A jelentés, és ami mögötte van

A fővárosi önkormányzat tegnap délelőtt nyilvánosságra hozta azt a jelentést, amelyet Karácsony Gergely kérésére készített el Barts J. Balázs, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) vezérigazgatója. A dokumentum szerint a szóban forgó hangfelvétel 2021. május 5-én, a vagyonkezelő hivatalos helyiségében lezajlott tárgyalásról készült. A megbeszélésen a BFVK részéről Bartson kívül Horváth Nándor ingatlanhasznosítási igazgató vett részt. Jelen volt továbbá Gansperger Gyula üzletember, Berki Zsolt és még három személy. Ők azt a tájékoztatást adták, hogy a Rahimkulov család tagjainak a megbízásából járnak el – tudta meg a Mediaworks Hírcentrum.

A vezérigazgató közlése szerint a tárgyalás célja kizárólag „piackutatás”, amelynek meg kell alapoznia azt a döntést, hogy valóban van-e realitása a Városháza épületének egyéb célra való hasznosításának. Mint közölte, az egyórás megbeszélésen ismertette a BFVK által a főpolgármesteri kabinet részére készített, rövid, közép- és hosszú távú hasznosításra vonatkozó döntés-előkészítő tanulmány egészét. Barts a jelentésben leszögezte: az egyeztetésen kiemelte, hogy a kabinet a B/1 és B/2 jelű alternatíva továbbgondolása mellett döntött. Ezek a változatok azon alapulnak, hogy az ingatlan értékesítése nélkül, egy mai kornak megfelelő színvonalú és kellően reprezentatív városháza felépíthető a jelenlegi üres telekrészen.

Barts a jelentésben említést tett Berki Zsoltról is. Mint mondta, a férfi először 2017-ben jelentkezett befektetői kapcsolattartóként a BFVK-nál, egy Ráday utcában található két telek iránt érdeklődve. Az értékesítésre – nyilvános pályázat és anonim licit alapján – sor került, amely hárommilliárd forint bevételt eredményezett a fővárosi önkormányzat számára. – Mindez innentől kezdődően kellő alapot biztosított arra, hogy komoly ingatlanpiaci befektetői kapcsolattartónak tekintsem – állította Barts J. Balázs.

Az igazoló jelentésben foglaltak után érdemes felidézni az eddig nyilvánosságra került hangfelvételeket. Barts J. Balázs a november 9-én közzétett videóban ezt mondja: „Arról beszélünk, hogy a régi városháza épülete és […] a telek teljes egészében, ami a projektben van. Ez 4,7 hektár, amiből 3,9 hektárt eladnánk, és nyolcezer négyzetmétert megtartanánk. […] De ugye van itt három kib…szott dátum. 2022-ben parlamenti választás, 2023-ban 150 éves Budapest, 2024-ben önkormányzati választás. Hát ki az a barom, aki megcsinálja a homlokzatot itt, aztán mélygarázst épít, aztán parkot csinál, aztán elkezd építeni?!” […] „Azért csinálunk közparkot, mert megígértük, hogy csinálunk közparkot. […] És ha mindez megépül, akkor itt, ezen a sarkon meg lehet építeni az új városházát. […] Persze a parkot szétcseszed, az egy másik kérdés.”

Egy nappal később, november 10-én a Mediaworks Hírcentruma elérte Barts J. Balázst. A Budapest Főváros Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója megannyi kérdést kapott az ügy addig megismert részleteiről, de Barts minden esetben azt válaszolta: a fővárosi önkormányzat adott ki a kérdésben sajtóközleményt, s az mindent tartalmaz, amit az önkormányzat közölni akart.

November 12-én Anonymus újabb videót juttatott el a sajtónak. Ezen Barts úgy fogalmaz: „A reakció az volt, meglepő módon, hogy a legjobban az tetszett a döntéshozóknak, hogy ne menjünk el innen, mert az túl nagy támadás. […] És ha van érdeklődő, akkor adjuk el az egész épületet. Itt a régi városfal, tehát a régi városfalon kívül maradjon a fővárosé, és nézzük meg, hogy ezt az épületet, ezt a hatvanezer négyzetméteres épületet, valaki megvenné-e. […] A politikusok itt tartanak. […] Az a kérdés: lehet-e más helyen a Városháza és lehet-e új épületben a Városháza? Vagy csinálunk itt egy új épületet […]. Tehát van egy régi Városházánk és mellé épül valami új. Erre az volt a mondás, hogy az lehet! És akkor ez a döntés született.”

Barts jelentését megcáfolják azok a kijelentések, amelyeket éppen ő tett a befektetőkkel folytatott tárgyaláson. Barts a főpolgármesternek írt jelentésében azt állította: a szóban forgó egyeztetésen arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a főváros vezetése a B/1 és a B/2 jelű fejlesztési verziókat támogatta. Vagyis azt, hogy a Városháza értékesítése nélkül építsenek fel egy, a mai kor elvárásainak megfelelő színvonalú irodát. A nyilvánosságra került felvételeken azonban a vagyonkezelő vezére lényegében arról beszél a befektetőknek, hogy a fővárosi politikusok a D jelű fejlesztési változat megvalósítására adták áldásukat. Az pedig már a Városháza ingatlanának eladásáról szólt.