Az EU egyes tagországai újra elkövetnék a 2015-ös migránsválság hibáit (videó)

Komoly, időnként kemény hangú, olykor szenvedélyes vita zajlott az afganisztáni helyzetről, de az Európai Unió egyes tagországai és a brüsszeli intézmények, sajnos, újra a 2015-ös pályára álltak rá – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a szlovéniai Brdo pri Kranjuban, az EU-tagországok külügyminiszterei informális tanácskozásának második napján.

„Bár az elmúlt napokban folyamatosan azt halljuk, hogy nem akarják megismételni a 2015-ös migránsválság hibáit, ehhez képest az ülésen semmi más nem történt, minthogy szépen lassan visszacsúsztunk a 2015-ös pályára” – emelte ki a tárcavezető.

Hozzátette: volt egy nagy vita arról, hogy felszólítsák-e a tálibokat arra, engedjék elhagyni az országot azoknak az afgánoknak, akik el akarnak jönni, de a közép-európai országok egy csoportja elutasította ezt. Szijjártó Péter szerint ez gyakorlatilag egy biankó meghívás minden afgánnak, aki el akar jönni Afganisztánból.

Ez egy nagyon veszélyes, nagyon felelőtlen álláspont, hiszen Afganisztánban 39 millióan élnek, a lakosság fele már a tálib hatalomátvétel előtt is humanitárius segélyen élt, és van legalább 4 millió belső menekült – tette hozzá.

„Egy ilyen általános nyilatkozat semmi más eredménnyel nem fog járni, minthogy tömeges illegális migrációs hullám fog kiindulni Afganisztánból” – magyarázta Szijjártó Péter.

Kiemelte: a csehek, a lengyelek, a szlovének, a horvátok és Magyarország is elég határozottan érvelt a migráció ellen.

„Pontosan tudjuk, hogy Afganisztán a terrorizmus egyik melegágya. Ez volt az egyik oka húsz évvel ezelőtt a beavatkozás megkezdésének” – mondta. Hozzáfűzte: pontosan tudják azt is, hogy ha egy ilyen nagy illegális kiáramlás indul meg Afganisztánból, akkor az lehetőséget fog biztosítani terroristák százainak vagy ezreinek, hogy Európába jöjjenek.

És világos a migrációs útvonal is, gyakorlatilag akadálytalanul juthatnak el Törökországig, a Nyugat-Balkánig a kiáramló tömegek – húzta alá.

„Mi, magyarok, világos álláspontot képviselünk: kihoztuk azokat az afgánokat, akik nekünk segítettek, rajtuk kívül egyetlen egy afgánt sem vagyunk hajlandóak befogadni, még csak megfontolni sem akarjuk ezt” – jelentette ki a tárcavezető.

„Nekünk hazánk biztonsága, a magyar emberek biztonsága a legfontosabb” – hangsúlyozta.

A miniszter leszögezte: azt is világossá tették a közép-európaiak, ha valaki olyan álmokat dédelgetne, hogy majd megint kvótarendszer lesz, nagyon gyorsan felejtse el. Minden ország szuverén joga, hogy eldöntse, kiket akar beengedni a saját országba és kikkel akar együtt élni. „Nem kényszeríthet ránk senki semmilyen döntést ebben a tekintetben, sem Brüsszel, sem maga az Európai Bizottság” – hangsúlyozta.

A tanácskozást mindkét nap Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vezeti. A külügyminiszterekhez Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagja és Jutta Urpilainen a bizottság nemzetközi partnerségekért felelős tagja is csatlakozott. Pénteken Szubrahmanjam Dzsaishankar indiai külügyminiszter is részt vett az ülésen, amelyen a tárcavezetők az afganisztáni helyzet után a Kínával, Indiával és a Perzsa(Arab)-öböl menti országokkal való együttműködés kérdéseit vitatták meg.

Szlovénia látja el az idei második félévben az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztét, ezért számos rendezvénynek, tanácskozásnak és konferenciának ad otthont.