a külhoni magyarok érdekei mellett szállt harcba.

A 2010-es választások után megalakult kormánynak az első döntései között szerepelt ez a korrekciós igazságtétel

– húzta alá. „Harminc évig azért küzdöttünk, hogy a vajdasági magyarok ne másodrendű nemzettagok legyenek. Ez megvalósult” – folytatta. A vajdasági magyarok ma szabadon utazhatnak, szabadon dönthetnek jövőjükről. Mint mondta, ennek fájdalmas következményei is vannak, de úgy gondolja, hogy az emberek tudják mi a jó saját maguknak, és nekik kell dönteni a saját életükről.

A mi dolgunk, hogy amikor döntés előtt állnak, az itthon maradás opciója minél meggyőzőbb legyen. Ebben a magyar kormány maximálisan támogat bennünket

– tette hozzá.

Pásztor István úgy vélekedett, hogy a 2010-ben megválasztott politikai erő nemzetpolitikai szempontból mára meghatározott egy bizonyos szintet, amely alá reményei szerint a jövőben már nem fogunk süllyedni. A politikus nem tudja elképzelni hogy a Fidesz veszíthet a 2022-es Országgyűlési választáson.

Nem csak a határon-túli magyar közösségeknek nem érdekük, hanem úgy gondolom, hogy az anyaországiaknak sem. Amikor egy bevált, eredményeket felmutató politikai erő áll szemben egy elképzelések nélküli, különböző szelek által összefújt tákolmánnyal, akkor az emberek tudni fogják, hogy mi a jó nekik.

Pásztor István szerint, ha a baloldal ismét hatalomra kerülne, ugyanazt a nemzetpolitikát képviselné, mint amit tizenhét évvel ezelőtt.

„A népszavazás eredménye óriási csalódást okozott. A Gyurcsány kormány magára hagyta a Magyarország határain kívül élő magyar közösségeket, napok alatt szétrombolta az évtizedes reményt, vágyakozást és a nemzeti szolidaritást. Tudtuk, hogy igazából csak magunkra számíthatunk, minden egyéb szép beszéd csak puszta retorika. Nem volt kire támaszkodni” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kelemen Hunor.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elárulta, még ma is képtelen indulatoktól mentesen felidézni azt a decemberi napot, amely után egy „politikai jégkorszak” jött létre a külhoniak és az anyaországiak között.

Mint mondta, annak hatására, hogy a határon túli magyar közösségek vezetői nem Gyurcsány elutasító álláspontját képviselték, az akkori miniszterelnök haragból többé nem hívta össze a Magyar Állandó Értekezlet üléseit.

Felszámolta a párbeszédnek azt az intézményes formáját, amely nem csak a határon túli magyar képviselet számára volt egy igen jelentős fórum, de az utód államok fele egyértelműen üzente: Magyarország szívén viseli a határain kívül élő magyar közösségek sorsát, támogatja őket morálisan, politikailag és ha szükség, anyagilag is.

A politikus elmondta, tudták, hogy Gyurcsány álláspontja nem jellemzi sem az egész magyar politikai osztályt, sem Magyarország lakosságának gondolkodását, ők mégis nagyon csalódottak, a kiábrándultak, és a dühösek voltak.

Az RMDSZ elnöke szerint semmi okunk azt hinni, hogy aki egyszer hátat fordított a kisebbségi a kisebbségi sorsban élő magyar közösségeknek, az nem tenné meg ugyanezt, ha újra lehetősége nyílna rá.

Ezért a politikus, mint részletezte, aggódva olvas minden nemzetpolitikával kapcsolatos nyilatkozatot.

Az elmúlt években a magyarországi ellenzék már buzdította az erdélyi magyarokat, hogy szavazzanak a román pártokra, már elmondták, hogy jó szlovákok és jó románok kell legyenek a felvidéki és erdélyi magyarok, már összekevertek bennünket az illegális bevándorlókkal, voltunk mi már az ő szemükben hibásak mindenért is.

Ha szabad így fogalmaznom: semmi okunk visszatérni a múltba, semmi okunk az újabb politikai, nemzeti jégkorszakot választani

– zárta gondolatait Kelemen Hunor.

Borítókép: Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ, b) és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszélget a budapesti Magyar Állandó Értekezleten (Máért) a Parlament Vadásztermében 2012. október 9-én.